Kukoricaexportunk kilátásai

Borítókép

Egymillió tonnát meghaladó csökkenést mutatnak a 2018. I-III. negyedévi kukorica-kiviteli adatok, a teljes gabonaexport-hiány pedig időarányosan meghaladja a 2,5 millió tonnát. A gabonakivitel csökkenése mögött a gyenge 2017-es termés okozta árualaphiány húzódik, ami negatívan hatott a teljes magyar agrárexport 2018. évi alakulására is.

Befolyásoló tényezők

Kukorica-termőterületünk évről-évre csökken, így nincs semmi meglepő abban, hogy az exportárualapok is mérséklődnek. A termőterület azonban csak az egyik faktora a termésmennyiségnek. Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a várható termés nagyságrendjét. A legjelentősebbek: a csapadékviszonyok, a jól vagy rosszul megválasztott fajták, az alkalmazott technológia, a tápanyag-utánpótlás, az öntözés megléte vagy hiánya, és a növényvédelem színvonala. Sőt, az exportárualapot a termés nagyságrendjén túl a hazai fogyasztás alakulása is befolyásolhatja. A mindenkori exportárualap tehát nem kizárólag a termelői, hanem a felhasználói oldal függvénye is. A hazai állatállományt az utóbbi években elég jelentős mozgások jellemezték. A szarvasmarha-állomány közel 90 ezer egyeddel nőtt, ezen belül a tehénállomány mintegy 50 ezerrel, a sertésállomány viszont 134 ezerrel csökkent. A harmadik legjelentősebb abraktakarmányt fogyasztó ágazat (baromfiágazat) a baromfiinfluenza okozta állománycsökkenés után ismét növekedésnek indult. A baromfiállomány összességében jelentősen, mintegy 2,4 millió darabbal nőtt az elmúlt öt évben. Ezen belül viszont a tojóállomány mintegy 1,7 millió darabbal csökkent.

1. táblázat: a kukorica-termőterület és a termésmennyiség alakulása az elmúlt négy évben (forrás: KSH, kivéve a 2018-as adat, NAK)


1. grafikon: Alkohol és más szesz (bioetanol) exportjának és importjának alakulása az utóbbi néhány évben

Az abraktakarmány-fogyasztás az állatállomány változását követve összességében csökkent, jelesül az őszi takarmánykeverék-felhasználás 2017-ben 170 ezer tonnáról 165 ezer tonnára esett vissza, a tavaszi abraktakarmány felhasználás pedig a korábbi 85 ezer tonnáról 71 ezer tonnára mérséklődött 2017-ben. A csökkenő és növekvő állatállományi létszám tehát az abrakfogyasztás tekintetében összességében kontraproduktívnak bizonyult, az abrakfogyasztás 2016ról 2017-re némiképp csökkent is.

Új kukorica felhasználó lépett viszont színre az utóbbi évtizedben. A bioetanol-gyártás évről-évre jelentősebb termékmennyiséget von ki a hazai kukoricapiacról, jóllehet a végtermékként megjelenő bioetanol, csakúgy, mint a kukorica, zömében exportárualapot képez. A bioetanol-gyártás melléktermékeként keletkező, magas fehérjetartalmú kukoricatörköly pedig fontos és értékes takarmánykomponens.

A kukorica másik sajátossága, hogy őszi betakarítású szántóföldi kultúra lévén, még jó termés esetén sem szólhat bele a tárgyév külkereskedelmi forgalmának az érdemi alakításába. Így történt ez 2018 végén is, hiszen a 7,4 millió tonnára tehető (Forrás: NAK), az utóbbi négy év második legjelentősebb kukoricatermése sem tudott számottevően javítani a 2018-as kukoricaexport mérlegén. Legalább is így tűnik az I-III. negyedévi statisztikai adatok alapján.

A kukorica export nagyságrendjét tehát leginkább az előző évről áthúzódó készletek és nem az adott év – jelen esetben a 2018-as – várható kukoricatermés nagyságrendje határozza meg. Márpedig a 2017-es kukoricatermés nem sok jót sejtetett ezen a téren.

