LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG

Fűrészportól a brikettálásig

A Csiba Faipari Szolgáltató Kft. április 22-23-án rendezi meg Kőszegen a CSIBA „NYITNIKÉK” tavaszi nyílt napok rendezvényét. A kétnapos program keretében szakmai továbbképző tanfolyam, kötetlen szakmai konferencia és a témához kapcsolódó üzemlátogatás is megrendezésre kerül. A résztvevők elsajátíthatják az energiacélú hulladékhasznosítási technológiák alapelveit, megismerkedhetnek a témával kapcsolatos pályázati lehetőségekkel. Alkalom lesz a fennálló problémák nyílt megvitatására is. A rendezvény egész ideje alatt lehetőség lesz az akciós és egyéb termékek megvásárlására. A résztvevők és családtagjaik szórakozásáról is gondoskodik a Csiba Kft.

Részletek a www.csiba.hu honlapon

Szabálytalanul felhasznált agrártámogatást fizettet vissza Brüsszel az EU-tagállamokkal

Összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást vissza kell fizetniük az Európai Unió tagországainak – jelentette be március 16-án az Európai Bizottság. A pénzt azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások. A határozat értelmében Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Svédország köteles visszatéríteni támogatási összegeket. Magyarország esetében azonban mindössze 6 ezer euróról van szó, ráadásul kétszeres korrekció miatt ennél nagyobb összeget vissza is kap a támogatásokra. A legjelentősebb visszatérítési kötelesség ezúttal Lengyelországé, amely 92 millió eurót fizet vissza a terület-alapú támogatások kapcsán 2006-ban és 2007-ben elkövetett különböző szabálytalanságok miatt (a parcellaazonosító rendszer nem teljes körű vektorizálása, nem támogatható területek elfogadása és bevonása a kifizetésbe, túl kevés helyszíni ellenőrzés azokban a régiókban, ahol a hibaarány magas, a szándékos meg nem felelésre vonatkozó rendelkezések hibás alkalmazása). Spanyolország 47,5 millió eurót fizet vissza a gyümölcs-és zöldségágazatban felmerült nem támogatható költségek finanszírozása és az ellenőrzés hiányosságai miatt, Görögország 105,5 milliót a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenőrzések, és 18,5 milliót az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer fennálló hiányosságai következtében. Nagy-Britannia 14,2 millió eurót fizet vissza a közvetlen kifizetések határidejének be nem tartása miatt, Hollandia pedig 10,4 millió eurót ad vissza az export-visszatérítési rendszer kapcsán végzett ellenőrzések elégtelen száma miatt.

A forráshiány hátráltatja leginkább a szántóföldi munkákat

A tavaszi szántóföldi munkák szempontjából a belvizes területek bár nagy gondot jelentenek, az idei gabonatermést sokkal kevésbé befolyásolják, mint a fő hátráltató tényező, a gazdálkodók forráshiánya – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke március 23-án. Az őszi vetésű gabonák jó közepesen átteleltek, a tényleges belvizes terület pedig 60-70 ezer hektár körüli lehet, ami nem éri el az összes kalászos vetésterület tíz százalékát. Az induló tavaszi szántóföldi munkákhoz vetőmagból rendelkezésre áll elegendő mennyiség, mindenből van elegendő és jó minőségű a GOSZ elnöke szerint. Ugyanez a helyzet a műtrágyával is, az ára azonban magas – még emelkedett is az idén a múlt évhez képest –, ez is oka annak, hogy nem vásároltak eleget a gazdálkodók az ősszel, és nagyon kevesen vásárolnak a tavasszal. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi aszály miatt a gazdálkodóknál pénzügyi hiány van, ez befolyásolja az idei vetést, a vetési szándék mindenesetre a tavalyival nagyjából megegyező. Magyarországon 2009-ben összesen 13,2 millió tonna gabona termett, a kedvezőtlen időjárás ellenére 25 százalékos terméskieséssel búzából hektáronként 3,8 tonna termésátlaggal 4,3 millió tonnát, kukoricából pedig hektáronként 6,4 tonna termésátlaggal 7,3 millió tonnát takarítottak be a gazdálkodók. Az aszály okozta terméskiesést azonban az alacsony felvásárlási árak nem kompenzálták, áremelkedés helyett a szezon elején árcsökkenés következett be. Jelenleg tonnánként 28 ezer és 30 ezer forint közötti a kukorica ára a piacon, és e körüli a búza ára is. A forráshiány már odáig fajult, hogy sok gabonatermelő visszamondta a most induló Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Programban való részvételét – amelynek kapcsán éppen a pályázatok elbírálása zajlik –, nem tudják ugyanis vállalni az ezzel kapcsolatos gazdálkodási követelmények betartását. A gabonatermelők most abban bíznak, hogy közepes vagy még jobb termés lesz az idén. Aki azonban elveti a búzáját vagy kukoricáját az idén, annak azzal kell számolnia, hogy termése legalább harmadának a világpiacon kell majd megállnia a helyét. A magyar gabonapiacról ugyanis ennyi árunak ki kell mennie, és ki is fog menni a külpiacokra. (Ágazati becsült adatok szerint a múlt évben összesen 6.243.230 tonna gabonát szállítottak ki Magyarországról, ebből 1.787.988 tonna volt a búza és 4.181.874 tonna a kukorica.) Az exportnak azonban alapfeltétele a versenyképes ár. A GOSZ elnöke szerint ennek érdekében a minőségi termelésre különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a termelőknek, nem szabad, hogy elvegye a kedvüket a jelenlegi alacsony gabonaár.

