Lapzártától lapzártáig

Mélyül a válság a gabonapiacon

Óriási jövedelem kiesést jelent a gazdáknak, hogy hiába olcsóbb a kukorica és a búza is mint tavaly, visszaesett a gabonafélék forgalma, ezért az aratásig akár 1,5-2 millió tonna is maradhat a magtárakban – hívta fel a figyelmet a Magyar Agárkamara február 8-án. Az Idén januárban a búza 23, a kukorica 34 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. Azonban míg tavaly januárban 20 ezer tonna gabona – búza, kukorica, árpa – cserélt gazdát hetente, addig idén csak alig néhány ezer. A kamara szerint tél végéig nincs esély a forgalom fellendülésére, így marad a minimális kereskedés, nyomott árak mellett. Ezért azzal számolnak, hogy a 2009-2010-es gazdasági évben a gabonaexport éppen hogy csak eléri az 5 millió tonnát, szemben a 6,5-7 milliós lehetőséggel, így jócskán marad a tárolókban gabona. A szervezet várakozásai szerint ezenkívül Magyarországon takarmányozásra körülbelül 5 millió tonna gabonát használnak fel 2009-2010-ben, és csak az összetételben várható némi változás az előző szezonhoz képest: 8 százalékkal kevesebb búzát, 17 százalékkal kevesebb egyéb kalászost és 10 százalékkal több kukoricát használhatnak állatok takarmányozására. A Pannon búza lehető leggyorsabb elterjesztése lehet a megoldás a magyar gabonapiac bajaira – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A gabonapiac pangásának egyik oka szerinte, hogy túl sokféle fajtát termesztenek a magyar gazdálkodók. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy megcsappant a piaci kereslet. Példaként említette, hogy az év eleji szokásos boszniai szállítások még nem kezdődtek meg. A Pannon búza gyors elterjesztése a termelők között azért volna fontos, mert egységes önköltségű, és így árú gabonát lehetne termelni, egységes, nagy mennyiségű kínálatot teremtve, növelve a versenyképességet. Ennek érdekében Pannon búza elnevezésű védjegyet hozott létre a múlt év közepén a Gabonatermesztők Országos Szövetsége. Az extra minőségű búzát – a szakértők szerint – a termelők is hasznot hozó áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön. A védjegyet használók a GOSZ elnökének korábbi véleménye szerint az átlagárnál 10-20 százalékkal drágábban tudják majd értékesíteni terméküket. A rendszer működtetését megkezdték, annak szélesebb körű elterjesztése folyik. Vancsura József elmondta még: a búzavetések jól telelnek a vastag hótakaró alatt. Hozzátette: a termelők ugyanakkor a piaci problémák miatt mintegy 100 ezer hektárral, 10-12 százalékkal vetettek kevesebbet, mint az előző évben.

