Kukorica és napraforgó termesztési adatok és tapasztalatok a 2011. évben

Rendkívül változatos időjárási tényezők befolyásolták a 2011. évi napraforgó és kukorica betakarítási eredményeket. A 2010. év minden idők legcsapadékosabb éve volt, az országosan lehullott csapadék 70%-kal volt több a szokásos évekénél, átlagban közel 1.000 mm esett. Ennek hatására az ország nagy részét rendkívüli belvíz sújtotta. Még 2011 januárjában is közel 450 ezer hektár vetett, illetve vetetlen területet borított összefüggően víz, és a károsan átnedvesedett mezőgazdasági terület nagy ága meghaladta a 800 ezer hektárt. Még május elején is 100 ezer hektár területen állt kisebb-nagyobb foltokban a víz, amelyből a vetetlen terület nagysága 60 ezer hektár körüli volt.

2011 márciusát már a csapadékszegény időjárás és az átlagnál magasabb hőmérséklet jellemezte.

A szokottnál később indult be az élet a földeken, és arra lehetett számítani, hogy a talaj-előkészítési, vetési munkák később kezdődnek és el is húzódhatnak.

A szokásosnál nagyobb búzaterületi kipusztulás (kb. 50 ezer hektár) és a kitárcsázásra váró repceterületek miatt előre lehetett vetíteni a tavaszi vetésű kapás növények vetésterületének növekedését.

A tavalyi év is rekordot döntött, hiszen a megfigyelések kezdete óta a legszárazabb év volt, országos átlagban alig 400 mm csapadék hullott.

Már a március is csapadékszegény volt, és az áprilist is a viszonylag kevés csapadék jellemezte.

A kapás növények vetésének többnyire kedvezett április második fele annak ellenére, hogy a vetőágy-előkészítés sok esetben nem volt agrotechnikailag optimális.

Az előzetes várakozásnak megfelelően nőtt a vetési kedv, és kukoricából a vetési szándék 200 ezer hektárral, napraforgóból 80 ezer hektárral volt magasabb, mint a 2010. évi betakarított terület.

A jelzett 1.260 ezer hektár vetési szándékból 1.224 ezer hektáron teljesült a szemes kukorica vetés.

A kukorica kezdeti fejlődése változatosan alakult, a sekély termőrétegű talajokon már június elején vízhiányban szenvedtek a növények.

A jól előkészített és nedves talajba került magvakból fejlődött állományok a júniusi esők és az azt követő meleg hatására szép vegetatív felületet növeltek, és már ekkor becsülhető volt, hogy országos átlagban jó termés várható.

A július végi hivatalos előzetes termésbecslés 6,6 tonna hektáronkénti átlagtermést jelzett országos átlagban.

Augusztus elején a kukorica állományok még jó kondícióban voltak, és még ekkor is nagy termést lehetett prognosztizálni.

A hónap végével kezdődő (és mint később kiderült, négy hónapig tartó) forró és száraz időjárást az ország több részén nehezen viselték a kukoricák.

Az állományok nagyon vegyes képet mutattak, a területek egy részén megfigyelhető volt a növényzet felszáradása, a gyengébb termékenyülés és néhány megyében (pl. Jász-Nagykun-Szolnok) a kényszerérés is.

Napraforgóból 584 ezer hektár volt a vetési szándék, és ebből 575 ezer hektárt sikerült is elvetniük a termelőknek.

A nyár eleje kedvezett a napraforgó állományok fejlődésének is, és az augusztusban beköszöntő szárazság már csak a betakarítás kezdeti időpontját siettette.

Az augusztus végi hivatalos termésbecslés 2,4 tonna hektáronkénti országos termésátlaggal számolt.

Augusztus végétől tehát beköszöntött a „száraz évszak”.

A csapadékszegény és sokszor kánikulai időjárás felgyorsította mind a napraforgó, mind a kukorica érését, és előrehozta a betakarítás időpontját is.

A napraforgó betakarítása már szeptember elején jelentős ütemben zajlott, és október közepére gyakorlatilag be is fejeződött.

A nagy hőség miatt a homokosabb területeken a deszikkálás költségeit is megtakaríthatták a gazdák.

Ebben az évben a betegségek is kevésbé károsították a növényállományt.

Az országos terméseredmény a vegetációs időszak szélsőséges időjárása ellenére is jól alakult.

A betakarítást 574 ezer hektáron, jó minőségben elvégezték a gazdák.

Az országos hektáronkénti termésátlag 2,4 tonna lett, az összes termés pedig 1.386 ezer tonna.

Ha összehasonlítjuk az elmúlt 20 év (1992-2011.) napraforgó terméseredményeit, akkor elmondható, hogy a harmadik legjobb termésátlaggal (2008-ban 2,6 t/ha, 2004-ben 2,47 t/ha) takarították be ezt a növényi kultúrát a tavalyi évben.

A 2011. évben minden megyében 2 tonna felett volt a hektáronkénti termésátlag (1. számú táblázat), a legmagasabb terméseredmény Vas és Tolna (2,8 t felett), Hajdú-Bihar (2,7 t felett), illetve Fejér és Győr-Moson-Sopron (2,6 t felett) született.

Mérsékeltebb átlaggal (2-2,2 t/ha között) takarították be a napraforgót Heves, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Az elmúlt évek legproblémamentesebb, legkedvezőbb kukorica betakarítási időszaka volt a 2011. év.

A szemek a száraz idő hatására gyorsan vesztettek nedvességtartalmukból, a betakarítás már augusztus végén elkezdődött.

Augusztus végén és a szeptemberben is megmaradó szokatlan nyári időjárás miatt a betakarítási munkák felgyorsultak.

Októberben tovább folyatódott a száraz, csapadékmentes időjárás, amelynek következményeként a szemek víztartalma kezdetben sem volt magas, 18-25% között alakult.

Országos átlagban 16% körüli víztartalommal aratták a kukoricát, így a szárítás sem növelte érdemben a termelési költségeket.

A szélsőséges időjárás nem okozott komoly termésveszteséget, és így 2011-ben 1.219 ezer hektáron, 6,6 t/ha-os országos termésátlaggal sikerült a betakarítást befejezni.

Az országos termés jó minőségű lett, összességében meghaladta a 8 millió tonnát.

Ha a kukorica esetében vizsgáljuk az elmúlt 20 év terméseredményeit, akkor megállapítható, hogy ezzel a termésátlaggal a 2011-es év az ötödik helyen van.

A megyék közül (2. számú táblázat) 7 tonna feletti termést takarítottak be Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és kimagaslóan jó, 6,5 t/ha feletti eredmények születtek Hajdú-Bihar és Pest megyében.

Lukács József

osztályvezető

MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

1.számú táblázat: Napraforgó betakarítási adatok 2011.

2. számú táblázat: Kukorica betakarítási adatok 2011.