Másodvetés korszerűen

Ilyenkor, nyár elején sokakat foglalkoztat a másodvetés gondolata. Megéri? Van rá kapacitásom? Ha igen, mit vessek? – és így tovább, ezernyi kérdés merülhet fel. Aki állattartással vagy állattenyésztéssel foglalkozik, annak persze teljesen más a megközelítése, hiszen takarmányra mindig szükség van.

A „köztes” növények haszna

A másodvetésű növényeket (csúnya kifejezéssel „köztes” növényeket) leginkább a terület maximális hasznosítása végett vetik. Ilyenek lehetnek akár a zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszaka között foglalják el a területet, és ha gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kiaknázhatjuk. Persze kifogás mindig akad, mint aszály, ha volt csapadék, akkor légköri aszály, vontatottan fejlődő növénykultúra stb, de a talajszerkezet javítására irányuló pozitív hatással és szükségességgel szemben a legtöbb embernek már nincs ellenvetése.

Gondosan előkészített talaj

Függetlenül attól, hogy nem kifejezett árunövényről beszélünk-e, illetve hogy ez a másodvetés nem képvisel akkora értéket, mint a főnövény, a vetés idejét, módját, talajelőkészítését és tápanyag-utánpótlását tekintve itt is gondosan kell eljárni. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű csapadék, talajnedvesség megléte, a kedvező talajszerkezet, és a folyamatosan rendelkezésre álló tápanyagok (eszenciális mikro- és makroelemek).

A zöldtrágyázás mellett és nem ellene

A zöldtrágyának vagy másodvetésnek szánt – általában gyors növekedésű – növények vetőmagjához viszonylag kedvező áron hozzájuthatunk. Kártevőik és azok kártétele kis túlzással elhanyagolhatónak mondható. Többségük az állattenyésztésben hasznosítható, frissen vagy silózással tartósítva. Nem utolsó sorban pedig a nyári fullasztó hőségben jelentős levélzetük árnyékoló hatása védi a talaj túlzott kiszáradásától, deflációtól, és az eróziótól, de akár a tápanyag kimosódást is lassítja, amellett, hogy megakadályozza a gyomosodást.

A legtöbb másodvetés (zöldtrágya) leforgatásával javul a talajok szerkezete, tápanyag- és vízgazdálkodása is, mivel képes a talaj mélyebb rétegeiből a gyökérzónába szállítani a tápanyagokat. (Ilyen növényünk többek között a mustár vagy az olajretek.) Mindez persze a soron következő főnövény fejlődésében mérhető majd, azonban csak akkor, ha a zöldtrágyának szánt növény leforgatás után le is bomlik.

Ugyan az itthoni nemesítőket nem kifejezetten a talajszerkezet javítása motiválta amikor a NÉBIH új kategóriaként bevezette a szegedi és martonvásári nemesítő kollégák évtizedes munkája révén létrejövő úgynevezett szuperkorai éréscsoportot (FAO 180240). Nekik elsősorban az időjárási viszontagságokra kellett reagálniuk és megoldást találniuk. Büszkén állíthatjuk, hogy sikerült is. Létrehoztak olyan korai vetésű fajtákat, amelyek lehetővé teszik az augusztus végi betakarítást. Igen, jogos a kérdés, hogy augusztus végén milyen nedvességtartalommal lehet kukoricát betakarítani, hogy ne kelljen a szárításra csillagászati összegeket költeni. Jó hír, hogy nem kell. Ezek a fajták alacsony szemnedvességgel betakaríthatóak, biztos hozamuk 7-8 t/ha, és nem utolsó sorban, mivel a piacon elsőként lehet vele megjelenni – a szokásos októberi betakarítással szemben –, jóval magasabb áron értékesíthető. Prevencióval pedig még a fuzáriumos megbetegedés is elkerülhető, megelőzhető.

Túl szép, hogy igaz legyen?

Van egy kis csavar és kockázat a dologban. Hogy is szól a szlogen? Aki nem kockáztat az, nem is nyer? Minimalizálhatjuk a kockázatot előre gondolkodással, és előtervezéssel. A tarló kezelése (függetlenül attól, hogy őszi vagy nyári), illetve a magágy előkészítése szintén meghatározó eleme a termesztésnek. Nemcsak a másodvetésűeknek, de a főnövénynek is. A talaj gondos előkészítése a biztosíték arra, hogy a vetés a tervek szerint alakuljon. Majdnem minden paraméter befolyásolható – kisebb nagyobb mértékben –, ami a termesztés sikerességét elősegíti vagy gátolja.