Uniós szabály lesz a méz származásának pontos feltüntetésére

Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága után a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság, mint a témáért felelős szakbizottság is elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek átláthatóbbá teszik az unióban forgalmazott mézek származását a fogyasztók számára – közölte a javaslatot előterjesztő két fideszes európai parlamenti képviselő az március 16-án. Áder János és Glattfelder Béla elfogadott módosító indítványa arra irányult, hogy a címkén kötelezően meg kelljen jelölni az európai és Európán kívülről származó méz arányát is, méghozzá abban a sorrendben, ahogy azokat a termék tartalmazza. Amennyiben az EU-n kívülről származó méz aránya meghaladja az EU-n belülről származót, akkor a címkén az „EU-n kívüli” kifejezésnek kell előre kerülnie, nem pedig fordítva, ahogy azt a gyártók ma teszik. „Ez az eredmény jelentősen hozzájárul az európai fogyasztók fokozottabb védelméhez, hiszen alapvető joguk tudni, hogy az általuk megvásárolt termékeknek mi a pontos összetétele. Magyarország számára azért is különösen jelentősek – a magyar méhészek régi követeléseit megfogalmazott, elfogadott módosító indítványok –, mert az Európai Unióban hazánk mézexportja a legjelentősebb” – áll a közleményben. A magyar néppárti képviselők azért javasolták a módosítást, mert gyakran előfordul, hogy a mézfeldolgozók az európai mézhez olcsóbb, ám gyengébb minőségű EU-n kívülről származó mézet kevernek. A gyártók – a költségek enyhítése végett – túlnyomó részben Kínából származó mézet használnak, amihez elenyésző mennyiségű európai mézet kevernek – emlékeztetnek közleményükben a képviselők.

Ismét igényelhető az anyajuhtartás támogatása

Az anyajuhtartás támogatására az idén március 20-tól május 3-ig lehet kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke március 24-én. A termeléshez kötött, állatlétszám alapú anyajuhtartás támogatása egyike az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásoknak. A támogatható minimális állatszám tíz egyed. A kérelmező köteles a juhokat száz egymást követő napon át – május 4-től – birtokán tartani. Az igénybevétel további feltétele, hogy a gazdálkodó gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat használatról is. A támogatási kérelmet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. Az állattartók december 15-ig kapják meg a támogatási határozatot, a kifizetés pedig 2011 januárjában kezdődik. Az összeg mértékéről egy, a későbbiekben megjelenő külön jogszabály rendelkezik majd. Tavaly ezen jogcímen 1,583 milliárd forintot fizetett ki támogatásként az MVH. Az egy állatra jutó maximális támogatás mértéke 1.700 forint volt. Ha a gazdálkodó juhtejet vagy juhtejterméket is értékesített akkor legfeljebb 1.400 forintot kapott állatonként. Korábban az MVH az is közölte: akinek az anyajuhtartás támogatási kérelmét elfogadták, úgynevezett de minimis – azaz kisösszegű – támogatásra is jogosulttá vált az idevonatkozó minisztériumi rendeletben foglalt feltételek mellett. Ennek teljes összege mintegy 750 ezer forintot tesz ki a Juh Terméktanács információi szerint.

