Kukoricából műanyagot, avagy új utak az innovációban

Szinte nincs is olyan része az életünknek – a munkahelytől az otthonig – ahol ne lennének jelen a műanyagok. Nap, mint nap használjuk őket, a folyamatos műanyagok gyártása és felhasználása töretlenül növekszik szerte a világon. Ez akkor bír nagy jelentőséggel, ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos szerkezetű anyagok felhasználása évről évre alig változik. Statisztikai adatok alapján a hazai vegyipari termelés 30-35%-át a műanyagipar teszi ki. A műanyagok állandó jelenlétéből fakadóan elkerülhetetlen, hogy a legkülönbözőbb iparágakban dolgozó szakemberek kapcsolatba kerüljenek velük. Napjainkban már a legtöbb élelmiszereket, mezőgazdasági termékeket stb. előállító vállalkozás is rendelkezik műanyag-feldolgozó gépekkel. Igen gyakran a töltő vagy kiszerelő üzemekben jelenik meg a műanyag, hiszen a csomagolóanyagok nagy része ebből készül.

A piacon lévő műanyagok további fejlesztése, a hatékonyság növelése igen fontos feladat a műanyagipar szereplői számára. A vegyipari kutatásoknak és az innovációnak abból a szempontból is nagy jelentősége van a jövőnkre nézve, hogy a teljes mértékben környezetbarát műanyagok kifejlesztése még előttünk áll – bár az erre vonatkozó tevékenység igazán ígéretes eredményt mutat.

A mezőgazdasági szektor, mint jelentős műanyag felhasználó

Kétségbe vonhatatlan tény, hogy a tágabb és szűkebb értelemben vett mezőgazdasági szektor jelentős műanyag felhasználónak számít. Gondoljunk csak bele, hogy az esetek túlnyomó többségében a zöldségek, gyümölcsök és húsok szállítása, raktározása során műanyag ládák, rekeszek, konténerek és paletták kerülnek felhasználásra. Persze ott vannak még a nagy mennyiségben használt üvegházi külső- és belső- talajtakaró és talajfertőtlenítő fóliák is. A műanyag a szállításban biztonságos, könnyen jelölhető az áruazonosításhoz. A műanyag csomagolások fontos eszközeivé váltak a mezőgazdaságnak, elősegítik a logisztikai rendszerek egyszerű, hatékony és biztonságos működtetését. A napjainkban használt műanyagok meghatározó része kőolaj alapú termék (illetve újrahasznosított anyag).

Nem titok, hogy a világ számos pontján kísérleteznek azzal kutatócsoportok, hogyan lehetne növényi alapú műanyagot előállítani. Az elmúlt hónapok során több óriásvállalat jelentett be olyan programot, amelyik a növényi alapú műanyagok felhasználására vonatkozik. Ez a szándék kinyilvánítás adja az alábbi írás apropóját.

Innovatív multinacionális vállalatok

Ma már bátran kijelenthető, hogy az újrahasznosítható, megújuló anyagok legújabb generációját a növényi alapú műanyagok képviselik. Természetesen még komoly fejlesztésekre és sok kutatásra van szükség, hogy az ilyen jellegű műanyagok szélesebb körben is elterjedjenek. De, remélhetőleg a környezetszennyezés növekedésével és az energiatartalékok csökkenésével, rövidesen mindennapi életünk megszokott részévé válnak majd. Ezeket a szempontokat egyre több multinacionális cég vette figyelembe a termékfejlesztési tevékenysége során. A közismert irodatechnikai eszközöket gyártó cég, a Ricoh kukorica alapú műanyagok felhasználása mellett döntött legújabb fénymásoló gépeiben. Az itthon is népszerű japán autógyártó, a Mitsubishi Motors – a közelmúltban elindított – „2015-ös Környezetvédelmi Program”-jában többek között szándéknyilatkozatot tett a vállalat saját fejlesztésű, növényi alapú műanyag-technológiájából származó „Zöld műanyag” mind szélesebb körű alkalmazására. Amerikai központú, márkás termékeket forgalmazó multinacionális vállalat a Procter&Gamble elhatározta, hogy 2020-ig lecseréli hagyományos műanyag csomagolásait cukornád alapú műanyagra. A vállalat előzetes tervei szerint a Pantene, a közismert hajápolási márka lesz az első, amelyik ilyen, újfajta fenntartható csomagolást kap. A Nature Fusion termékek flakonjainak környezetbarátra cserélése a vállalat nagyobb fenntarthatósági stratégiájának részét képezi, amely szerint 2020-ra a termékek 25%-ának csomagolását cserélnék le petróleum-alapú helyett erre a változatra.

