Nehéz észlelni és nincs rá vakcina, a piacvesztés okozta a hatásai azonban katasztrofálisak lesznek-lehetnek a magyar sertéságazatra nézve – sajnos, ennél óvatosabb diagnózisai és forgatókönyv-vázlatai nincsenek a magyar hatóságoknak arra az esetre, ha nálunk is kibontakozik a sertéspestis-járvány. Ami már be is tette a lábát.
Ellenállhatatlanul közeledik
Az utóbbi három évben folyamatosan, egyelőre feltartóztathatatlanul közeledik hazánk felé – sőt, nyárra meg is érkezett határaikhoz – az afrikai sertéspestis (ASP), amely észak-kelet felől, gyors ütemben bontakozik ki például Ukrajnában is. (Jól jellemzi ezt az a tény, hogy míg 2014-ben csupán 5-6 darab tenyészállaton és tízegynéhány vaddisznón állapították meg a betegséget, addig 2015-ben már mintegy 40 háztáji vagy sertéstelepi állaton.) Nagy ugrás következett be 2016-ban, amikor már mintegy 100 állatot vált érintetté, idén viszont ennek is többszöröse: több, mint 220 sertésben és mintegy 30 vaddisznóban mutatták ki a betegség jelenlétét.
Az üzemi viszonyok sem védenek
Az ASP forrásai elsősorban a vaddisznók, és a terjedés dinamikája arra utal, hogy az eddig bevezetett intézkedések nem minősülnek átütő erejűnek. Annak ellenére sem, hogy azok meglehetősen következetesek mind Ukrajnában, mind például Csehországban: megtiltották a vadak etetését, intenzíven kutatják az elhullott példányokat, és kemény korlátozásokat-szigorításokat vezetnek be a fenyegetett régiókban. A terjedés sebessége továbbá annak fényében is elgondolkodtató, hogy például Ukrajnában a sertéságazat igazi ereje a telepi-nagyüzemi tartásban van: észak-keleti szomszédunknál az állomány háromnegyede, mintegy 200 állat nem háztájiban – vagyis elméletileg konzekvens és egészségügyileg kontrollált ellenőrzési, logisztikai és tartástechnológiai körülmények között – él.
Nehéz észlelni, nincs ellenszer
A magyar sertéstartásra is igaz, hogy az ASP-vel szembeni fellépés csak az egész ágazat minden szereplőjét érintő bevonásával lehetséges. Ez a nyilvánvaló alapfeltételeken túl (lásd még a témát érintő cikkünket a 108. oldalon!) vonatkozik akár a telepekre behatoló szállítmányozókra, a dolgozók higiénés következetességére, a telep biztonságtechnikai állapotára.
Mindezekre azért van szükség – mondta a témában rendezett OMÉK-konferencián az FM élelmiszerlánc-ügyi illetékese –, mert az igen ellenálló vírus ellen ma nincs oltóanyag, sőt, nehezen észlelhető és az emberi tényezők miatt gyorsan terjedő betegségről van szó, amelyek súlyos következményekkel járnak a komplett ágazatra nézve.
Brutális visszaeséssel fenyeget
Amennyiben a hazánkba betörő fertőzés elterjed, az akár az évi 58 ezer tonnás sertéshús-kivitelünket alapjaiban rendítheti meg. Ennek harmada ugyanis Kínába, Japánba és Tajvanba irányul. A Bonafarm-csoport szakembere szerint a távol-keleti piacok elvesztésével 30-40%-os exportmennyiség-csökkenés következik be. Az EU más sertésexportőrei mellett nálunk is nőni fog az elad(hat)atlan húsmennyiség, aminek további negatív hatása az árcsökkenés és az exportbevétel-kiesés. A gazdaságilag káros hatások közé tartozik az is, hogy a magyar árak elszakadnak az EU-tarifáktól. Ha ez a baljós, de az előjelek alapján igen fenyegető forgatókönyv megvalósul, akkor a hazai állatállomány további csökken majd, és a hatékony, tőkeerős feldolgozók importból fedezik az alapanyagot.
Keserves piactisztulás
Lesznek persze pozitív hatásai is annak, ha Magyarországon kitör az ASP-járvány: azzal, hogy a kevésbé hatékony termelőik megszüntetik a tevékenységüket -vagy jobb esetben felzárkóznak a korszerű technológiával rendelkezőik közé – tisztulhat az elsődleges feldolgozás szférájában ma igencsak vegyes képet jutató piac.
Kohout Zoltán
