Lapzártától lapzártáig

Vizsgálják az áfacsökkentés lehetőségét a mezőgazdaságban

A vidékfejlesztési tárcánál vizsgálják a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek áfacsökkentésének és a köztes termékek adózásának, vagy a fordított áfaalkalmazásának lehetőségét – nyilatkozta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A tárcánál tart az átvilágítás, így nem tudni,mennyi szabadon felhasználható pénz maradt az agrárkabinetnek.

Czerván György azonban azt mondta: sok mindenre számított, de arra nem, hogy ennyire rossz állapotban van az ágazat. Az európai uniós csatlakozás óta harminc százalékra nőtt az importáruk jelenléte a kiskereskedelemben, ezért fontos a hazai piacok visszaszerzésének elősegítése.

A géndiagnosztika forradalmasítja az állattenyésztést

Az eddig alkalmazott eljárásokat kiegészítő vagy felváltó modern géndiagnosztika nemzetközi szinten néhány éven belül radikálisan meg fogja változtatni az állattenyésztést -állítják szakértők. Az úgynevezett genetikai szelekcióval becslések szerint kétszer olyan gyors fejlődés érhető el a tejelő szarvasmarhák tenyésztésében -mondta Henner Simianer professzor Lipcsében augusztus 2-án azon a világkongresszuson,amelynek témája az alkalmazott genetika az állatok szaporodásában.

Ez az eljárás magasabb tejhozamokat és lényegesen egészségesebb állatokat eredményezhet. A genetikai szelekció ráadásul a sertéseknél és a lovaknál is alkalmazható – fejtegette a göttingeni egyetem állattenyésztés-kutatója. A professzor szerint egy bika tenyészértékét eddig utódai megfigyelésén keresztülállapították meg.

Ha borjai jól tejelő tehenekké fejlődtek, akkor keresett tenyészállat lett, csakhogy ez az eljárás hosszadalmas és drága. A géndiagnosztika segítségével már egy 15 hónapos bikáról megállapítható egy DNS-teszt kiértékelésével, hogy az állat alkalmas-e tenyésztésre vagy sem. A tejelő szarvasmarhák tenyésztésében forradalom előtt állunk – vélekedett Bernd Adler tenyésztő.

Az állattenyésztés javítása más szempontból is szóba került a világkongresszuson:hogyan járul hozzá a klímavédelemhez vagy az éhínség leküzdéséhez a szegényebb országokban. Hatékony állatokra van szükségünk – hangsúlyozta Ernst Kalm professzor, a kongresszus elnöke. A világon jelenleg mintegy 1,3 milliárd szarvasmarha, alig 1 milliárd sertés és 20 milliárd baromfi él.

Ha a világnépessége 9 milliárd főre nő 2050-re, az a tudósok előrejelzése szerint változásokhoz vezethet az állattenyésztésben is. Az augusztus 6-ig tartó lipcsei világkongresszuson, amelynek egyik fő témája a genetikai szelekció, 1400 tudós vesz részt 61 országból.

Illetékmentessé válik a gazdaságátadás

Augusztus 16-tóladó és illetékmentesen, apáról fiúra szállhat a családon belüli gazdaság, ekkor lépett hatályba az erről szóló új rendelkezés. A Vidékfejlesztési Minisztériumközleménye szerint a tárca a nyár elején kezdeményezte az illetéktörvény módosítását.

Mint írták, az új jogszabály segíti az egymást követő nemzedékek kapcsolatának erősödését, a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását. Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár,istálló) valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is -tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál.

Az illetékszabályok módosítása elősegíti, hogy a tradicionálisan mezőgazdasági tevékenységből élő családokban többletteher viselése nélkül, – ne csak öröklés jogcímén, – átörökíthető legyen minden, ami a mezőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges. A törvény összhangban állaz európai vidék- és agrárpolitikával, amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok adják.

Bizonytalanság az érvénytelenített AKG-pályázatok miatt

Nagy a bizonytalansága gazdálkodók körében a nemrégiben érvénytelenített agrár környezetgazdálkodási(AKG) programhoz kapcsolódó pályázati eljárások érvénytelenítésével kapcsolatban. Az ügyben a megkérdezett szakemberek többsége – a bizonytalanságra hivatkozva nem kívánt a neve vállalásával nyilatkozni.

