Közép-, és délkelet-európai mezőgéppiac helyzete az elmúlt időszakban

A cikkben a közép- és délkelet-európai országok mezőgazdasági potenciálját, az agrárszektor jellemzőit, valamint az elmúlt időszak gépberuházásait tekintjük át röviden. Rámutatunk az Unióhoz történő csatlakozás, illetve társult taggá válás esetén elérhető jelentős Uniós támogatási források által generált piaci hatásokra, gépberuházási tendenciákra.

Javulóban a lengyel mezőgazdaság versenyképessége

A lengyel mezőgazdaság szerkezete jellemzően kisüzemi, s az ágazat nemrégiben még a fennmaradásért küzdött.

A mintegy 2,4 millió gazda többsége kevesebb, mint 5 hektár termőfölddel rendelkezik.

Főbb termékek a gabona, kukorica és cukorrépa, valamint a burgonya, olajrepce, hús és a tej.

Az elmúlt években, de jellemzően az EU-csatlakozást követően, meghatározó változások figyelhetőek meg a lengyel agrárszektorban.

A gazdaságok jelentős része fejlődésnek indult, és versenyképes körülmények közepette termel.

Például, 2011-ben a tejtermelés 3%-kal nőtt, és elérte a 9,3 millió tonnát, amely az Olaszországban termelt éves mennyiséggel vetekszik.

2012. elején a lengyel gazdasági kilátások némileg romlottak.

Erre az évre a termelők magasabb termelési költségeket és mérséklődő állami támogatást jósolnak.

Továbbá a zord téli időjárás által okozott jelentős fagykárok nagymértékben csökkentik a terméseredményeket.

Az őszi vetésű kalászosok s az őszi káposztarepce mintegy 30%-át ki kellett szántani.

Megállapítható, hogy a mezőgéppiaci kilátások a leírtak fényében némiképp romlanak 2012-ben, Lengyelországban.

Stabil mezőgép-felvevőpiac a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában

A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a mezőgazdasági területek mintegy 90%-át 100 hektárnál nagyobb birtokméretű gazdaságok művelik.

Ez azt jelent, hogy ezekben az országokban találhatók Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb gazdaságai.

Mindkét országban jellemzően búzát, árpát, olajrepcét, burgonyát és cukorrépát termesztenek.

Végtermékként megjelenik a hús és a tej is.

A Cseh Köztársaságban a biogazdálkodás fokozatosan felértékelődik, területi részaránya megközelíti a 15%-ot.

A biogazdaságok száma mára már eléri a 4 ezret, ami azt jelent, hogy minden tizedik gazdaság biogazdaságnak minősül.

A mezőgazdaságban keletkező jövedelmek, így a vásárlóerő is jelentősen nőtt, a 2011-ben megvalósult eredményes betakarításnak, és jó terményáraknak köszönhetően.

A VDMA (Német Gépgyártók Szövetsége – Mezőgép Szekció) szerint a Cseh Köztársaságban 2011-ben a mezőgép-import 559 millió Euro-t tett ki, amely 43%-os növekedés a korábbiakhoz viszonyítva.

Szlovákiában is hasonló növekedés valósult meg; 2011-ben a szlovák mezőgép import 241 millió Euro volt, amely 41%-os növekedés az elmúlt évihez viszonyítva.

A cseh és a szlovák gazdák várakozásai továbbra is pozitívak.

További fejlődés prognosztizálható az agrárágazatot és a mezőgéppiacot tekintve 2012-ben is.

Az általános gazdasági válság a magyar agrárszektorra is hatással van

A magyar mezőgazdaságot a kisüzemi méretek és a családi gazdaságok nagy száma jellemzi.

Az utóbbi időben az üzemi méretek tekintetében azonban jelentős koncentráció tapasztalható, ennek ellenére az átlagos üzemi méret csupán 7 hektárt tesz ki.

A főbb mezőgazdasági termékek a kukorica, kalászos gabonák, napraforgó, olajrepce, cukorrépa, a hús és a tej.

2011-ben a gazdák jövedelmi viszonyai jelentősen javultak.

A 2010-es alacsony terméseredményeket követően 2011-re mintegy 25%-kal nőttek a hozamok.

Ehhez hozzáadódott, hogy az egységes területalapú támogatás forintban kifejezett mértéke is mintegy 15%-kal emelkedett.