A kormány meghosszabbítaná a földvásárlási moratóriumot

A kormány három évvel meg kívánja hosszabbítani a külföldiek – 2011-ben lejáró – földvásárlási moratóriumát, amennyiben azt az Európai Unió is támogatja – közölte Szollár Domokos kormányszóvivő február 10-én, a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón Budapesten. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a támogató döntés hátterét részletezve elmondta: már tavaly szóban jelezte az Európai Unió Bizottságának, hogy Magyarország valószínűleg élni fog a tilalom meghosszabbításának lehetőségével. Az agrártárca vezetőjének megítélése szerint továbbra is fennállnak azok a feltételek – az alacsony földár, valamint a törvényi szabályzás átalakításának szükségessége –, amely a hétéves moratórium további fenntartását indokolják. Gráf József beszélt arról, hogy Magyarországon a földárak – amelyek jelenleg átlagosan hektáronként 500-700 ezer forintosak – 4-5 évente megduplázódnak. Ezért a most kezdeményezett moratórium lejártakor már lényegesen közelebb állnának a fejlett ipari országok földáraihoz, mint jelenleg. Emellett a hatályos földtörvény is elavult, megváltoztatására szakmai konszenzus van. Ám a változtatási kezdeményezések a „politika bugyraiban” eddig mindig elvesztek – jegyezte meg a miniszter. Fontos volna, hogy az állattartó gazdaságok alanyi jogon földhöz jussanak, úgynevezett nagy állategységenként 0,8 hektárhoz. Példaként egy 3.000 hektár bérelt földön gazdálkodó vállalkozást vett, amelynek így 600-700 hektáros saját tulajdonú földje is lehetne. A miniszter szerint jó volna, ha a magángazdálkodók számára megvásárolható 300 hektáros földméret növelhető lenne az új földtörvény megalkotásakor. Gráf József szerint ugyanis ma már nem ritka a 600-700 hektáron gazdálkodó családi gazdaság. A külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta után olyan földtörvényre van szükség, amelybe beépíti a jogalkotó a sok európai országban ma már gyakorlatnak számító földszerzési normákat is, amelyek például képzettséghez, helyben lakáshoz, esetleg szakmai szervezet vagy a helyi közigazgatás engedélyéhez kötné a földvásárlást – vélekedett a miniszter. Mindez a magyar gazdálkodók érdekét szolgálná – jelezte Gráf József, hozzátéve, hogy már most is a társas vállalkozások művelik a magyar földterület kisebb hányadát, 40 százalékát. Ez mindenféle külső beavatkozás nélkül alakult ki – húzta alá. Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József közölte: most már kevésbé szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbítható-e, mint volt néhány évvel ezelőtt. A múlt év végén ugyanis sikerült két fontos kamattámogatási kérdésben is egyetértést teremteni az uniós tagállamok között, amely a magyar gazdák számára kedvező helyzetet teremt a földvásárláshoz, illetve a birtokrendezéshez adandó kamattámogatásoknál. Az agrártárca vezetője úgy ítélte meg, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségének esélyei is jók. Jelezte azt is, hogy a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról országgyűlési határozat is készült, amelyet várhatóan a jövő hétfőn tárgyal a parlament. Megjegyezte: ebben a kérdésben politikai egyetértés van. Újságírói kérdésre közölte: szükség volna a Duna hajózhatóvá tételére annak érdekében, hogy a magyar gabonát olcsóbban lehessen eljuttatni a tengeri kikötőkbe. Ma ugyanis a 150-160 euróba kerülő búza tonnája szállítással együtt mintegy 210 euróra emelkedik, amely már versenyképtelenné teszi a magyar gabonát. Gráf József elmondta: tudomása van arról, hogy Brüsszelben „buldózernek” hívják, szerinte ez csak azt jelenti, hogy a magyar gazdálkodók érdekeit következetesen, esetenként a végsőkig elmenve képviseli. Közölte: a SAPS és a Top-up rendeletek előkészítése folyik a tárcánál annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók az idén se maradjanak támogatás nélkül. Emlékeztetett: a magyar gazdálkodók minden olyan támogatást megkapnak amit eddig, csupán a dohánytermelők támogatása csökken a felére, mivel az SPS támogatási rendszert az idén nem lehet bevezetni.

Az Agrárkamara a munkagépek közlekedési szabályaira figyelmeztet

Mivel nem született meg időben a mezőgazdasági nehézgépjárművek közlekedési szabályának enyhítése, így a hamarosan meginduló tavaszi mezőgazdasági munkák idején az eddigi előírásokat kell betartaniuk a gazdáknak, ellenkező esetben akár több százezer forintos bírságot kell fizetniük – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara február 16-i közleményében. Emlékeztetnek rá: engedély és villogó is kell a közúton a kombájnok, a traktorok, pótkocsik és mezőgazdasági munkagépek közlekedéséhez. Szabálytalan közlekedés miatt a hatóság az üzembentartóval pótdíjat fizetett, amelynek mértéke az adott útra vonatkozó díj tízszerese, de minimum 40 ezer forint, illetve a hatóság meg is tilthatja a további közlekedést. Tavaly, engedély hiánya miatt előfordult 300 ezer forintos bírság is. A munkagépek bonyolult közlekedési szabályainak egyszerűsítése érdekében tavaly tárgyalásokat kezdett az Agrárkamara az agrártárcával. Megállapodtak abban, hogy kistérségi használatra kedvezményes engedélyt szerezhetnek a gazdálkodók. Az 50 kilométeres sugarú körzeten belül érvényes, egész évre vonatkozó engedélyért 6.000 forintot, sürgős esetben 12.000 forintot kell fizetni. Az engedély mellett a gazdálkodóknak biztosítani kell a figyelmeztető jelzés használatát is, sárga villogóval ellátott járművel kell kísérniük gépeiket, ami több problémát és pluszköltséget is okoz. Ennek orvoslására kezdett egyeztetéseket az Agrárkamara a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal (KHEM), valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal (IRM). Az IRM azonban úgy véli, hogy további vizsgálatra van szükség arról, hogy miként lehet egyszerűsíteni a szabályozást, így annak elfogadása már a tavaszi munkák kezdete utáni időpontra csúszik.

