Startertrágyázás mikrogranulátumokkal – tápanyagpótlás gazdaságosan

Írta: Szerkesztőség - 2012 február 13.

A mezőgazdasági input anyagok árainak emelkedése folyamatos megújulásra, útkeresésre készteti a növénytermesztésben érintetteket. Egyre nagyobb az igény a költségtakarékos, hatékony technológiai megoldások iránt. A tápanyagpótlás területén a célzott, a növény igényeinek, valamint a talaj tápanyag szolgáltató képességének megfelelő trágyázási mód kiválasztása a hatékonyság és a gazdaságosság szempontjából egyaránt fontos.

A fenti tényezőket figyelembe véve a startertrágyázás egy olyan lehetőség, amely több elvárásnak is megfelel: célzottan, a növény egyik legérzékenyebb fenológiájában (csírázáskor) biztosítja a legfontosabb tápelemeket; kis mennyiségben kijuttatva is hatékony.

Jelentősége abban áll, hogy alkalmazásával gyors kelést, erőteljes fiatalkori gyökérnövekedést érhetünk el, aminek következtében az intenzíven fejlődő növény jobban ellenáll a stressztényezőknek(pl. aszály, kukoricabogár lárva kártétel stb.), a korai talajborítottság miatt nő a gyomelnyomó képesség, csökken a talaj párologtatása.

Igazi startertrágyázásról akkor beszélhetünk, ha a startertrágya megfelel a következő kritériumoknak:

  • a csírázó mag (fiatal növény) számára megfelelő tápelem összetétellel rendelkezik
  • közvetlenül a vetőmag mellé juttatjuk ki
  • nem perzselő hatású a csírára, gyökerekre

 

A tápelemek szerepéről

Tekintsük át, mely tápelemek a legfontosabbak, milyen szerepük van a fiatal növény életében, mire kell ügyelnünk az összetételt illetően.

A startertrágyázás esetén a legfontosabb tápelem a foszfor.

Fontos, hogy a startertrágya nagy mennyiségben (legalább 30-40% P2O5) és könnyen felvehető, vízoldékony formában tartalmazza ezt a gyökérképződéshez szükséges tápelemet.

Cinkigényes kultúráknál (pl. kukorica) a magas foszfortartalom relatív cinkhiányt eredményezhet, ezért jó, ha van 1-2 % cinktartalom is.

A kén (10-15% SO3) biztosítja a gyökérzóna enyhén savas pH-ját, mely a foszfor és a mikroelemek felvétele szempontjából kedvező.

A kálium is fontos a korai fejlődésben, a jó ellátottság előfeltétele a tenyészőkúp zavartalan differenciálódásának, ami pl. kukoricánál 6-8 leveles korig befejeződik és alapjaiban határozza meg a termés mennyiségét.

A nem megfelelő kálium-forma alkalmazása azonban perzselést okozhat, ezért ügyeljünk arra, hogy amennyiben a startertrágya káliumot is tartalmaz, az ne kálium-klorid, hanem a kímélő kálium-szulfát formában legyen jelen.

A karbamid, vagy ammónia-tartalmú nitrogéntrágyák használatakor, azok bomlása során ammónia szabadul fel.

A szabad ammónia a talajban leperzselheti a hajszálgyökereket, ami azt eredményezheti, hogy legalább két hétig gátolt a növények víz- és tápanyagfelvétele.

A káros mértékű ammónia-felszabadulás megelőzhető lassú hatású nitrogénformák használatával, illetve nagy szorpciós kapacitású anyagok (pl. zeolit) beépítésével, ami a hirtelen felszabaduló ammóniát reverzibilisen megköti.

A növények gyors kezdeti fejlődésének kedvez, ha a talaj hőmérséklete, a víz/levegő aránya optimális, a szerkezete morzsalékos.

Ez intenzív talajélettel, a szerves anyag tartalom növelésével érhető el. A gyökerek tápanyagfelvételét a mikorrhizzák (hasznos gombafonalak) jelenléte megtöbbszörözheti.

Ha olyan startertrágyát választunk, amely talajkondícionálót is tartalmaz, akkor egyszerre két irányból (tápanyag – talaj) tudunk segíteni a fiatal növényeknek.

Az egyéb tápelemek jelenléte a következő előnyökkel jár.

A vas, a magnézium, a mangán és a réz stimulálja a klorofill szintézisét, stabilitását és ezáltal biztosítja a levelek zöld színét.

A bór és a cink fokozza a növények hidegtűrését, a bór és a réz javítja a szárszilárdságot.

 

A kijuttatásról

Ezeket a tápelemeket közvetlenül a vetőmag mellé úgy tudjuk kijuttatni, hogy ún. mikrogranulált startertrágyát alkalmazunk, amely szemcsemérete lényegesen kisebb a hagyományos műtrágyákénál.

A granulátum egyöntetűsége is fontos, mert a kijuttatás avetőgépre szerelt mikrogranulátum-szóróval történhet.