Ez által a magyar mezőgazdasági üzleti környezeti index rekord értékűre nőtt.

Mindez jó hatással volt a mezőgazdasági gépberuházások alakulására.

A magyar mezőgépimport 66%-kal nőtt 2010-hez viszonyítva és elérte a 326 millió Euro-t.

Ez a növekedés főleg az erőgépek, a traktorok és gabona-, illetve siló-kombájnok tekintetében volt számottevő.

 

Fontos tény, hogy a Magyarországon üzemelő mezőgazdasági gépek 90%-a importból származik.

1. ábra: A magyar mezőgépimport megoszlása az egyes exportáló országok között, 2009-2011 évek átlaga alapján, (Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatalok)

Meg kell említeni, hogy 2008-ban és 2009-ben, a gépberuházásokat érintő ismételten megnyíló állami támogatási jogcímek hatására, szinte erőn felüli gépberuházást valósított meg a magyar agrárágazat.

A támogatások megszűnésével, a 2010-es év mélyrepülést jelentett e téren, s ezen alacsony szintről történő „feltámadásnak” az eredménye például a fent említett 66%-os mezőgép-importot érintő fellendülés.

Az említett 2011-es fellendülés igen csak látványos, hiszen az állami géptámogatás nélkül valósult meg.

Jelen időszakban ugyanis támogatást csupán egyes kertészeti tevékenységhez, illetve környezet-gazdálkodáshoz kapcsolódó gépek esetében lehet igényelni.

A 2011-es év pozitív várakozásait követően, a magyar mezőgazdasági üzleti környezeti index némiképp mérséklődött.

Az általános gazdasági helyzet nehéznek mondható.

Ezek alapján a gazdák nem igazán reménykedhetnek újabb, jelentős állami támogatásokban.

Tapasztalható, hogy a téli, zord időjárás okozta fagykár, és a hosszan tartó aszályos időszak jelentős, akár 60-70%-os terméskiesést is eredményez.

Ennek következtében a magyar mezőgéppiac 2012-ben, nagy valószínűséggel stagnálni fog.

 

A támogatás jutott kulcsszerephez Bulgáriában is

Bulgáriában mintegy 700 ezer, jellemzően családi, önellátó gazdaság található.

E gazdaságok átlagos mérete 6 hektár körüli.

A bolgár lakosság fele teljes- vagy rész-munkaidőben mezőgazdasággal foglalkozik.

A mezőgazdasági szövetkezetek szintén fontos szerepet játszanak az ágazatban.

A dohány, gyümölcs és zöldségtermesztés mellett jelentős a kalászos gabona, a napraforgó, a kukorica és az olajrepce termelés.

Bulgária nettó exportőr az agár termékek tekintetében, ellenben importfüggő a húst és a tejet illetően.

A mezőgépeket tekintve igen elöregedett gépparkkal rendelkezik az ország, a gépek 80%-ka 10 évnél öregebb.

Néhány kisebb alkatrész, illetve részegység-gyártó kivételével nincs meghatározó belföldi mezőgépgyártás.

A VDMA felmérése szerint német mezőgépgyártók, így jelentős szerephez jutnak Bulgáriában, és a mezőgépimport közel 40%-át magukénak tudhatják.

 

E mellet a mezőgép-behozatal főleg a korábbi FÁK országokból, Törökországból és Kínából valósul meg.

A bolgár mezőgéppiac jelenleg dinamikusan fejlődik. 2011-ben például 359 millió Euro értékben, az előző évi értékhez viszonyítva 57%-kal többet, importált traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket a bolgár mezőgazdaság.

Ez a megnövekedett beruházási mennyiség egyrészt a 2010-es és a 2011-es jó terméseredményeknek, és jelentős mezőgazdasági jövedelmeknek volt köszönhető.

E mellett az Európai Unió „mezőgazdasági üzemek modernizációja” vidékfejlesztési program keretén belül megvalósított beruházások is nagyban hozzájárultak az említett kimagasló beruházási eredményhez.

E program, amely által államilag támogatott gépberuházás is megvalósítható, oly mértékben volt sikeres, hogy a nagyszámú benyújtott, és csupán kis számban elutasított pályázatok eredményeképp a program költségvetése által biztosított pénzeszközök gyorsan lekötésre kerültek.

