Magas nyugdíj őstermelőként? – Így érhető el

Magyarországon nagyjából 300 ezer őstermelőt tartanak nyilván, aminek mintegy fele csak termelő tevékenységgel keresi a mindennapi betevőre valót. Igaz, hogy számos járulékfizetési kedvezményre jogosultak, ugyanakkor ez azzal jár, hogy csak minimális nyugdíjat kapnak majd. Van azonban megoldás arra, hogy az őstermelőknek se jelentsen egyet a nyugdíjba vonulás az anyagi kilátástalansággal.

 

Dolgos éveik alatt számos járulékfizetési kedvezmény könnyíti meg az őstermelők életét.

Ezeknek a lehetőségeknek köszönhetően ugyanis alacsony éves bevétel után egyáltalán nem kell járulékot fizetniük – ugyanakkor magasabb jövedelem esetén sem kell túl sokat.

A kedvezmények azonban valójában csak a jelenben kedvezőek, a jövőre viszont erősen rányomhatják a bélyegüket: járulékfizetés nélkül ugyanis nem szereznek nyugdíjjogosultságot – vagyis az előírt 20 éves szolgálati időt sem érik el -, a minimális járulék megfizetésével pedig csak nagyon alacsony, alig 30 ezer forintos havi nyugdíj érhető el.

Nem kell sokat számolnunk ahhoz, hogy tudjuk, mekkora életszínvonal-csökkenéssel járna az, ha valakinek ekkora összegből kellene megélnie.

 

A Jó hír

A feketeleves után azonban van egy jó hírünk: az őstermelőknek is van lehetőségük a tisztességes nyugdíjösszeg, ezzel együtt pedig a nyugodt nyugdíjas évek elérésére. A kulcsszó pedig nem más, mint az öngondoskodás.

 

Fontos lépés az idilli jövőért

Az előtakarékoskodás tehát megkerülhetetlen számukra az időskori anyagi biztonság eléréséhez. Őstermelőként azonban nem mindegy, hogy melyik megtakarítási típusra esik a választás.

Magyarországon ugyanis három államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma érhető el:

• a Nyugdíjbiztosítás,
• az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP),
• és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ).

 

A fentiek mindegyike után jár adókedvezmény, amely az éves befizetések 20 százaléka, de maximum 100-150 ezer forint lehet.

Ez a plusz pénz pedig az évtizedek alatt jócskán megdobhatja a megtakarítás összegét.

Az őstermelők azonban ennél a pontnál falba ütköznek. Mivel nem fizetnek személyi jövedelemadót (SZJA-t), nincs miből levonni az évente félretett pénz után járó adókedvezményt. Szerencsére ez a fal csak első ránézésre tűnik áttörhetetlennek. Ha jobban szemügyre vesszük, felsejlik rajta egy kiskapu.

 

Adókedvezmény őstermelőknek?

A fent említett három lehetőség közül a nyugdíjbiztosítás lehetővé teszi, hogy még SZJA-fizetés nélkül is megkapják az őstermelők az adókedvezményt.

Ez ugyanis az egyetlen olyan nyugdíj-előtakarékossági megoldás, amelyben a biztosított és a szerződő személye különbözhet.

Ha tehát Kovács János, SZJA-fizető mérnök köt egy nyugdíjbiztosítási szerződést, amelyben az őstermelő bátyja, Kovács Péter a biztosított, akkor Péter is kihasználhatja az adókedvezmény adta lehetőségeket, Hiszen a befizetési alapján testvére János SZJA- ból le tudják vonni az adókedvezményt. Így tovább gyarapíthatja megtakarítását.

 

De mi is az a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás tulajdonképpen egy modern életbiztosítás, amelynek elsődleges célja az, hogy megtakarítást képezzünk a nyugdíjas éveinkre. Az idős korunkra anyagi biztonságot adó összeg eléréséhez havi rendszerességgel be kell fizetnünk egy bizonyos összeget. A legtöbb konstrukciónál 8-12 ezer forint a havi befizetés alsó határa, viszont bármikor módosíthatunk jövőnk perselyébe “bedobott” pénzösszegen.

Mivel azonban egy hosszú távú befektetésről van szó, érdemes olyan “havidíjjal” megkötni a szerződést, amelynek kifizetését biztonsággal tudjuk vállalni a napi megélhetés mellett.

Általános igazság azonban, hogy minél előbb kezdjük el a megtakarítást, annál nagyobb lesz a gyümölcs, amit végül nyugdíjasként leszakíthatunk a pénzfáról – még akkor is, ha az alacsonyabb havi összegű befizetéseknél maradunk. A sok kicsi ugyanis sokra megy – főleg, ha kamatok és adókedvezmények is rakódnak rá.

 

Ezért éri meg élni a lehetőséggel

Az talán mindenkinek egyértelmű, hogy a nyugdíj-megtakarítási formák bármelyike sokkal előnyösebb, mint az, ha egy cipős dobozba rakosgatjuk havonta a tízezreseinket. Ez utóbbiban ugyanis nem kamatozik a pénzünk.

Egy előtakarékossági szerződésből azonban úgy hozhatjuk ki a maximumot, ha az adókedvezményt is igénybe tudjuk venni – ez ugyanis 20-30 év alatt több millió forint többletet eredményezhet.

Ha például a már fent említett Kovács Péter 35 éves korától kezdve havi 30 ezer forintot fektet be nyugdíjas éveibe, akkor 65 éves korára 27 és fél millió forintot gyűjthet össze az éves adókedvezmények és azok kamatai nélkül.

Ám ha igénybe veszi testvére, Kovács János segítségét, és így megkapja az állami támogatást, akkor máris több mint 33 millió forint lesz a végösszeg, amelyet őstermelői minimálnyugdíja kiegészítésére fordíthat.

 

A két összeg közötti különbség tehát 5 és fél millió forint, ami, lássuk be, igazán figyelemre méltó.

Érdemes tehát kihasználni a lehetőséget és minél előbb megtenni az első lépést az öngondoskodás sárgaköves útján – nyugdíjas énünk hálás lesz érte.