A kísérletet Iránban végezték, ahol a szárazság állandó probléma. Óvatosan kell azonban a témát megközelíteni! Nem 40-50 kg/nap termelésű tehenekről volt szó, és nem 35-40% keményítőtartalmú kukoricaszilázst cseréltek le, mégis tanulságos lehet számunkra a példa! A közepes és kistejű teheneink is ott vannak a telepeken, nem mindegy, hogy a vetésszerkezet eldöntésekor hogyan ítéljük meg a cirokszilázs etetését az ő esetükben. Az Alföld bajban van, nekik szól a cikk.
A globális klímaváltozás megalapozta annak szükségességét, hogy szárazságtűrő gazdasági növényeket is termesszünk az olyan hagyományos tömegtakarmányok mellett, mint a silókukorica. A cirok alternatívát jelenthet, mert gazdaságosabban használja fel a szűkös vízkészletet, mint a kukorica, és általában nagyobb hozamot ad (Peerzada és mtsai, 2017). Korábban volt már arra kísérleti példa, hogy amikor kukoricaszilázst cirokszilázzsal cserélték le a tejelőtehén adagjában (ha megfelelő volt az adag összetétele, és megfelelő keményítőkiegészítést alkalmaztak), a csere nem befolyásolta a tejtermelést és a tej összetételét sem (Colombini et al., 2010, 2012; Cattani et al., 2017).
1. táblázat. A kukoricaszilázs alapú és a cirokszilázs alapú TMR etetésének hatása a termelési eredményekre
Ebben a kísérletben a kukoricaszilázst teljes egészében lecserélték cirokszilázsra a laktáció közepén lévő Holstein tehenek takarmányadagjában, és a szárazanyag-felvételre, a tejtermelésre, a tej összetételére, a táplálóanyagok emészthetőségére, a bendő mikrobiális fehérjeszintézisére, és a tej zsírsavösszetételére gyakorolt hatást vizsgálták.
A kukoricát és a cirkot május 21-én vetették el 2016-ban egymás melletti területeken (Gavdasht Farm, Babol, Mazandaran, Irán). A gyomok elleni kezelést a vetést követő héten sorkultivátorral végezték el. A silókukoricát viaszérésben (2/3 tejvonalnál), a cirkot pedig a virágzás kezdetén takarították be júliusban. A kísérlet 28 napig tartott két ismétlésben 12 tehénnel (550 ± 40 kg élősúly, 2. laktáció, 30 ± 3 kg/nap tejtermelés, 121 ± 10 kg/nap laktációs nap). A kukorica- és a cirokszilázs táplálóanyag-tartalma és erjedésének minősége az 1. táblázatban látható.
A kukoricaszilázs teljes lecserélése nem volt szignifikáns (tehát statisztikailag igazolható) hatással sem a szárazanyag-felvételre, sem a tejtermelésre, sem a takarmányértékesítésre, sem a tej zsír- és fehérjetartalmára (1. táblázat). Érdekes, a tej többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma (C18:3n-3, C18:3n-6) emelkedett, a tej és a vér antioxidáns státusza pedig javult a cirokszilázst tartalmazó adag hatására. Tehát a kutatók lecserélték a 20% keményítőtartalmú kukoricaszilázst cirokszilázsra és nem változtak a termelési eredmények egy 30 kg átlagtermelésű, a laktáció közepén lévő csoportban. A cirok nem BMR cirok volt, de kora virágzásban lett betakarítva (28% szárazanyag-tartalommal) és 25%-ban alkalmazták (TMR sza.), ami átszámolva kb. 20 kg/nap/tehén adagnak felelt meg a kísérletben.
Összességében a kutatók azt fogalmazták meg, hogy a kukoricaszilázs ebben a kísérletben teljes egészében lecserélhető volt cirokszilázsra anélkül, hogy közepes termelési szint mellett a laktáció végén káros hatással lett volna a termelési eredményekre. Tehát a cirokszilázs (meghatározott körülmények között és feltételek mellett!) jó alternatíva lehet olyan területeken, ahol vízhiánnyal küzdenek a tejtermelő-gazdaságok.
Forrás: Total replacement of corn silage with sorghum silage improves milk fatty acid profi le and antioxidant capacity of Holstein dairy cowsM. Khosravi,* Y. Rouzbehan,*1 M. Rezaei,† and J. Rezaei**Animal Science Department, Faculty of Agriculture, Tarbiat Modares University, Tehran, PO Box 14115-336, Iran†Animal Science Research Institute of Iran, Agricultural Research, Education and Extension Organization (AREEO), Karaj, 3146618361, Iran
fordította: Dr. Orosz Szilvia