A pályázati forrás kimerülése, a 2011-es év végére már érezhetően hátráltatta a további gépberuházásokat.

A kormányzat más, kevésbé népszerűbb vidékfejlesztési programokból történő forrás-átcsoportosítással próbálja a további gépesítési igényeket kielégíteni.

Leszögezhető, hogy további gépberuházások várhatók a gazdaságok korszerű és hatékony gépestésének megvalósítása céljából.

További fejlesztési potenciál Romániában

2011-ben a román mezőgéppiac előre nem látott méreteket öltött.

A Német Gépgyártók Szövetsége – Mezőgép Szekciójának kalkulációi szerint a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek forgalma elérte a fél milliárd Euro-t.

A megvásárolt gépek javarészt külföldről származtak.

Közép-Európa egyes országaitól elérően a román gazdák nem csupán nagyteljesítményű nyugati gépeket vásárolnak az Unióból, hanem kevésbé korszerű gépeket Fehéroroszországból, Törökországból és a Távol-Keletről.

 

A nagyobb gazdaságok dél-keleten a Duna deltájánál, valamint északnyugaton a szerb, illetve magyar határ mentén találhatók.

E régiókban a gazdaságok jellemzően több száz, illetve több ezer hektár méretűek, és eredményes gazdálkodásukat nagy teljesítményű, hatékony, korszerű erő- és munkagépek használatával alapozzák meg.

Ezzel szemben a román gazdák többsége kisgazdaságokban tevékenykedik, és nem engedheti meg magának, hogy modern, nyugati gépekkel rendelkezzen.

Ezen még a vidékfejlesztést segítő Strukturális Alapok sem tudnak számottevő változtatni.

A kisgazdaságoknak gyakran nehézséget okoz a saját erő előteremtése.

Az EU által biztosított kisüzemi területi prémium is csupán 100 Euro/ha körüli összeg.

Kedvező esetben a román mezőgazdaság fejlődési potenciálja a lengyel mezőgazdaságéval lehetne egyenlő, hiszen a két ország gazdaságában számos hasonlóságot fedezhetünk fel.

Románia épp, hogy elmarad Lengyelországtól a mezőgazdasági területeket illetően, ennek ellenére a lengyel mezőgéppiac háromszor akkora, mint a román.

Középtávon Romániában további növekedés prognosztizálható a mezőgépek piacát tekintve.

A nagygazdaságok további beruházásokat valósítanak meg, hatékonyságuk fokozása érdekében.

A közép- és kis-üzemi méretű gazdaságok pedig szövetkezve, gépkörökbe társulva foghatnak eredményes fejlesztésekbe.

Napjainkban már látható jelei mutatkoznak a mezőgazdaság szerkezeti átalakulásának.

A fiatalok városokba áramlása fokozódik, a szüleiktől és nagyszüleiktől örökölt földeket pedig bérbe, illetve eladják a falvakban maradó gazdáknak, akik ez által növelik birtokaik méretét és gazdálkodásuk hatékonyságát.

Jelentős várakozások Horvátország EU-csatlakozását illetően

A horvát mezőgazdaság, mint az a volt Jugoszlávia utódállamaira jellemző, javarészt kisüzemi szerkezetű.

A mintegy 200 ezer gazdaság átlagban kevesebb, mint 3 hektáron gazdálkodik.

Ez a birtoknagyság Szlavóniában némileg nagyobb, hiszen itt jó termő földeken, javarészt síkvidéki gazdálkodás folyik.

Ebben az országrészben több darab, több ezer hektáros nagyüzem is megtalálható.

Dalmáciában azonban a jellemző birtokméret sokszor az egy, illetve két hektárt sem éri el, hiszen a hegyvidéki és tengerparti tájakon jellemzően a szőlő és gyümölcs-termesztés az, ami megvalósítható.

Az ország egészét tekintve a legfőbb termékek a kukorica, a kalászos gabonák, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó, a szója és a hús, valamint a gyümölcsök és az olajbogyó.

 

Horvátország a mezőgazdasági termékek külkereskedelmét illetően jó ideje negatív egyenleggel rendelkezik.

A belföldi mezőgépgyártás jelenleg a gabona-aratócséplő gépekre korlátozódik, amelyeket a Županjaban lévő Same Deutz-Fahr üzemben állítanak elő.

