Kórokozók elleni védekezés kukoricatarlón enyhe tél esetén

Vége az idei szezonnak, a többség téliesítette a gépeit, elpakolta gumicsizmáját. Az őszi vetések a földben, a learatott termény ideális esetben eladva, egyébként a raktárakban pihen. A mezőgazdász is csak ilyenkor tarthat egy kis pihenőt…

Pénz kérdése az egész

Visszatekintve, vajon ki mit gondol az idei 2017- es évről? Terv szerint alakult? Elmaradt a várttól? Mint mindennek, a mezőgazdasági termelésnek is a mozgatórugója a nyereség, a pénz. Vagy mégsem? A minap részt vettünk egy továbbképzésen, ahol több gazda is jelen volt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy érdekelték őket a burgonyakutatásban elért eredmények mikrobiológiai szempontból. Fel- tettek egy egyszerű kérdést a hallgatóságnak: „Mi a három legfontosabb szempont a termesztés során?” Sok mindent mondtak: nagy termés mennyiséget, szép, eladható terményt, egészséges árut, stb. Tudják mit nem mondott egyetlen termelő sem? A pénzt, a nyereséget! Nem értettem. Most sem értem. Persze nem vagyok termelő, de egyszerű logikával, azt gondolnám, hogy minek nekem sok szép egészséges termény, ha a költségek magasak? Ha egy tonna terményt nagyjából annyiért tudok megtermeszteni, mint amennyiért eladhatom, és támogatás nélkül veszteséges lennék…? Gabonánál szinte mindenki tapasztalta már ezt. Sok-sok helyről hallani, hogy már most ősszel is inkább vetett bőtermő takarmány búzát, mintsem malmi vagy javítóminőségűt. Egyszerűen amennyivel többet kell rákölteni (pénzt, időt és energiát), annyival magasabb áron nem adható el manapság. Sokkal inkább azon az állásponton vagyok, hogy legyen kevesebb, kevésbé szép, alacsonyabb minőségi kategóriába tartozó terményem, olcsóbban előállítva, de a nyereségem legyen több! Kevesebb munka több pénz. Elvégre nem azért dolgozunk, hogy eltöltsük az egész évet, hanem, hogy legyen pénzünk kifizetni az embereinket, eltartani a családunkat, legjobb taníttatásban részesíteni gyermekeinket. Most sokan legyintenek, hogy ilyen nincs, ugye?

Beszédes számok, fokok, százalékok

Lássuk csak, számtalanszor beszéltünk már arról, hogy a megelőzés sokkal kedvezőbb. mint a kezelés. Kevesebb kiadás, kevesebb gond, vagy fejfájás és ugyanannyi vagy több termény. A kukoricatarlót sokan nem vetik be csak a tavasszal. Teljesen érthető, a vetésforgó sokszor nem csak megengedi, nem is hagy más utat. De mi van akkor, ha – mint most is – azt jósolják a meteorológusok, hogy enyhe tél lesz? Igen, tudom, nem csalhatatlan, amit jósolnak, és ha tévednek, akkor sem történik semmi, de mi történik, ha mégis most az egyszer igazuk lesz? Ha alig lesz fagy, hosszantartó -10°C pedig egyáltalán nem? Segítek egy kicsit. A kukoricatarló minden szempontból nagyon kedvező a mikrobák fejlődésének. Van elég tápanyag, van elég nedvesség, az üreges szár még védelmet is biztosít. Persze nem feltétlen a kórokozóknak kedvez, mindegyiknek. Azonban a dominancia-elv rávilágít arra az egyszerű, ámde logikus felosztásra, hogy a mikrobák alig 10%-a hasznos a számunka, és alig 10%-a felel valamilyen betegség kialakulásáért. A maradik 80% semleges, és leképezi azoknak a mikrobáknak a tevékenységét, amikből az adott közegben több van. Ha ezek a kórokozók, akkor az ő anyagcsere-folyamataikat utánozzák le és veszik át, ha hasznos effektív mikroorganizmusok vannak túlsúlyban, akkor pedig értelemszerűen ezeket a folyamatokat. Ezt irányított mikrobiológiai technológiával könnyen befolyásolhatjuk. Gondolja mindenki végig hogy az idei évben mit vetett a kukorica után. Annak a növénykultúrának hány alkalommal adott bármilyen gombaölőszeres kezelést? Mennyi vegyszert jelent ez? És mennyiben került? A permetezőgép költsége? A traktoros munkaideje és bére? Összesen mennyibe került ez az egész munkafolyamat? Pedig preventív védekezéssel ezek a költségek lecsökkenthetőek. Egy komplex mikrobiológiai kezeléssel a tarlón elnyomhatjuk a kórokozókat, elvehetjük az életterület, meggátolhatjuk a szaporodásukat.

