Magyarország függetlensége jobb táplálékot is jelent

A legközelebbi jövőben megvalósulhat a hazai agráriumban akár mérföldkőnek is tekinthető átalakítás: Magyarország saját receptúra válthatja ki a jellemzően génmanipulált alapanyagokból származó importszója-mennyiséget. Bár ez a folyamat komoly feladatokat is ró az ágazatra, az előnyei is számosak – erről beszélt a szakminisztérium államtitkára az európai szójaszövetség minapi konferenciáján.

Kizárólag tiszta és hazai alapokon!

Nagy jelentőségű fordulat előtt áll a hazai takarmányforgalmazás – jelentette be Nagy István államtitkár a nyár végén egy szója-szakmai találkozón: a 2014-ben adott minisztériumi megbízás eredményeként laboratóriumok, takarmánykutató intézetek bevonásával olyan receptúra készült, amely kizárólag hazai gyártású alapanyagokra – kukoricára, szójára, repcére, illetve részben ezek extrahált darája – épül, és a tejelőállat-ágazatban kap főszerepet. Miután Magyarország a Duna Szója Szövetség (DSZSZ) tagjaként következetesen kiáll a GMO-mentes mezőgazdaságért és takarmányalapanyag-előállításért, magától értetődik, hogy az új hazai termék is megfelel majd e követelményrendszernek. – Alapvető elvárásunk és célunk volt olyan termék kidolgozása, amely mind az állat egészségi és erőnléti állapotára, mind az élettartamára, mind a hozamokra nézve kedvező, és kedvezőbb ára van, mint az importalapanyagoknak – mondta az Agrárágazatnak adott interjújában államtitkár.

A nemzetgazdaságot is táplálhatja

A napokban, a DSZSZ szója-konferenciájának sajtóértekezletén az államtitkár azt is elmondta, hogy a szarvasmarha-ágazat után a sertéstartói szegmens részére is hasonló receptúrát készítettek a kaposvári egyetemi szakértők bevonásával. Nagy István szerint 2-3 év elegendő lesz ahhoz, hogy Magyarország kiváltsa a jelenleg mintegy 700 ezer tonnás importszója-mennyiséget, és hazai alapanyaggal helyettesítse azt. – A GMO-tartalmú importot kiváltó fejlesztésnek nemcsak az állategészségügyi, hanem a nemzetgazdasági aspektusai is jelentősek, hiszen nemcsak a hazai alapanyag-termesztők és -gyártók nyernek új piacot, hanem várható, hogy az új magyar receptúra alapján készülő termékek iránti külföldi érdeklődés komoly exportpiacot nyit hazánk agrárgazdasága számára – tette hozzá az FM parlamenti államtitkára. Dr. Nagy István célként jelölte meg, hogy a GMO-mentesség általános védjegyrendszert vezessenek be a tiszta és minőségi magyar termékekre: mézre, tejre, húsra, takarmányra.

Csak ne lennénk lemaradva…!

A szerkezetváltás ugyanakkor rámutat a hazai feldolgozóipar lemaradására, elmaradottságára akár a raktárkapacitások, akár a fehérjenövény-feldolgozóipar, akár a jól kialakított értékesítési infrastruktúrák vonatkozásában. – Komoly hátrányunk, hogy korszerű, hatékony feldolgozóipari háttér nélkül a minőségi, GMO-mentes szóját alapanyagként értékesítjük, sok esetben aztán feldolgozott termék formájában visszavásároljuk, miközben fontos gazdasági előnyünk származna, ha mi vinnénk készterméket a piacokra. A GINOP-pályázatok most e lemaradás felszámolását és a raktárkapacitás bővítését szolgálják – mondta az államtitkár.

… és észrevennénk, hogy jövedelmező

A témához tartozik az is, hogy – amint a Gabonakutató egy ősz eleji szakmai napján elhangzott –ellentmondásos helyzet alakult ki a vetésterület és a jövedelmezőség alakulása között. Noha a szója termesztése a zöldítési és többlettámogatás miatt különösen jövedelmező, mégis a vetésterülete mára 70 ezer hektárról 35-40 ezer hektárra csökkent (kivétel 2015-ben, amikor az EU-támogatások révén megugrott a termesztési kedv). Ugyanakkor van esély arra, hogy a szója-vetésterület a jelenlegi két-háromszorosára, akár 100 ezer hektárra, a GMO-mentes össztermés pedig 300 ezer tonnára nőjön, és ez ráadásul jövedelmező is volna a termesztőknek. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint az elmúlt években a hazai szóját 110-120 ezer forintos tonnánkénti áron lehetett eladni, így 2,5 tonnás termésátlag mellett hektáronként mintegy 300 ezer forint árbevételt hozott, és ez a relatíve alacsony költségszint mellett tisztességes termelői bevételt jelent.

Valami elindult

Ugyanakkor az olcsó GMO-s import kiváltásával párhuzamosan annak a feltételeit is meg kell teremteni, hogy a takarmányipar és az állattenyésztés a drágább hazai tiszta szóját is meg tudja venni, vagyis a termelők a szóját és/vagy a fehérjenövényeket ne külföldön adják el. A 2013-ban alapított Duna Szója Szövetség e szemléletformálás mellett a GMO-mentes szójatermelésének növelését tűzte ki célul, és e folyamat részeként jött létre a GMO-mentes hazai szójatermelés bővítéséért lobbizó Magyar Szója Nonprofit Kft., amely most a szakmaközi szervezetté válást tűzte céljául.