Mindez kiegészül néhány kisebb talajművelő-gép gyártó vállalkozással.

E miatt a mezőgép-behozatal jelentős szerephez jut, s főleg nyugati márkák iránt tapasztalható kereslet.

2011-et tekintve, VDMA adatok szerint, csak a Németországból érkező behozatal 29%-kal nőtt és elérte a 36 millió Euro-t.

Ilyen nagymértékű növekedés jellemezte a traktor és kombájn importot is.

A magas növekedési mutatók ellenére a piaci forgalom még mindég elmarad attól, amely a legutóbbi gazdasági válság előtt a horvát piacra jellemző volt.

A mezőgépek iránt az időben jelentkező igen jelentős kereslet többek között azzal volt magyarázható, hogy horvát kormány 2010-ig 40%-kal támogatta számos mezőgazdasági gép beszerzését.

Az EU Előcsatlakozási Alapjából jelenleg elérhető támogatásoknak nincs jellemző hatása a mezőgéppiacra, hiszen azok kisüzemek számára nem elkérhetőek, továbbá csupán híg- és szerves-trágya kezelés-, kijuttatás-, takarmányozás-, és öntözés-gépeihez kapcsolódó beruházások esetén vehetők igénybe.

Várhatóan Horvátország 2013 július 1.-én csatlakozik az Európai Unióhoz.

Ez kiemelkedő hatással lesz az ország agrárszektorának további fejlődésére. Napjainkban a horvát mezőgazdaság termelékenysége és hatékonysága jelentősen elmaradt az Unió átlagától.

Az EU-s támogatási programok nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a növekedés minél progresszívabbá váljon, azonban belátható, hogy nem könnyű a versenytársak szintjét elérni.

Továbbá az EU-ba lépést követően Horvátország részéről érvényét veszíti a Közép-Európai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás, a „CEFTA”, amely által a horvátok fontos, a volt Jugoszlávia országaihoz tartozó piacokat veszíthetnek el.

Ezáltal a horvát mezőgazdaság a közeljövőben jelentős kihívások elé néz.

A várakozások szerint az EU-csatlakozás, úgy mint a tagjelölté válás, hozzájárul ahhoz, hogy az ország gazdasága, valamint ezen belül a mezőgazdasági ágazat is, még jobban stabilizálódjon.

 

Remény a kereslet fellendülésére Szerbiában is

A szerb mezőgazdaság, egy az ország azon kevés ágazatai közül, amelyek pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkeznek.

Horvátországhoz, és a többi volt Jugoszláv tagállamhoz hasonlóan a szerb mezőgazdaság struktúrája is jellemzően kisüzemi.

A bejegyzett gazdaságok száma közel 800 ezer.

Átlagos üzemi méretük 3 hektár, amely Európában szinte a legkisebbnek számít.

A szerb mezőgazdaság az ország déli és északi részét tekintve szerkezetileg igen eltérő.

A Vajdaságban kis- és közepes gazdaságok mellett községenként jellemzően egy-két, nagy üzemi mérettel rendelkező mezőgazdasági kombinát, illetve szövetkezet is megtalálható.

Ezen a vidéken a főbb mezőgazdasági termékek: kukorica, búza, árpa, zab, napraforgó, olajrepce, szója, burgonya és cukorrépa.

Az ország déli részén, Közép-Szerbiában a kisüzemi gazdaságokban inkább gyümölcsöt, zöldségfélét, bort, pálinkát és húst állítanak elő.

A szerb mezőgazdaság még távol van attól, hogy megfelelő gépesítettség jellemezné, így ahhoz is, hogy korszerű, hatékony termelést folytasson.

A használatban lévő erőgépek átlagos életkora megközelíti a 20 évet.

Azonban, főleg a Vajdaságban és a Morava folyó völgyében található humuszban gazdag feketeföldnek köszönhetően, az ország jelentős termelési potenciállal rendelkezik.

Ez alapján, valamint figyelembe véve, hogy 2012. március 1.-től Szerbia az EU-társult tagjává vált, a jövőben igen nagy a valószínűsége a gépberuházások fellendülésének.

Felhasznált forrás:

 

VDMA – Agricultural Machinery Report 2012