Könnyűszerkezetes épületek aljzatai és padlói

A gyorsan kivitelezhető, könnyűszerkezetes épületekben alapos szakmai előkészítő munkát igényel a megfelelő akusztikai tulajdonságú födémek és padlószerkezetek kialakítása.

Hírlevelünkben azokról a megoldásokról teszünk említést, amelyekben a Knauf Insulation által gyártott szigetelőanyagok használatát javasoljuk.

Legyen fából vagy fémből készült tartószerkezet, a napi használatot két épületakusztikai követelmény – léghang- és lépéshang-szigetelés teljesítése befolyásolja.

A könnyűszerkezetes kivitelezési technológiából következően ezekben az épületekben nyilvánvalóan a födémek is könnyebbek, mint a hagyományos házakban. A megkövetelt léghangszigeteléshez tömeg szükséges – ebben például a legkedvezőbb akusztikai tulajdonságú monolit beton födémhez képest könnyű ásvány- és fagyapotok nem játszanak szerepet.

Gerendás, alulbordás stb. födémek esetében az alulról felrögzített álmennyezet, hajlékony gipszkarton lemez javítja a léghanggátlást. Ebben jelentős szerepe van az üregek kitöltésére használt kőzet- vagy üveggyapotnak is. Álmennyezetként vakolt vagy akár látszó felületű Heraklith tábla is alkalmazható.

A lépéshang-szigetelési követelmények teljesítéséhez a padlószerkezetek gondos kialakítása szükséges, mert itt a legkisebb hiba is utólag szinte nem javítható akusztikai romlást okozhat.

A padlószerkezetek három alaptípusa: úszópadló, hajlékony padló és lágy padló. Ezek közül az első kettőhöz tudjuk termékeinket ajánlani.

Úszó (úsztatott) padlók esetében a hagyományos aljzatbetonok vagy esztrichek kivitelezése során létrejövő nagy fajlagos tömegű padlólemez könnyűszerkezetes épületekben többnyire nem fordul elő.

Itt jellemzően ún. szárazaljzatokat készítenek. Az aljzat tömege ilyenkor jellemzően több réteg (tégla- vagy betonelemek, gipszrost táblák beépítésével) növelhető. Úsztatórétegként kőzetgyapot – például a PT termékcsaládból a lakásépítéshez ajánlott PTN használható, amelynek összenyomhatósági fokozata CP4. Az MSZ EN 13162 termékszabvány CP5-től CP2-ig ír elő összenyomhatósági fokozatokat, amelyek jelöléseiben a számok a megengedett összenyomódást fejezik ki. A fokozatokhoz tartozó hasznos teher a CP5 esetében megadott 2 kPa-tól növekszik, a CP5 esetében 5 kPa-ig bezárólag. Itt tehát az épület rendeltetésétől függő fokozat alapján kell terméket választani.

A dinamikai (rugó) merevség a vastagság növekedésével fordított arányú, azaz a rugó egyre lágyabb lesz.

A fentiekből következik, hogy a visszavont magyar szabványból ismert kategóriákat (lépésálló, terhelhető) nem lehet kiválasztási szempontként előírni, mert azokban még testsűrűség és nyomószilárdság szerepelt minőségi követelményként.

Hajlékony padlószerkezetek lehet a párnafákra rögzített hajópadló vagy építőlemez. Az utóbbira akár rugalmas, akár lapburkolat is kerülhet. Ilyen esetében a lemezek behajlása miatt ügyelni kell a szakmai kiadványokban megadott maximális oldalhosszak betartására, a lapok repedéseinek vagy egyéb károsodásainak megelőzésére.

A járás következtében fellépő rezgések átadásának megakadályozására a párnafák alá rugalmas alátétet (gumiparafa stb.) kell elhelyezni.

A köztük levő üregekben akár kőzet- akár üveggyapot is elhelyezhető, de régebbi padlószerkezetekben fagyapot táblákat is alkalmaztak ilyen célra.

Gyakori hiba a peremszigetelések kihagyása vagy helytelen beépítése. Nagyon fontos, hogy az aljzat síkjából kiemelkedő peremszigetelő csíkot csak a végleges fogadófelület (simított aljzat) elkészítése után vágják vissza.

Ha erre ügyel a kivitelező, akkor az elkészült rendszer a tervezett paramétereket megbízhatóan és hosszú ideig fogja tartani.

Forrás:
P. Nagy József: A hangszigetelés gyakorlata
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004

PADLÓ MI 01:2017 MŰSZAKI IRÁNYELV ESZTRICHPADOZATOK
Tervezés, kivitelezés, követelmények
Esztrich és Ipari Padló Egyesület Burkolástechnika Egyesület
Budapest 2017


aljzat épület Knauf Insulation könnyűszerkezet munka padló szárazaljzat szigetelés