Lapzártától lapzártáig

Nőhet az agrár-szaktanácsadásra fordítható uniós forrás

Várhatóan emelkedik az Európai Unió következő költségvetési időszakában a mezőgazdasági szaktanácsadás finanszírozását szolgáló forrás. Jelenleg a gazdálkodók évi 700 eurót – mintegy 200 ezer forintot – igényelhetnek erre a célra.

Az összeg megemelése azért várható, mert az unió a következő költségvetési időszakban az eddiginél is hathatósabban kívánja támogatni a kutatás-fejlesztést és az innovációt, továbbá az ismeretek átadását.

Ennek a folyamatnak az előmozdítására alakult meg az agrárium területén az Országos Szaktanácsadási Bizottság (OSZB), amely a mezőgazdaságban a szaktanácsadás minél szélesebb körű és egyszerűbb igénybevételét segíti.

A versenyképes és hatékony mezőgazdaság ugyanis elképzelhetetlen jól képzett szakemberek nélkül – nyilatkozta V. Németh Zsolt államtitkár az OSZB egyéves munkáját értékelő sajtótájékoztatón.

Mintegy másfél évvel ezelőtt teremtődtek meg a feltételek ahhoz, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését új alapokra helyezzék.

Ekkor volt vezetőváltás a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) élén.

Ezzel a gazdálkodók számára egyszerűbbé és hozzáférhetőbbé vált a rendszer.

Egy törvénymódosítás révén a gazdálkodók most már egy lépésben nyújthatják be támogatási és kifizetési igényüket a szaktanácsadási szolgáltatásra.

Emellett a szaktanácsadók képzését és továbbképzését is szervezett keretek között végzik.

Ezzel lehetővé vált a minőségbiztosítás alkalmazása.

Mintegy ezer mezőgazdasági szaktanácsadó van jelenleg az országban, közülük 600-700 végez aktív tevékenységet.

A gazdálkodók közül eddig 17 ezren vették igénybe a szaktanácsadási szolgáltatást, de hozzávetőleg 40 ezer szerződést kötöttek arról, hogy igénybe kívánják venni ezt a szakmai segítséget.

A kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat biztosítana

Az Európai Unió 2014 utáni költségvetési ciklusában a magyar kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat szeretne biztosítani a gazdáknak a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára Budapesten a Gazdálkodás Baráti Köre és a Gazdálkodás című lap közös rendezvényén.

Az állattenyésztési ágazat helyzetét jelentősen befolyásolja a húsfogyasztási szokások változása, a takarmányok világpiaci árának alakulása, továbbá az unió közös agrárpolitikájának (KAP) változásai, de még az energiapolitika, valamint a környezetvédelmi és állategészségügyi szabályozás változása is.

Az állattenyésztési támogatások az unióban a KAP „mostohagyermekei”, de a magyar kormány igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy az ágazat számára a lehető legmagasabb szinten biztosítsa a forrásokat.

A nemzeti támogatások jelentős része az állattartókat segíti.

A 2012-ben indított Kérődző Szerkezetátalakítási Program a „kifutó” top up – azaz a kiegészítő nemzeti – támogatásokat ellentételezi.

A szaktárca folytatja a 2010-ben indított különleges tejtámogatást, amelynek első két évét az Európai Unió, a további hároméves periódust pedig a magyar költségvetésből finanszírozza a VM.

Az államtitkár közölte: a következő hétéves uniós költségvetési keretből az elsősorban az állattartókat segítő termeléshez kötött támogatásokat legalább 10 százalékos mértékben szeretnék folytatni.

Tájékoztatott arról is, hogy az aszály miatt kialakult takarmánypiaci helyzetre tekintettel Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy a sertés- és a baromfitartók is részesülhessenek a jövőben az európai uniós forrásokból a kérődző állatokat tartó gazdák mellett.

Az agrárstratégia nélkülözhetetlen eleme a kutatás

A nemzeti agrárstratégia hatékony megvalósítása nem képzelhető el a hazai agrárkutatás, elméleti útmutatásai és gyakorlati eredményeinek hasznosítása nélkül.