A szakértői vélemények is eltérnek abban, hogy mennyire valós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.hivatkozás, miszerint a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló új törvény megalkotása miatt függesztette fel az AKG programhoz kapcsolódó pályázatok elbírálását. A döntés a legutóbbi Hivatalos Értesítőben jelent meg. A határozattal a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is egyetértett.

A kérdéskörről szólóközleményt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint Horváth Gergely,az MNV Zrt. vezérigazgatója írta alá. A szakértők úgy vélekedtek, hogy a pályázatok elbírálásának felfüggesztése főként az állami haszonbérletben művelt földeken gazdálkodókat érinti. Mindenekelőtt azokat, akik az utolsó pillanatokra hagyták igényük beadását.

Az egyik szakértő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az agrárkormányzat esetleg a pályázatok elbírálásának felfüggesztésével új pénzalaphoz kíván forrásokat teremteni, amellyel az eddigiektől eltérő módon szeretné ösztönözni a gazdálkodókat és esetleg erről már az unió illetékeseivel is folytatott puhatolózó tárgyalásokat. Ugyanakkor ez a szakértő is leszögezte,hogy az általa elmondottak csak feltételezésen alapulnak, ugyanis az ügyben semmi biztosat nem lehet tudni.

A Magyar Agárkamaránál most mérik fel az országmegyéiben a helyi agrárkamarák, hogy hány gazdálkodót is érinthet a döntés. Ezt ugyanis pontosan még nem lehet tudni. Az ide vonatkozó jogszabály módosításával akár benne is maradhat az AKG-programban az érintett állami termőföld, az MNV döntésében érintett gazdálkodók a területre vis maiort jelenthetnek be mondta Téli Róbert, a Veszprém Megyei Agrárkamara titkára, a legutóbbi Hivatalos Értesítőben megjelentekre reagálva.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) március utolsó napján több részletben, mintegy 43.000 hektár állami termőföld bérleti jogának meghirdetéséről hozott döntést. Ezzel évi 5 milliárd forintnyi európai uniós támogatás vált volna lehívhatóvá 5 éven keresztül, összesen mintegy 15.000 gazdálkodó számára az AKG program keretében.

Az NVT döntése nyomán összességében az AKG pályázaton indult csaknem 15.000 gazdálkodó az elkövetkezendő 5-10 évben mintegy 1,2 millió hektár területen részesülhetett volna AKG támogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forint forrást juttatna az érintettekhez. Az összes támogatott kérelmező 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik.

Az AKG programban támogatást nyert mezőgazdasági termelők mintegy 600 esetben 50.000 hektárterületet érintően olyan szerződéssel rendelkeznek az MNV Zrt.-től bérelt területekre, amely vagy már lejárt, vagy pedig 2014. december 31. előtt fog lejárni. Amennyiben ezek a termelők nem kapnak lehetőséget haszonbérleti szerződéseik megújítására, nem lesznek jogosultak az elnyert AKG támogatás igénybevételére.

Az így kieső támogatás hektáronként körülbelül 100.000 forint évente,összességében 50.000 hektár esetében öt év alatt mintegy 25 milliárd forint lenne. Ezt a program keretében nem tudnák igénybe venni, de nem lehet átcsoportosítani sem, így Magyarország véglegesen elveszítené ezt az európai uniós forrást. Az NVT márciusi döntésével ez az összeg vált lehívhatóvá.

Az AKG célja a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezeti állapotmegőrzése, a genetikai erőforrások megőrzése, javítása. Ugyanennyire fontos aminőségi termékek előállításának segítése, az élelmiszerbiztonság fokozása. Az adott területen sem növényvédő szert, sem műtrágyát nem használnak.

Az AKG célja az is, hogy a program keretében művelt területen folyó mezőgazdasági termelés magasabb minőségű termékek előállítását eredményezze. A harmadik, legfontosabb cél a gazdák jövedelembiztonságának erősítése, elősegítése. Az NVT márciusi döntése nyomán a haszonbérleti pályázatokat öt ütemben tervezték kiírni.

A pályázatok beadási határideje az első ütemben május közepe volt, majd ezt követte a többi ütem. Az eredmények megállapítására – a tervek szerint -júliustól került volna sor, amit még abban a hónapban követtek volna a szerződéskötések.

Forrás: MTI