Kiútkeresés a laboratóriumi vizsgálati módszerek labirintusából 1. rész

A szerzők arra a következtetésre jutottak 2,5 évnyi laboratóriumi vállalkozásban eltöltött idő után, hogy szükséges a termelő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére kicsit közelebb hozni azt, hogy egy laboratóriumi mérés valójában mire terjed vagy terjedhet ki.

Manapság már nagyon sokféle eszköz, gyorsteszt, laboratórium áll az Önök rendelkezésére, ha valamely termelési folyamatot ellenőrizni szeretnének, vevői vagy hatósági elvárásnak megfelelően a termékük minőségét szeretnék igazolni vagy egyszerűen csak a saját termelési folyamatukon szeretnének javítani.

Minden esetben az első lépés az, hogy a vizsgálni kívánt folyamathoz vagy termékhez kacsolódóan ki kell választani egy vagy több jellemző kémiai vagy mikrobiológiai komponenst, amelynek a mennyiségi változása, jelenléte jellemzi az adott folyamatot. Ehhez ismerni kell a hatósági előírásokat, rendelkezni kell a vevő elvárásainak listájával, valamint tudatában kell lenni annak, hogy az adott termelési folyamat során a termék milyen változásokon megy keresztül. Ezután ki kell választani azt a kémiai vagy biológiai komponenst, amely jól mérhető és az adott folyamatot megfelelően jellemzi. Laboratóriumi munkánk során jól látjuk, hogy ez nem mindig egy egyszerűen megvalósítható feladat a megfelelő tapasztalat, háttérinformációk és az irodalmi ismeretek hiányában. Mi ehhez a kiválasztási folyamathoz kívánunk Önöknek segítséget nyújtani ismeretterjesztő összeállításainkkal. Természetesen ezt az építkezést, hasonlóan a valódi építési folyamatokhoz itt is a szakmai alapoktól kell elkezdeni. A félreértések elkerülése végett szeretnénk kijelenteni, hogy nem célunk a mikrobiológusok és analitikusok képzése ezeken az oldalakon, viszont szeretnénk rávilágítani arra, hogy a 21. században a különböző vizsgálatok nyújtotta lehetőségekkel kell és lehet is élni a hétköznapok termelési-termesztési gyakorlatában. Ezért a következőkben igyekszünk egy kicsit közelebb hozni ezt a talán elsőre bonyolultnak tűnő és szövevényes, sokszor betűszavakkal terhelt, ma már igen speciálissá vált területet.

Néhány példa, hogy milyen kérdésekkel, problémákkal találkoztunk eddig:

· Azt kérte a vevő, hogy vizsgáltassam be a terméket. Adott egy listát. Mellékelten küldöm. Mennyiért vállalják el a mérést?

· XY növényvédőszerrel permeteztem, hosszú a várakozási ideje, már letelt ez az idő, de szeretném tudni, hogy biztosan nincs benne a szer.

· Foltosodik a paradicsom levele, mit csináljak?

· Mikorra tudják az E. coli-t megmérni?

· El akarom adni a gabonámat mérjék meg, hogy toxinos-e, mert a kereskedő lemérte és azt mondta, hogy igen. Én nem hiszek neki.

· A prokloráz tartalmat meg tudják nézni? Holnapra kellene az eredmény, mert vinné külföldre a kamion.

· Meg lehetne ezt úgy mérni, hogy jó is legyen az eredmény és olcsó is legyen?

Ha sorra vesszük a lehetséges válaszokat, akkor – egy gyakorlott szakembernek – látható, hogy ezekhez a kérdésekhez kapcsolódó vizsgálatok a szakterületek tekintetében nagyon szerteágazóak, azaz az egyes komponenseket és problémákat nem egy vizsgálati módszerrel lehet megmérni és nem valószínű, hogy rövid vállalási idővel el lehet végezni. Ennek ellenére a megbízók nagy része azt gondolja, hogy egy laboratórium mindent meg tud mérni, ráadásul 1-2 napos határidővel. Tudjuk, hogy a média hatása jelentős és úgy tűnhet, hogy csak be kell helyezni a műszerekbe a vizsgálati anyagot, és azonnal megtudhatjuk, hogy mit, milyen mennyiségben tartalmaz. Sajnos azonban ez a gyakorlatban nem így történik!

Nem titkolt céljaink közé tartozik ezzel a sorozattal, hogy Önök, akik használják az egyes laboratóriumok nyújtotta szolgáltatásokat, e cikksorozat a követése által tájokozottabbak legyenek abban, hogy mikor milyen laboratóriumhoz kell fordulniuk, hogy a felmerült problémáikra lehetőleg gyors és megfelelő mérési eredményt kapjanak, a vevőik kéréseinek maximálisa eleget tudjanak tenni.

Az építkezést már ebben a számban megkezdjük, a mikrobiológia és az analitikai kémia fogalmának megismerésével:

Mikrobiológia

A mikrobiológia a biológiának egy a mikroorganizmusokkal foglalkozó tudományága. A mikroorganizmusok olyan szervezetek, amelyek emberi szemmel nem láthatók, gyakran betegségeket közvetítenek illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.

Analitikai kémia

Az analitikai kémia feladata a legkülönbözőbb anyagok (vegyületek, keverékek stb.) kémiai összetételének megállapítása.

Az analízis két irányban folyik:

1.Az anyagot képező komponensek azonosítása – tehát annak megállapítása, hogy a vizsgált vegyület milyen atomokból, atomcsoportokból, molekulákból, fázisokból áll illetve a vizsgált keverék milyen vegyületeket tartalmaz – minőségi (kvalitatív) analízis feladata.

2.Az anyagokat képező komponensek mennyiségének, koncentrációjának, arányának a meghatározása a mennyiségi (kvantitatív) analízis feladata.

Az anyagok minden fizikai és kémiai tulajdonsága, legkülönbözőbb fizikai és kémiai változásai szolgálhatnak analitikai kémiai eljárások alapjául. Azok az analitikai eljárások, amelyeknél a módszer alapjául szolgáló változás követésére más eszközt is alkalmaznak, mint a mérleget és a bürettát, a műszeres analitika tárgykörébe tartoznak, míg az ilyen műszert nem igénylők, a klasszikus kémiai analízis tárgykörébe.”*

*: Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó 1999

Folytatjuk….

Dr. Vékes Erika; Dr. Szekeres András