A kukorica-termőterület és - termésmennyiség összefüggése

A 2013. évi 1,2 millió hektáros kukoricatermő területünk (betakarított) öt év alatt 350 ezer hektárral csökkenve már nem érte el 2018ban a 900 ezer hektárt. Az évi termés viszont szoros korrelációt nem mutat a termőterület alakulásával. A termésmennyiség legkevésbé sem a termőterület függvényeként, hanem egyéb, korábban már említett tényezők hatását mutatja. A vonatkozó táblázat adataiból az is nyilvánvalóvá válik, hogy a 2018-as kukoricatermés az elmúlt hat év harmadik, az elmúlt négy év második legjelentősebb termésmennyisége volt, ami a hazai szükségletek kielégítésén túl jelentős export árualapot is képezhet a 2019-es esztendőre (1. táblázat).

A belső felhasználás „új” szereplője

A bioetanol-gyártás felfutását csak az exportadatok fényében, közvetett bizonyítékok alapján van lehetőség egyelőre illusztrálni. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy ezen a téren is van némi bizonytalanság a statisztikában. A külkereskedelmi statisztika ugyanis „Alkohol és más szesz, etil-alkohol 80% feletti” címszó alatt regisztrálja az adott exportterméket.

Kukoricaexport 2018. I-III. negyedévében

A háromnegyed évi kukoricaexport adatok hiteles leképezését adják annak a folyamatnak, amiről korábban már szó esett, nevezetesen a gyenge 2017-es termés miatti kisebb áthúzódó készletek exportra gyakorolt negatív hatásának. Az összevont teljes kukoricaexportunk az előző év azonos időszakában mért exportteljesítménye 656,7 millió eurót tett ki, melyhez 3,1 millió tonnás exportmennyiség tartozott. A 2018 azonos időszaki kiviteli érték (489,1 millió euró) ennél 26%-kal kisebb, a kivitt mennyiség pedig (1968,2 ezer tonna), azaz nem éri el a 2 millió tonnát, arányaiban pedig 37%-kal kevesebb. Mivel az összevont exportadat a kukorica-vetőmag érték és mennyiségi adatait is magába foglalja, ezért átlagárat itt számolni nem érdemes, viszont az értékbeli és a mennyiségbeli változás közötti különbségek eltéréséből egyértelmű következtetésként vonható le, hogy 2018-ban jobb kondíciók mellett került a kukoricánk a külpiacokra, mint 2017-ben. Nézzük, hogy a fő kukoricavásárlóink miként viszonyultak 2018-ban a magyar kukoricakínálathoz.

2. táblázat: Fő kukoricavásárlóink 2018 I-III. negyedévében (forrás: KSH)

2. grafikon: Takarmánykukorica-exportunk alakulása 2017-2018. I-III. negyedévében

A fő exportpiacaink közül a legjelentősebb kukoricavásárlónkként nyilvántartott Olaszország 2018-ban jelentősen csökkentette a magyar kukorica importját. A 27%-os értékbeli csökkenés mögött mintegy 350 ezer tonnás exporthiány húzódik meg. A német piacra majd 300 ezer tonnával, a román piacra majd 200 ezer tonnával, a holland piacra pedig majd 140 ezer tonnával kevesebb kukoricát szállítottunk 2018-ban.

Az exportranglista negyedik, ötödik helyét első látásra meglepőnek tűnő piacok foglalják el. Oroszország és Ukrajna, mint a két legjelentősebb kukoricavetőmag-vásárlónk került erre a listára, hiszen takarmánykukoricából legalább is Ukrajna igencsak többletes, sőt az exportőri világranglista negyedik helyén jegyzett ország.

A takarmánykukorica-kivitel alakulása

A takarmánykukorica-kivitel főpiaci struktúrája eltér a teljes kukoricaexportnál látott képtől. A teljes kukoricaexportból a takarmánykukorica értékben 2017-ben mintegy 70%kal részesedett. A kivitel visszaesése ebben a termékcsoportban még drasztikusabb képet mutat, hiszen a 2018. I-III. negyedévi exportérték alig 61,4%-a az előző évi, azonos időszaki exportnak, a kivitt mennyiség visszaesése pedig 42%-os. Míg 2017-ben, az egy-háromnegyedévi adatok szerint 2,9 millió tonna takarmánykukoricát exportáltunk, addig a 2018-as, azonos időszaki adat csak 1,7 millió tonna. A visszaesés 1,2 millió tonnára rúg, ami a teljes magyar, időszaki gabonaexport visszaesés közel felét tesz ki. A részpiacok is más képet mutatnak, mint a vetőmaggal közös adatsor szerinti főpiaci sorrend.


