Kukoricaexportunk kilátásai

Befolyásoló tényezők

1. táblázat: a kukorica-termőterület és a termésmennyiség alakulása az elmúlt négy évben (forrás: KSH, kivéve a 2018-as adat, NAK)


1. grafikon: Alkohol és más szesz (bioetanol) exportjának és importjának alakulása az utóbbi néhány évben

Új kukorica felhasználó lépett viszont színre az utóbbi évtizedben. A bioetanol-gyártás évről-évre jelentősebb termékmennyiséget von ki a hazai kukoricapiacról, jóllehet a végtermékként megjelenő bioetanol, csakúgy, mint a kukorica, zömében exportárualapot képez. A bioetanol-gyártás melléktermékeként keletkező, magas fehérjetartalmú kukoricatörköly pedig fontos és értékes takarmánykomponens.

A kukorica export nagyságrendjét tehát leginkább az előző évről áthúzódó készletek és nem az adott év – jelen esetben a 2018-as – várható kukoricatermés nagyságrendje határozza meg. Márpedig a 2017-es kukoricatermés nem sok jót sejtetett ezen a téren.

A kukorica-termőterület és – termésmennyiség összefüggése

A belső felhasználás „új” szereplője

Kukoricaexport 2018. I-III. negyedévében

2. táblázat: Fő kukoricavásárlóink 2018 I-III. negyedévében (forrás: KSH)

2. grafikon: Takarmánykukorica-exportunk alakulása 2017-2018. I-III. negyedévében

Az exportranglista negyedik, ötödik helyét első látásra meglepőnek tűnő piacok foglalják el. Oroszország és Ukrajna, mint a két legjelentősebb kukoricavetőmag-vásárlónk került erre a listára, hiszen takarmánykukoricából legalább is Ukrajna igencsak többletes, sőt az exportőri világranglista negyedik helyén jegyzett ország.

A takarmánykukorica-kivitel alakulása


3. táblázat: Kukoricavetőmag-exportunk alakulása (2017-2018. I-III. n. év)

A kukoricavetőmag-export is csökkent a két időszak között, de a csökkenés mértéke az 5%-ot alig haladja meg. A 2017-es 187 millió eurós kivitel a bemutatott időszakban 177 millió euróra csökkent, miközben az exportmennyiség 53 ezer tonnáról 51 ezer tonnára mérséklődött. A már említett két, legjelentősebb kukoricavetőmag-piacon (orosz és az ukrán) túl a szerb, a román, a szlovák, a német, a francia és az osztrák piac emelhető ki, de kisebb vetőmagszállítmányok a spanyol, a fehérorosz, a moldovai, az iráni, a kazahsztáni és a marokkói piacon is vevőre találtak. Míg az oroszpiaci kukoricavetőmag-exportunk közel negyedével csökkent a bemutatott két időszak között, addig az ukrajnai exportunk mintegy 2%-kal, a szerbiai exportunk több mint 10%-kal, a franciaországi kivitelünk pedig közel 38%-kal nőtt.

Az iparág jövőjét viszont beárnyékolja, hogy az EU Bizottság, előterjesztés szintjén megszellőztette, hogy a 10%-os (2020-as) bioethanol bekeverési aránycélt redukálni szándékozza, ami leültetheti a kiépített bioethanol kapacitásokat, vagy legalább is más irányt szabhat a fejlesztéseknek. Megerősödhet például a kukoricaszár felhasználás. Ennek keretében a cellulózból keményítő, a keményítőből cukor, a cukorból pedig ethanol lenne. (Egyes híradások szerint 3,5%-ra csökkenne a jövőben a bekeverési arány, ami most 4,9%-os, mondván, hogy a bioethanol ipar takarmányozási célú terméket, azaz takarmánykukoricát von ki a belpiacról.)

Összeállította: Szabó Jenő

állomány fogyasztás gazdaság kukorica takarmány vetőmag