Megszűnhet a napszámosok foglalkoztatása

Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása és több ezer, a napszámosoknak munkát adó mezőgazdasági üzem termelő tevékenysége kerülhet veszélybe április 1-jén, mivel betarthatatlan az ekkortól hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény – állítja a Magyar Agrárkamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) március 2-i állásfoglalásában. Ezért a köztestület és a FruitVeB közösen kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül, a jogszabály ne kerülhessen kihirdetésre. A szakmai szervezetek úgy vélik: a törvény előkészítése során hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek. Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára az közölte: a törvény megváltoztatására már nincs lehetőség, mivel a parlament a választások előtt már nem ül össze. Jelezte ugyanakkor, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába bevonják az érintett szakmai szervezeteket, és azok véleményét figyelembe véve alakítják ki a jogszabály végső formáját, szem előtt tartva a munkaadók és a munkavállalók érdekeit egyaránt. Mindehhez hozzátette: a mostani új törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkalmi munkavállalói könyvvel sok visszaélés történt, ám hozzátette, hogy azok nagy részét nem a mezőgazdaságban regisztrálták.

Forrás: MTI

Axiál vevőtalálkozók 1 kép a mappában: Axiál

Február 9-től március 02-ig tartott az a rendezvénysorozat, amelyen egész napos előadásokkal és ebéddel egybekötött találkozási lehetőséget nyújtott a cég vezetőivel az AXIÁL Kft. legfontosabb partnerei számára. A sorozat nyitó napjára Baján került sor, ahol közel 170 meghívott partner vett részt.

Az első előadó Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezetője a cégről szólt néhány szót. Előadásában részletezte a magyarországi mezőgazdasági gépberuházások állását, szót ejtett az AXIÁL Kft. összforgalmáról, büszkén említve a cég impozáns, 57 milliárd forintos 2009-es nettó árbevételét. Mivel a cég a magyarországi kombájnértékesítés 49%-t, a mezőgazdasági teleszkópos rakodók értékesítésének 45%-t tudhatta magáénak 2009-ben, nem csoda, hogy a cég már a 20 000 értékesített gép ünnepélyes átadására készül. Annak köszönhetően, hogy a cég erős logisztikai háttérrel, modern, minden igényt kielégítő alkatrész raktárral és infrastruktúrával rendelkezik, az AXIÁL Kft. a magyarországi alkatrész piacának több mint 50%-át birtokolja. Beszélt a már többször említett, bevált „ötösfogatról” (gép, alkatrész, szerviz, AFS, bérgép üzletágakról), így mutatva be az AXIÁL Kft. teljes körű szolgáltatásait.

Második előadóként Csorba István üzletág igazgató tartott szakmai előadást a menettakarékos és nedvességmegőrző talajművelésről a hagyományos talajműveléssel szembeállítva.

Öllős Gábor, az AXIÁL Financial Services ügyvezetője az AXIÁL Kft. által nyújtott pénzügyi szolgáltatások területén segítette tájékozódni a résztvevőket előadásával. Az AXIÁL Kft. által kínált pénzügyi-, finanszírozási- és hitelfelvételi lehetőségek sokszínűsége hathatós segítséget nyújt minden érdeklődőnek, aki gépet tervez vásárolni, és ehhez segítséget kíván igénybe venni a mai nehéz gazdasági helyzetben.

Azoknak, akik nem gépvásárlásban gondolkodnak, de nem rendelkeznek megfelelő kapacitású gépparkkal, a MANAX Kft. kínál gépbérlési lehetőséget. Arról, hogy mikor és kinek éri meg gépet bérelni, annak mik az előnyei, az érdeklődők teljes körű tájékoztatást kaptak Vida Józseftől, a MANAX Kft. ügyvezetőjétől.

A nap záró előadását Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője tartotta, aki az európai mezőgazdasági helyzetre engedett bepillantást. Előadásában számos érdekességet tudhattak meg a jelenlevők az európai tendenciákról, bérvállalkozásokról, az alternatív erőforrásokról és a mezőgazdasági termelés totális specializáltságáról. Elgondolkodtató hozzászólásokat hallhattak a gépfejlesztési tendenciákról; a gépek megfelelő elektronikai felszereltsége nagy segítséget nyújthat a gazdáknak a gazdaságuk optimalizálásában.