3. táblázat: Kukoricavetőmag-exportunk alakulása (2017-2018. I-III. n. év)

A takarmánykukorica-kivitelünk meglehetősen hektikusan alakult. A két legjelentősebb exportpiacunkon markáns piacvesztés következett be, hiszen a legjelentősebb (olasz) piacon közel 30%-os, a második legjelentősebb piacunkon pedig 60% fölötti visszaesésnek lehettünk tanúi. Ezeknél is drasztikusabb piacvesztés következett be a román, a lengyel és a svájci piacon, míg a negyedik legjelentősebb, holland piacon 40% fölötti a piacvesztés. Ellenpélda is adódik, hiszen az osztrák piacon, mint a külpiaci rangsorban a harmadik legjelentősebb piacon csak alig 4%os csökkenés következett be, míg a szlovák piacon megháromszorozódott a kivitelünk. Hozzá kell tenni, hogy míg 2017. I-III. negyed évében az átlagos exportár 153 euró/tonna körül alakult, addig 2018. azonos időszakában 162 euró/tonna átlagáron kelt el a takarmánykukoricánk.

A kukoricavetőmag-export is csökkent a két időszak között, de a csökkenés mértéke az 5%-ot alig haladja meg. A 2017-es 187 millió eurós kivitel a bemutatott időszakban 177 millió euróra csökkent, miközben az exportmennyiség 53 ezer tonnáról 51 ezer tonnára mérséklődött. A már említett két, legjelentősebb kukoricavetőmag-piacon (orosz és az ukrán) túl a szerb, a román, a szlovák, a német, a francia és az osztrák piac emelhető ki, de kisebb vetőmagszállítmányok a spanyol, a fehérorosz, a moldovai, az iráni, a kazahsztáni és a marokkói piacon is vevőre találtak. Míg az oroszpiaci kukoricavetőmag-exportunk közel negyedével csökkent a bemutatott két időszak között, addig az ukrajnai exportunk mintegy 2%-kal, a szerbiai exportunk több mint 10%-kal, a franciaországi kivitelünk pedig közel 38%-kal nőtt.

Végezetül megemlítem, hogy a három nagy magyarországi, külföldi érdekeltségű bioethanol gyárunk éves kukorica feldolgozási kapacitása ma már meghaladja a 2 millió tonnát. Ezek közül az 1 millió tonnát feldolgozni képes dunaföldvári Pannónia Ethanol Zrt., ebből a mennyiségből 450 millió liter ethanolt, 325 ezer tonna, magas fehérjetartalmú kukoricatörkölyt és 10 ezer tonna kukoricaolajat állít elő. Ennek magyarázata, hogy a kukoricából csak a keményítő hasznosítható, alkoholgyártásra a kukoricából, így melléktermékként mintegy 30-32%-os fehérjetartalmú törköly keletkezik, ami keményen hozzájárulhat a szójapelletigény csökkentéséhez.

Az iparág jövőjét viszont beárnyékolja, hogy az EU Bizottság, előterjesztés szintjén megszellőztette, hogy a 10%-os (2020-as) bioethanol bekeverési aránycélt redukálni szándékozza, ami leültetheti a kiépített bioethanol kapacitásokat, vagy legalább is más irányt szabhat a fejlesztéseknek. Megerősödhet például a kukoricaszár felhasználás. Ennek keretében a cellulózból keményítő, a keményítőből cukor, a cukorból pedig ethanol lenne. (Egyes híradások szerint 3,5%-ra csökkenne a jövőben a bekeverési arány, ami most 4,9%-os, mondván, hogy a bioethanol ipar takarmányozási célú terméket, azaz takarmánykukoricát von ki a belpiacról.)

Összeállította: Szabó Jenő

Tartalom közti banner a cikk végére
no