Itt van jelentősége annak is, hogy a gyártás során a különböző összetevők egyszerű préseléssel lettek-e összedolgozva, vagy korszerű eljárással a mikrogranulátum minden darabja ugyanolyan összetétellel rendelkezik-e.

A mikrogranulátum-szórós kijuttatás napraforgó esetén egyértelműen alkalmazható, kukoricánál gondot okozhat, ha egyszerre kellene kijuttatni a granulált talajfertőtlenítő szerrel.

Ez esetben – ha a kijuttatás megoldható – a folyékony talajfertőtlenítő készítmény lehet a megoldás.

A startertrágyák dózisa alacsony (10-20 kg/ha) a pontos gépbeállításokhoz általában a gyártók megadják a startertrágyák fajsúlyát, egyes cégek részletes gépbeállítási segédletet is megjelentetnek, melyek segítségével a kívánt dózisok könnyen beállíthatóak.

 

Hasznos tanácsok a kijuttatáshoz

Mikrogranulátumot csak közvetlenül a szántóföldön, vetés előtt javasolt a szóróba tölteni, mert ha a telephelyen beletöltjük, a kivonulás közben a rázkódás során összeállhat.

Munkakezdéskor és napközben 1-2 alkalommal, amikor kifogy a tartály, a mikrogranulátum-szórókat grafit spray-vel belülről befújva, könnyebbé tehetjük a granulátumok adagolását, megakadályozhatjuk a felboltozódást és emellett a forgó részek kopása is kisebb lesz.

A vetés befejezésekor mikrogranulátum ne maradjon a szóróban, mert a nedvesség hatására összeállhat és újbóli munkakezdéskor dugulást okozhat.

A mikrogranulált startertrágyák használatának előnyei a következőkben foglalhatók össze:

  • alacsony hektáronkénti dózis (10-20 kg/ha)
  • alacsony szállítási és raktározási költség
  • egy menetben történik a trágyázás és a vetés
  • csak a termesztett növényt trágyázzuk, a gyomot nem

A készítmények használata minden talajtípuson javasolható, de különösen erőteljes a hatásuk szélsőséges – laza, alacsony szerves anyag tartalmú, vagy kötött, tömörödött, erősen meszes – talajokon.

 

Kísérletek, tapasztalatok, gazdaságossági számítások:

 

 

Kezelés

2006

2007

Termés

kg/ha

Termés

%

Gyökértömeg

kg/növény

IOWA

skála

Termés

kg/ha

Termés

%

Kontroll

9044

100

0,99

4,44

3098

100

Startertrágya 10 kg/ha

9651

107

1,12

3,54

4124

133

Startertrágya 15 kg/ha

10377

115

1,17

3,40

4233

137

Startertrágya 20kg/ha

10926

121

1,26

3,46

4279

138

 

Bonyhád 2006-2007.

A bonyhádi kukorica trágyázási kísérletekben nagyon jól látható a kezdeti gyökérfejlődés erőssége és a termés mennyisége, valamint a kukoricabogár kártétele közötti összefüggés.

A kukorica 1. évben mindkét területen 140 kg/ha nitrogén hatóanyagot kapott, a 2. évben viszont a kísérleti műtrágyákon kívül semmiféle tápanyag utánpótlás nem volt.

A kontroll parcella termését 100%-nak tekintve a startertrágya használata maximum 21%-al növelte a termés mennyiségét.

Ebben az évben a kísérlet környékén is rekordterméseket takarítottak be kukoricából.

Ebben az esős évben a kukorica jól fel tudta venni a talajban lévő tápanyagokat és igen magas terméssel meg is hálálta azt.

A startertrágya használata még ilyen ideális körülmények között is 21%-kal tudta növelni a termés mennyiségét.

A következő év már nem volt ilyen ideális a kukorica számára.

A száraz időjárás miatt a kukorica termések igen alacsonyak lettek Bonyhád környékén.

A termelők még a szokásos nitrogén műtrágyát sem juttatták ki a kukorica alá a száraz időjárásra való tekintettel.

Ebben az aszályos évben, a kontroll parcella terméséhez képest a startertrágya használata 38%-kal tudta növelni a termést.

Érdekes eredményt adott a növények gyökértömegének mérése.

A startertrágya használata 26%-kal növelte a kukorica gyökértömegét még ilyen ideális, csapadékos évben is.

Ez a gyökértömeg növekedés meglátszott a kukoricabogár lárvák kártételének mértékén is.

A több gyökérből több maradt meg a lárvák rágása után, ami 1 IOWA skála érték különbséget jelentett.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a megfelelő összetételű (foszfordús, nem perzselő), közvetlenül a mag mellé, vetéssel egy menetben, kis mennyiségben (10-20 kg/ha) kijuttatott mikrogranulált startertrágyák alkalmazása megfelel a korszerű növénytáplálás környezetvédelmi, hatékonysági és gazdaságossági feltételeinek és a fenntartható mezőgazdaság elvének.

 

Rácz Tibor

Cheminova Magyarország Kft.