Az ország gazdasági fejlődése és sikere szempontjából az agrárkutatás-fejlesztés és az innováció hatékony stratégiai befektetés, hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Tudomány Ünnepének a Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott központi rendezvényén, amelynek témája a környezeti és biológiai erőforrások számbavétele volt az agrárkutatásban.

A miniszter közhasznú tevékenységnek nevezte a kutatást-fejlesztés és innovációt az agráriumban, amely javítja az egész ágazat eredményességét, növeli annak jövedelemtermelő képességét és szerepe a piaci igényekkel és a társadalom elvárásaival párhuzamosan folyamatosan nő.

Remélhetőleg a magyar agrárkutatás a jövőben is kiemelkedő eredményekkel növeli a magyar tudomány hírnevét, a hazai tudósok, kutatók nemzetközi tekintélyét.

Ugyanakkor az agrárkutató intézetek, kutatóhelyek széttagoltsága még komoly akadálya a hatékony feladatellátásnak.

Sok ugyanis a párhuzamosság, az egymást gyengítő vagy kioltó folyamat. Az összehangoltan működő intézményrendszer kialakítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kutatók munkájuk során választ tudjanak adni olyan kihívásokra, mint a klímaváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése, a magyar vízkészletek fenntartható kezelése, illetve a magyar népesség biztonságos élelmiszerekkel történő ellátása.

Darányi Ignác agrárpolitikus közgazdaság tudományi megállapítása a mai napig érvényes, miszerint az agrárterületen nem a kutatóhelyek nyereség-érdekeltségét kell meghonosítani, hanem a munkájuk eredményeit alkalmazó termelők kedvezőbb gazdasági tevékenységével kívánatos a költségvetési ráfordításokat ellentételezni.

Limagrain nyereményjáték eredményhirdetése

Fritz Ákos, bogyiszlói termelő volt az a szerencsés, aki a Limagrain „Egy színnel sok színű élmény” című nyereményjátékának győzteseként Rio de Janeiro-ba utazhat.

Az idei év szélsőségeit is jól toleráló hibridek így nemcsak magas üzemi átlagot, de valószínűleg felejthetetlen élményt is eredményeztek.

Jó utat kíván Szerkesztőségünk is a szerencsés termelőnek!

Védjegyet vezettek be a kiváló pálinka minőségének garantálására

A kiváló magyar pálinka minőségét ezentúl pálinkavédjegy rendszer is garantálja, amelyet a Pálinka Céh Egyesület kezdeményezésére a Wessling Hungary Kft. a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen dolgozott ki.

A pálinkavédjegy garancia arra, hogy a matricával ellátott palackokban laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatokkal ellenőrzött minőségű tételből származó pálinka van.

Csak az előírt követelményeknek mindenben megfelelő termék kaphatja meg a védjegyet.

A pálinkavédjegy rendszer alapja a laboratóriumi és az érzékszervi vizsgálat.

A laboratóriumi vizsgálatok során azt vizsgálják, hogy a pálinka összetevői megfelelnek-e a hatályban lévő jogszabálynak.

Így elemzik például az alkohol-, a metanol- és a hidrogén-cianid-tartalmat.

A védjegyet elnyert pálinkatételek 20%-át évente (vissza)ellenőrzik.

A rendszer objektív működését pedig a működési szabályzat betartása biztosítja.

Az első meghirdetéskor 15 pálinkagyártó pályázott a védjegyre összesen 29 termékkel.

Ebből 26 termék felelt meg a szigorú követelményeknek.

Egyelőre 8 gyártó kötötte meg a védjegy használati szerződést, amelynek alapján 16 termék kapta meg a védjegymatricát.

Egy-egy pálinkatétel vizsgálati költsége – összetételtől függően – nettó 23-30 ezer forint.

A hologramos matrica darabja pedig nettó 10,8 forintba kerül. A matricák öt évig érvényesek.

Tavaly Magyarországon mintegy 1,7 millió hektoliter – 50 fokos alkoholtartalmú italnak megfelelő – pálinka került kereskedelmi forgalomba.

A bérfőzéssel előállított gyümölcspárlat mennyisége 2011-ben mintegy 9,5 millió hektoliter, 50 fokos alkoholtartalmú italnak felelt meg. – áll a Pálinka Nemzeti Tanács MTI-nek adott közleményében.

Forrás: VM, MTI, Szerkesztőség