A magas átmenő készlet lehúzhatja a búza árát

A magyarországi gabonapiaci helyzetet folyamatosan befolyásolja Ukrajna gabonaexportja, a jelenlegi, de még az őszi betakarítás kori árakat is azonban jobban befolyásolhatja majd a jelentős raktáron lévő áru, amely még a betakarításkor is több, mint 1 millió tonna körüli lehet – mondta március 25-én Király László, a zalaszentgróti Zala-Cereália Kft. takarmánygazdálkodási ágazatvezetője. Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrje az eddigi gabonaeladásai után további 275.000 tonna gabonát exportálna a közeljövőben – mondta az Ukragroconsult mezőgazdasági tanácsadó cég a Reutersnek. Ukrajna összesen 722.300 tonna gabonát exportált 2009. március 1-22. között a Ukragroconsult adatai szerint, a februári 807.900 ezer tonna után. A márciusi ukrán gabonakivitelben 363.300 tonna volt a búza, 182.300 tonna az árpa és 168.600 tonna a kukorica. Az ukrán gabonaexport 17 millió tonna volt a 2009/2010-es szezon első nyolc hónapjában. A Reuters idéz egy, a héten korábban nyilatkozott gabonakereskedőt is, aki szerint az ukrán gabonaexport elérheti a 22 millió tonnát is a szezonban. Ukrajna a 2008/2009-es szezonban összesen 25 millió tonna gabonát exportált. A fekete-tengeri térség legfontosabb gabonatermelő és -exportáló országainak búzaexportja csökkent a 2009/2010. gazdasági év első hat hónapjában az előző gazdasági év azonos időszakához viszonyítva, Ukrajna kivitelében azonban a folyó gazdasági év első felében jelentős változás nem történt az egy évvel korábbival összevetve – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján közölt legújabb piaci jelentéséből. Az elemzés szerint az általános, Ukrajnára nem vonatkozó visszaesés egyrészt a globális búzakereskedelem lanyhulásának, másrészt az importáló országok kisebb szükségletének tudható be. Oroszország exportja 9,2 százalékkal 10 millió tonnára, Bulgáriáé 43,7 százalékkal 810 ezer tonnára, Romániáé 33,7 százalékkal 1 millió tonnára csökkent a vizsgált időszakban – közölte jelentésében az AKI. Az ukrán agrárkamara elnöke szerint ugyanakkor a gazdasági év végéig 30 százalékkal is visszaeshet Ukrajna gabonaexportja. A piaci hangulatot befolyásoló pénzügyi gondok, az áfa-visszatérítéssel kapcsolatos problémák mellett ugyanis az új gabonaminőségi sztenderdek bevezetésének kedvezőtlen hatásaitól is tartanak Ukrajnában – közölte jelentésében az AKI. A piaci helyzet alapján Magyarországon gabona áremelkedésekre nem számíthatunk, amennyiben az ukrán búzaexport folytatódik, azaz tovább nő, az nem tesz jót a jelenlegi magyarországi áraknak, pedig azok most sem magasak, a Zala-Cereália 26.500 forintért is vásárolt már mostanában búzát, az átlagár persze nem ennyi – mondta Király László. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az árakat a magas belső készlet is befolyásolja. A magyarországi raktárakban ugyanis még a betakarításkor is 1,2-1,3 millió tonna hazai termésű búzával lehet majd számolni a kilátások szerint, ami ugyanúgy nyomja lefelé az árat, mint a versenytársak eladásai azokon a külpiacokon, ahol a magyar árut is értékesítik. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy Olaszországba például a földrajzi elhelyezkedés következtében olcsóbb elvinni a magyar gabonát, mint az ukránt. Király László arra számít, hogy a búzaárak az aratásig inkább csökkennek majd, mint stagnálnak vagy emelkednek. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 25-26 ezer forint körüli ára volt a búzának aratáskor Magyarországon, de idén még ennél is alacsonyabb lehet, figyelemmel az említett óbúza készletre, amely nagyobb, mint az a néhány százezer tonnás, azaz megszokott átmenő készlet 2009-ben.

Forrás MTI