A MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Bázismag Kft. közösen rendezte meg 2011. szeptember 08.-i kukorica fajtabemutatóját. A rendezvényen szó esett a kukoricatermesztésünk versenyképességéről, a kutatási eredményekről, az új fajtákról és a vetőmagellátásról egyaránt.
Kukorica-termesztésünk versenyképessége az EU-ban és a világpiacon
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a magyarországi kukoricatermesztésről és annak az EU-ban valamint a világban betöltött jelen helyzetéről adott egy rövid, de átfogó értékelést.
Az elmúlt évtizedekben hazánkban is jelentősen nőttek a termésátlagok a nemesítési eredményeknek és a termesztéstechnológiai fejlesztéseknek köszönhetően.
Ezekre a termésátlagokra és termésmennyiségre szüksége is van a világnak, hiszen az emberiség száma folyamatosan növekszik, a biztonságos élelmiszerellátás egyre nagyobb kihívások elé fogja állítani a világ mezőgazdaságát.
Az élelmezési és takarmányozási céllal megtermelt kukorica mellett az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerephez jutott az ipari és az energetikai célú felhasználás is, melyet jól tükröz az is, hogy a kukorica árát leginkább az olaj világpiaci ára határozza meg leginkább.
A termésátlagok emeléséhez viszont nem elegendőek a nemesítési eredmények és az új fajták, ha ahhoz nem párosul megfelelő termesztéstechnológia.
Műtrágya-felhasználás tekintetében nagyon le maradtunk az EU többi tagországától, a felhasználás hazánkban a legalacsonyabb.
Természetesen a termésátlagok vonatkozásában akkor sem lennénk piacvezetők, ha minden technológiai előírást betartanánk, hiszen a természeti feltételeink adottak, a termesztést a gazdasági szempontok határozzák meg, a „GMO-s nagyhatalmakkal” pedig egyébként is nehéz lenne átlagtermésben versenyezni.
De a minőségi termesztésben nekünk is meg van a helyünk a kukoricatermesztésben.
Kukoricanemesítési eredmények
A FAO 100-as és 200-as éréscsoportú fajták igen korai érésűek, de termésátlaguk elmarad a FAO 300-as fajtákétól, ezért leginkább a későn vethető területekre és másodvetésre ajánlják őket.
Megkésett vetések esetén a korai hibridek biztosítják a legmagasabb termésátlagot, ezeknek a hibrideknek a legnagyobb a termésstabilitása.
Korai éréscsoportban legkiemelkedőbb fajtájuk az Mv 251-es, amely tenyészidő csoportjában kiemelkedő termőképességgel és termésstabilitással rendelkezik.
Nagyon szárazságtűrő, igen korai fajta, s szemnedvességét legtöbbször már a szántóföldön leadja, így az évek 2/3-ában nincs szükség a betárolás előtti mesterséges szárításra.
Az OMMI kísérletek alapján – normál termesztési körülmények között – a legmagasabb termésátlagot a FAO 300-as hibridek adják.
Az Mv 350 normál években a sztenderd átlagnál jobb termést produkált, száraz és meleg években pedig kiemelkedő eredményeket ért el.
Szemnedvessége a korai sztenderdek szintjével megegyező.
Optimális időben történő vetése esetén, alacsony szemnedvességgel takarítható be (2009-ben – 13 hely átlagában vizsgálva – szeptember közepére már 20% víztartalomig leszáradt).
A FAO 400-as és 500-as csoport az öntözött területeken biztosít nagyobb termésátlagot.
A szemes-kukorica nemesítések a jelenben és a jövőben a magasabb keményítőtartalom irányába fognak elmozdulni, mert a kőolajkészletek csökkenésével párhuzamosan növekszik a bioetanol iránti kereslet.
Martonvásáron is folynak a nemesítések ebbe az irányba, s minden tenyészidőcsoportban tudnak megfelelő hibridet ajánlani. Martonvásári hibridek: Amanita, Mv 350, Miranda.
Silókukoricák esetében a nemesítések a több és nagyobb levélfelületekre irányulnak, mert az így elért nagyobb asszimilációs felülettel magasabb termésátlagokat lehet elérni.
A Martonvásári fajtakínálatból a Siloking a legismertebb és legkedveltebb.
Ennek a fajtának a cső fölötti levélszáma stabilan 9-10 levél, amely biztosítja a kiemelkedő termőképességet.
Üzemi termesztésben, kedvező termőhelyi adottságok mellett, 31 hely átlagában a terméseredmények a következőképpen alakultak: 66 t/ha zöldtömeg; 24,1 t/ha szárazanyag termés; az összes szárazanyag tartalmon belüli csőhányad 40% feletti; a szemtermése pedig 9 t/ha volt.
Dudás Ervin