A nagy üdítőgyártók szinte fej-fej mellett haladnak a növényi alapú műanyagpalackok használata területén. A Coca Cola által kreált “növénypalack” – szemben a kőolaj-alapú műanyag PET palackkal – százszázalékosan újrahasznosítható, a megújuló energiaforrások használatára támaszkodik, és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A nagy versenytárs, a Pepsi olyan növényi alapú flakont fejlesztett ki, amelynek az alapját növények, illetve növényi hulladékok (pl. köles, fenyőkéreg, kukorica pelyva, narancshéj, zab, burgonya héj) adják. A vállalat a jövő évben próbálja ki kereskedelmi forgalomban a flakonokat és ha a „teszt” jól sikerül, később teljes egészében átállhatnak a kizárólagosan zöld palackokban történő italforgalmazásra.

A növényi alapú műanyagok alkalmazásának előnyei

A növényi alapanyagokból – például kukoricából, burgonyából vagy cukornádból – készült műanyagok fő alkotóeleme a tejsav, amelyet az adott növények keményítőjének erjesztésével állítanak elő. A hagyományos műanyagokkal szemben az ilyen műanyagok alapanyagai hosszútávon is elérhetőek lesznek és kevésbé környezet-idegenek, mint jelenleg használatban lévő társaik.

A növényi alapú műanyagok alkalmazásának előnyei:

• természetben megújuló alapanyagokból, azaz növényekből állítható elő pl. fából (cellulóz) kukoricából, burgonyából (keményítő) olaj tartalmú növényekből (napraforgó, szója), valamint növényi alapú hulladékokból (fenyőkéreg, kukorica pelyva, narancshéj stb.)
• gyártása során kb. 65-70%-kal kevesebb ásványi olajt használnak fel,
• szelektív gyűjtésbe bevonva újrahasznosítható, hagyományos műanyaggal együtt gyűjthető,
• növényi-alapú műanyagflakonok használatával 150-170%-kal csökkenthető az üvegházgáz-kibocsátás,
• a gyártás függősége kisebb a kőolaj és földgáz kitermeléstől és ezen nyersanyagok árától.
• A kőolaj alapú műanyagok előállításához a Föld korlátozottan rendelkezésre álló energiahordozóit használják fel, miközben az ismert kőolajtartalékok már csak évtizedekre elegendőek

Hátrányai:

• gyártási technológiája fejlesztés alatt áll és ezért, mint minden ilyen fázisban lévő technológia, drága
• termelésének ésszerűtlen növekedése az élelmiszeripar termelésének csökkenéséhez, ez által az élelmiszer árak növekedéséhez vezethet

Üzenet a mezőgazdasági szektor számára

A mezőgazdasági szektor két oldalról is érintett a fenti témában. Egyrészt, mint meghatározó súlyú műanyagtermék felhasználó, másrészt pedig, mint alapanyag szállító. Mivel a mezőgazdasági termelés jelentős hányada a „természetben” zajlik ezért a szektorban ténykedő – az élhető környezet iránt felelősséget érző – társaságok menedzsmentjének (is) kiemelt érdeke, hogy olyan eszközöket és anyagokat használjon, amelynek a lehető legkisebb a környezetterhelése.

A másik oldalon – alap anyagszállítói minőségben – egy rendkívül jó lehetőség arra, hogy a termék-portfóliót szélesebbé tegye. Ugyanis a fentiekből egyértelműen kiderült, hogy a növényi alapú műanyagok alapanyagául olyan teljesen hétköznapi haszonnövények számítanak, mint pl. a kukorica (némely mezőgazdasági hulladék használhatóságáról már nem is beszélve).

Az energiahordozókról, illetve az alapanyagokról történő „másként gondolkodás” számos lehetőséget biztosít a hazai mezőgazdaság számára. Amíg az első esetben az úgynevezett energianövények termesztése kínál alkalmat a portfólió bővítésre, addig a növényi alapú műanyagok előállításához szükséges alapanyag „előállítása” még különösebb profilváltást sem követel a termelőktől.

A multinacionális cégek korábban említett terveiből az derül ki, hogy már néhány éves perióduson belül is komolyabb szinten terveznek a műanyag alapú műanyagokkal. Persze, ez még korán sem jelenti azt, hogy 3-4 éven belül kielégíthetetlen igényeket támasztanának a gyártók a mezőgazdasági termelőkkel szemben az alapanyag tekintetében. Viszont lehetőséget adnak a termelőknek az előre gondolkodásra és műanyaggyártókkal való kapcsolat kialakításra.

Czékus Mihály