A talaj előkészítése során létfontosságú az elővetemény-táblán hagyott gyökér és szármaradányának mihamarabbi lebontása. Egyrészt a tápanyagok biztosítása végett, másrészt a kórokozók elszaporodásának gátlása céljából. A tarlóban benne van mindaz a tápanyag, amit a növény növekedése és fejlődése során felvett a talajból, a betakarított termés mennyiségen kívül. A termőföldön hagyott gyökér- és szármaradványok visszaforgatásával ezek a tápelemek ismét a következő vetés rendelkezésére állhatnak. Mi kell hozzá? Egészséges talajélet és mikroorganizmusok. Tarlóbontáskor mindenféleképpen olyan készítményt kell választani, amely széles spektrumú, tehát több törzset is tartalmaz, baktériumokat és gombákat vegyesen. A cellulózbontó baktériumok önmagukban kevesek. A pektinbontó mikroorganizmusok és a ligninbontó gombák jelenléte nélkül a kívánt tarlóbontás nem valósul meg.

A talajéletet – és így a lebontó mikroorganizmusokat is – erőteljesen befolyásolja több tényező mellett a talaj pH-értéke is. Legjobb szándékunk és legnagyobb igyekezetünk mellet is a hazai talajok többsége savanyú vagy savanyodik. A gombák, amelyek képesek akár az egész tarlóbontás folyamatát véghez vinni, a savanyú talajokon is kifejtik hatásukat, nemcsak a semleges, vagy közel semleges talajok esetében. Savanyú közegben a baktériumok száma általában jelentősen lecsökken.

Kifejezetten ajánlott a komplex, széles spektrumú mikrobiológiai készítmény használata, mert savanyú közegben fermentált, és magas csíraszámban tartalmaz gombákat is a baktériumok mellett. Így a tarlóbontáshoz szükséges összes biológiai feltétel adott.

A talaj gondos előkészítése mellett a biológiai növényvédelem is kulcsfontosságú, ami a prevención, azaz a megelőzésen alapul. Egy komplex mikrobiológiai készítményben (amely képes az irányított mikrobiológia mezőgazdasági megvalósítására) lévő mikroorganizmusok anyagcsere-folyamataik révén nemcsak a növényt juttatják tápanyaghoz, hanem sok hasznos talajbaktérium (nitrogént megkötő, nitrogént feltáró, foszfor- és káliummobilizáló, cellulózbontó stb.) felszaporodását is nagymértékben elősegítik, magasabb szintre emelve ezzel az egészséges talajéletet. Így kialakul a növény – baktérium – gomba szimbiózis.

A talaj és növény (terület) kezelésével biológiailag felülfertőzzük a környezetet, nem hagyva életteret más, nem kívánatos baktériumoknak, gombáknak (kórokozóknak). Ez a prevenció, megelőzzük a növénybetegségek kialakulását, ezzel pedig csökkenthetjük növényvédelmi költségeink mértékét.

A talajt átszövő baktériumok és gombák szaporodásuk és anyagcsere folyamataik révén morzsalékossá, víz-átjárhatóvá teszik a talajt a felszíntől a mélyebb rétegekig. Ennek eredménye lesz a művelési költség csökkenés, gázolaj-megtakarítás, gépparkkímélés. A feljavult talajban nagyobb gyökértömeget tud a növény kialakítani, nő a tápanyagfelvétel lehetősége, a fertőzésnek nem kitett (felülfertőzött) növény immunrendszere megerősödik, az állomány szára, levélzete erősebb lesz. Ellenállóbb lesz a baktérium-, gomba- és rovarkártétellel szemben. A termésképzésre több energia jut, nő a termésmennyiség és javul a minőség, kevesebb növényvédőszer felhasználása mellett!

Megéri

Ha innen nézzük, akkor a másodvetés mindenképpen kifizetődő, a talajunkat több oldalról, több szempontból képesek vagyunk javítani, akár fizikális paramétereit vesszük alapul, akár a biológiai szempontokat nézzük. Egy irányított mikrobiológiai technológia segít a lebontásban és a tápanyag folyamatos biztosításában, hozzáadott műtrágya nélkül. (Ez persze nem feltétlen fedezi a növény teljes szükségletét). Kemikália felhasználása elhanyagolható, hiszen a hibrid betakarításának ideje, valamint a prevenció a biológiai növényvédelem lehetővé teszi a kórokozók kártételének elkerülését. Nem utolsó sorban, mivel a területünket maximálisan hasznosíthatjuk, ezáltal a nyereségünk exponenciálisan növekedhet. Ilyen a másodvetés korszerűen.

Magyar Nikolett