Export árualapok
December első napjaiban befejeződött a kukorica betakarítása. A 2017 évi kukoricatermés az előzetes várakozásokhoz képest jobb eredményt hozott. Szemben az ősz elején prognosztizált 6,5 millió tonnás termésmennyiséggel, a gazdálkodók összességében 6,7 millió tonnát meghaladó mennyiségű (6.748 ezer tonna) kukoricát takarítottak be, ami a hazai szükségleten túl elsősorban a jövő évi kukorica-kivitel bázisát képezi. A 6.661 kg/ha-os, 2017 évi átlagtermés 15%-kal bizonyult jobbnak, mint az ugyancsak aszály sújtotta 2015-ös évbeli, de mintegy 30%-kal lett kevesebb, mint a kiemelkedően jó termést hozó 2016-os esztendőbeli termés.
A termésmennyiség, öntözetlen körülmények között alapvetően az időjárás függvénye. Ritka az olyan év, amikor mind a nyári, mind az őszi betakarítású növények zöménél rekord vagy rekord közeli eredmények születnek. Az utóbbi néhány évben egyedül a 2016-os esztendő bizonyult ilyen szerencsés évjáratnak, amikor a csapadékmennyiség is kedvezően alakult, és a csapadékeloszlás is az ideális állapotokhoz közelített.
Meg is látszik ez a 2016-os kukoricatermés alakulásában, hiszen a 8,7 millió tonnát is meghaladta a kukoricatermés. Tavaly a májusban lehullott nagy mennyiségű csapadék és a viszonylag hűvösebb, de csapadékos nyár ideális feltételeket teremtett a szántóföldi kultúrák számára, ezen belül a kukorica töretlen fejlődéséhez is hozzájárult. Ez a rekord közeli termésmennyiség alapozta meg a 2017. évi kukoricaexportot, jóllehet az ez évi átlagtermésről szóló, az előzetes várakozásokhoz képest jobb termés is befolyásolhatta, illetve befolyásolhatja némiképp az export alakulását. Tájkörzeteink eltérő éghajlati adottságokkal bírtak idén is a vegetációs időszakon belül – hogy mennyire, azt a regionális termésadatok híven tükrözik. A csapadékban gazdagabb Dunántúlon az országos átlagot lényegesen meghaladó termésátlagok jellemezték idén, illetve idén is a kukoricatermesztést.
Kukoricaexport, 2017, I-III. negyedév
A háromnegyedévi adatok ismeretében, normál körülmények között nem lenne kockázatos éves exportteljesítményt prognosztizálni. A havi kiviteli teljesítmény kivetítésével, extrapolálásával könnyen előrevetíthetnénk a várható éves exportteljesítményt. A KSH havi kiviteli adatait sorrendbe rakva azonban meglehetősen hektikusan változó adatsort kapunk. Az év első felében, a havi kukoricaexport mennyisége 260-290 ezer tonnás nagyságrendet mutatott, majd májusra felment 436 ezer tonna fölé is a havi kivitel. Ezt követően azonban lejtmenet kezdődött, és szeptemberben már csak 188 ezer tonnás kivitelt regisztrált a statisztika. A kiviteli érték a havi maximumát 120 millió euróval márciusban érte el, de szeptemberben már csak 34 millió eurót mutatott. Ezek alapján prognózist adni a statisztikailag még hátra levő három hónapra meglehetősen nagy merészség lenne.
A termékösszetétel szerinti megbontást mellőzve az I-III. negyedévi kiviteli adatok arra utalnak, hogy az időarányos szemeskukorica kivitelünk az előző évi azonos időszaki 1,9 millió tonnás exporttal szemben idén mintegy 63%-kal nagyobb mennyiséget mutatva, hozzávetőlegesen 3,1 millió tonnára nőtt, az árbevétel pedig 474-ről 653 millió euróra, azaz 37,8%kal bővült. A növekmény azonban a havi kiviteli érték és mennyiségi adatok tükrében erodálódhat az utolsó negyedévben, jóllehet a vártnál jobb kukoricatermés akár felfelé is korrigálhatja a kiviteli értéket.