Mit takar a komplex mikrobiológiai kezelés?

Ma Magyarországon nagyon sok féle mikrobiológiai készítmény és baktériumtrágya rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Dr. Murányi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia doktora egy 2007-es cikkében igyekszik csoportosítani ezeket.

„(…) engedélyezett oltóanyagok minősítése igen nehéz, mert élő anyagokról van szó. Az oltóanyagok részletes jellemzésétől eltekintünk, ezért csak három nagy kategóriát különböztetünk meg.

1. Széles spektrumú, nagy élő csíraszámú oltóanya- gok. Ezekben az oltóanyagokban a mikrobafajok száma nagy, bennük igen sokféle mikrobatörzs található. Az oltóanyag különlegessége a benne levő mikrobafa- jok sokszínűsége, mert nemcsak baktériumokat, hanem mikrogombákat, élesztőgombákat és sugárgom- bákat is tartalmaz. Átlagos körülmények között az optimális számú gombának mindössze ezredrésze található a talajban és emiatt fontos a gombák pótlása, amikor optimális biológiai állapotú talajt kívánunk kialakítani. Viszont igen kevés oltóanyag tartalmaz gombatörzseket. Az oltóanyagoknak ebben a kategóriájában a hektáronként kijuttatott élő csíraszám is nagy.

2. Közepes spektrumú, nagy/közepes élő csíraszámú oltóanyagok. Ez a kategória 5-7 mikrobatörzset tartalmaz. Az oltóanyagok főként nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumokat tartalmaznak.

3. Szűk spektrumú, nagy/közepes élő csíraszámú oltóanyagok. Ide tartozik a legtöbb oltóanyag, amelyek mindössze 1-3 baktériumtörzset tartalmaznak. (…)”

A komplex kezelésre csak az első kategóriába tartozó készítmények alkalmasak. A kezelés hatására megvalósítható a prevenció, a felülfertőzés. Ennek során a tarlón maradt gyökér- és szármaradványok lebontásra kerülnek, a hasznos effektív mikroorganizmusok a tél folyamán irányított folyamatok révén a növény maradványokból felvehető tápanyagot állítanak elő a növény számára. A talaj szervesanyag-tartalmát növelik, lazítják a talaj szerkezetét, ami adott esetben a kötöttségen és vagy az eketalpbetegségen is enyhíthet (ezzel is segíthet eldönteni a forgatásos vagy forgatásnélküli talajművelés dilemmáját), segítenek elvezetni és tárolni a téli csapadékot, megelőzve a belvíz kialakulásának esélyét. Számszerűsítve rendszeres technológiába való alkalmazás esetén a kór- okozók elleni preventív védekezés beállítható, amivel lehetőségünk van a költségeken faragni, anélkül hogy a termésünkben, terményünkben bármilyen egyéb változás állna be.

A készítmények kijuttatása adott esetben nem igényel külön munkafolyamatot, keverhető folyékony műtrágyával, gyomirtó vagy rovarölő szerrel. Viszont semmilyen körülmények között nem keverhetőek más mikrobiológiai készítménnyel vagy baktériumtrágyával. Tekintve, hogy a kukoricatarlón egyébként is nagy tömegben marad gyökér és szármaradvány, mindenképpen célszerű azt kezelni, hogy lebontódjon. Nem mellékes hogy az így lebontott maradvány tápelemei a növények számára ismét felvehetőek lesznek, ezt a módosító tényezőt a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során figyelembe kell venni.

Mi a végeredmény?

Ugyanolyan minőségű és mennyiségű termés, kevesebb célzott vegyszerfelhasználás, kevesebb kiadás és költség. Összességében, ha a 2017-et vennénk alapul – ugyanakkora bevétel, mégis több a nyereség.

Magyar Nikolett