Az előadások szünetében lehetőség nyílt személyes konzultációra az AXIÁL Kft. vezetőivel. A nyitó rendezvényt az elkövetkezendő két és fél hétben országszerte 12 további követi.

Forrás: Axiál

A Dow AgroSciences nemzetközi díjai

A The Dow Chemical Company (NYSE DOW) tulajdonába tartozó Dow AgroSciences leányvállalat teljesítményét három Agrow Award díjjal ismerték el az iparági csúcstechnológia és innovációi elismeréseként. A tekintélyes AgrowAward ezzel a növényvédelem és növényvédőszer gyártás mind testületileg mind egyedileg kimagasló teljesítményét díjazta.

A 2009. évi AgrowAward díjról egy tizenkét, növényvédelemmel és mezőgazdasági biotechnológiával foglalkozó szakemberekből álló zsűri döntött november 11-én, és az elismerést egy díjátadó ünnepség keretében az Egyesült Királyságban adták át a kitüntetettnek.

„Igen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy kollégáink ismét az AgrowAward díjjal ismerték el a kutatásban és eredményeink gyakorlatba való átültetésében kifejtett azon fáradozásunkat, amellyel az ezeddig kielégítetlen felhasználói igényeket igyekszünk szolgálni.” – mondta Dr. Dan Kittle, a Dow AgroSciences kutatás és fejlesztési részlegének alelnöke. „Az erőteljes növényvédelmi és biotechnológiai hálózatunk az egész világon továbbra is nagy energiával dolgozik új eszközök és lehetőségek kidolgozásán, és azoknak a felhasználókhoz történő eljuttatásán.”

A Dow AgroSciences termékei a következő kategóriákban kaptak kitüntetést:

Legjobb mezőgazdasági biotechnológiai újdonság – Dow AgroSciences gyomirtószer toleráns technológia (Tolerant Trait Technology)

A Dow AgroSciences gyomirtószer toleráns technológia a gének egy olyan családját jelenti, amely a kultúrnövények gyomirtószerrel szembeni ellenállóképesség-rendszereit több kultúrában, többféle gyomirtószerrel szemben javítják és növelik. Ez az eredmény lehetővé teszi a termelő számára, hogy nagy hatékonyságú, elérhető árú és széles hatásspektrumú növényvédőszereket használhasson azokban a kultúrákban is, ahol korábban az ilyen vegyszerek használata a növényekben illetve a talajban bekövetkező károk miatt nem volt lehetséges.

Legjobb formulációs innováció – LORSBAN(R) magas színvonalúvá fejlesztett („Advanced”) rovarölőszer

A LORSBAN(R) magas színvonalúvá fejlesztett (Advanced) rovarölőszer az első alacsony gőztenziójú, illékonyságú szerves vegyületet (VOC) tartalmazó klórpirifosz formuláció. A LORSBAN továbbfejlesztett formulációja a korábbi formulációiban található szerves vegyületek, VOC-k, csökkenésén kívül egyéb értékekkel is rendelkezik. Ilyen az ár és a hatékonyság megőrzése mellett a csökkent kezelési költség, kedvező tárolási tulajdonságok és a javított illat-hatás jellemzője. A LORSBAN Advanced továbbfejlesztett változatát 2009-ben vezették be az Egyesült Államokban, és a regisztráció megszerzése után a Dow AgroSciences tervezi a technológia globális kiterjesztését.

Legjobb új növényvédőszer – Piroxszulám

A Piroxszulám egy újszerű posztemergens egy és kétszikű gyomirtószer gabonában. Biztosítja az eddig ismert legszélesebb hatásspektrumú gyomirtást gabonában, és hatásosnak mutatkozik az ellenállóvá vált kétszikű gyomfajok ellen is. Összességében a gyomirtószernek nagyon kedvezőek a környezet és humán toxikológiai jellemzői, melyekben fontos szerepet játszik az alacsony dózis valamint az alacsony toxicitási és szermaradék értékek.

A Piroxszulám 2008-ban jelent meg, és széles hatásspektrumának valamint a versenyben megkülönböztetett jelleggel bíró, egyedi technikai jellemzőinek köszönhetően gyorsan elfogadottá vált világszerte.

Forrás: Dow AgroSciences