A növekmény azonban, az említett dilemmák ellenére is, minden előzetes várakozást felülmúl. Az exportárbevételi növekménynek a mennyiségi növekményt alulmúló volta ugyanakkor arra utal, hogy idén romlottak az értékesítési kondíciók, gyengébb árakon tudtunk csak kukoricát értékesíteni, mint tavaly. Átlagárak összevetésének azonban ezen a szinten nem sok értelme lenne, ugyanis a takarmánykukorica és a kukorica-vetőmag kevert állományát képviselő, összes kukoricaexportunkat reprezentáló adatok, a világpiaci áraktól alaposan eltérő következtetések levonásához vezetnének. Fő szemeskukorica-piacainkra ettől függetlenül érdemes egy pillantást vetni, hiszen a vonatkozó táblázat adatai leszűkítik azt a piaci kört, amelyik jelentős felvevőpiacát képezi a magyar kukoricának, lett légyen az akár takarmánykukorica, akár kukorica-vetőmag.
A 2017-es kukoricaexportunk exportpiaci listáján meglehetősen széles piaci kör, mintegy 53 ország szerepel. Kukoricaexportunk idei kiemelkedően nagy, alkalmasint 60-90%-os bővülése mögött a legjelentősebb felvevőpiacaink látványos expanziója húzódik meg. Kiváltképp az olasz, a német, az orosz, a holland, a lengyel, és a román piac keresletbővülése emelhető ki. A növekményt leginkább a csatlakozó grafikon oszlopdiagramjai érzékeltetik.
Exportérték és -mennyiség hányadosaként nézve az idei kivitelt, a statisztikai adatokból a 2017. I-III. negyedévi szinten 152,8 euró/tonnás értékesítési átlagár bontakozik ki, ami tonnánként mintegy 11 euróval gyengébb exportárra utal, mint volt az előző év azonos időszakában. Amennyiben összevetjük a 107 euró/tonnás októberi és novemberi takarmány kukorica világpiaci árakkal a mi csökkenő értékesítési átlagárunkat (forrás: CLAL), akkor enyhülhet a bánatunk. A valóság az, hogy idén is túllépte, mintegy 44 millió tonnával az egy milliárd tonnát a világ kukoricatermése. Ebből a legnagyobb termelő, az USA is „csak” 35,5%-kal részesedik. Ehhez érdemes viszonyítanunk az 1 millió hektárt alig meghaladó, a körülményekhez képest közepesnél jobb összességében 6,7 millió tonnás termésünket. Megjegyzésre érdemes, hogy tavaly, amikor itthon rekord közeli 8,6 tonna/hektáros átlagtermést könyvelhettünk el az egy millió hektárt alig meghaladó kukoricatermő területen, akkor az USA-ban a 34 millió hektárra tehető kukoricatermő területen mért hektáronkénti átlagtermés megközelítette a 11 tonnát.
Kukoricavetőmag-kivitel
Speciális piaci szegmense kukoricaexportunknak a kukoricavetőmag-export. Már az összevont adatokat bemutató táblázatban is feltűnhetett két kelet-európai, nagy gabonatermelő, sőt jelentős búza és kukoricaexportot bonyolító ország, nevezetesen Oroszország és Ukrajna. E két ország tradicionális kukoricavetőmag-vásárlónk, mégpedig olyannyira, hogy a vetőmagexportunk fele e két keleti szomszédunk piacán hasznosul. Fontos adalék, hogy Ukrajna, nem kis részben a mintegy 11 ezer tonnás magyar hibridkukorica-vetőmagnak köszönhetően a világ kukorica exportőreit rangsoroló listán 20,5 millió tonnával, a 48,9 millió tonnát exportáló USA, a 34 millió tonnát exportáló Brazília és a 29 millió tonnás kukoricaexporttal jegyzett Argentína után a negyedik legjelentősebb kukoricaexportőr a világon (forrás: USDA. 2017-18).
Az orosz piac dinamikus bővülése járult hozzá leginkább az idei évi kukoricavetőmag-exportunk látványos bővüléséhez, jóllehet Románia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia is lendületesen bővítette magyar vetőmag kukorica importját. Megjegyzésre érdemes körülmény, hogy kukorica vetőmagunk 48 ország piacain talált 2017-ben vevőre. A vevőkör értelem szerűen messze túlnyúlik az EU-n, de Európán is. Hibrid kukorica vetőmagunk Ázsiába, az Arab Öböl országaiba, Afrikába, Dél- és Észak Amerikába is eljut, de a kukorica őshazájában, Mexikóban is keresett termék.
Szabó Jenő
agrárközgazdász
