Még mindig felfelé tart a tritikálé pályaíve

Ma, amikor a legtöbb szántóföldi növény termesztését bizonytalan vagy egyenesen rossz piaci viszonyok övezik, a tritikáléra folyamatos, stabil, sőt, növekvő érdeklődés mutatkozik. Gazdaságos és relatíve könnyű termeszthetősége mellett táplálóértéke az, ami nemcsak az állati takarmányozásban, hanem a humán élelmezésben is vonzó termékké teszi. Így aztán nem csoda, hogy bár a termőterülete világszerte és Magyarországon is nő, a kereslet még mindig megelőzi a kínálatot… A növény egyik hazai fiatal kutatójával, termesztőjével, Kruppa József agrármérnökkel beszélgettünk.

Elvtársi alapon

Ha nincs a KGST és a szakmai-nemzeti érdeket felülíró politikai kényszer, akkor Magyarországot ma is a tritikálé nemesítés egyik fellegváraként emlegethetné a világ… Az egzotikusan hangzó nevű növényt a búza és a rozs keresztezésével a 19. század végén állította elő egy angol, majd tette termővé egy német tudós. Az 1960-as évek végén két magyar kutató, Kiss Árpád és Rédei György a világon elsőként létrehozták a hibrid modern változatát, ám ekkor át kellett adniuk a nemesítési anyagokat és munkát a lengyelországi szakembereknek… A hazai kutatások csak a 80-as években folytatódhattak elsőként Kruppa József és Kiss József, majd Láng László, Bedő Zoltán, Bóna Lajos, Pauk János, növénynemesítők és később mások vezetésével.

A jól termeszthető, tápanyagokban gazdag növényféleség világszerte növeli termőterületét. Ennek dinamikájára jellemző, hogy itthon a 80-as évek végétől az ezredfordulóig 140 ezer hektárra bővült a vetésterülete, míg világszerte ma már 5 millió hektáron aratják.

De mit tud rozs és a búza hibridje?

Jövedelmező kihívás

Az ifjabb Kruppa József természetesen már gyerekkorától, édesapjától látta és követte ennek a sikernövénynek a történetét. – Édesapám már akkor, a 90-es évek elején olyannyira látott fantáziát a tritikáléban, hogy később (2007-ben) az egyetemi oktatói pályájától is megvált, hogy saját céget hozzon létre az akkorra már magánnemesítésben előállított fajtái – elsősorban a Hungaro első étkezési tritikálé (durumrozs) – humán táplálkozásba történő bevezetése érdekében. Másrészt természetesen a hosszabb távú jövedelmezőség miatt, hogy egy jövedelmező családi vállalkozást hozzon létre. Így aztán nem volt kérdés, hogy én, aki kezdettől mezőgazdasági pályára akartam menni, agrármérnök leszek – idézi fel a pályája elejéhez vezető szálakat a fiatal szakember, aki jelenleg agrármérnöki és vetőmag-szakmérnöki diplomákkal a zsebében a szarvasi Mezőmag Kft. vetőmag-előállításért felelős egyik vezetője, de esetenként segít a családi vállalkozás nemesítői-kutatói munkájában is.

Nagy a szigor, nagy a kereslet

A 2500 hektáron kalászos-, borsó- és lucerna-vetőmagot előállító cégnél Kruppa József pontosan látja: a tritikálé-vetőmagok iránti kereslet alakul a legkedvezőbben.

– Aki fémzárolt vetőmagok előállításával foglalkozik, annak a legszigorúbb technológiát kell követnie, és persze az előírások, az adminisztrációs követelmények és az ellenőrzések is itt a leghatározottabbak. Különösen érdekünk tehát, hogy olyasmit állítsunk elő, amire van piac, és a tritikálé-vetőmag minden évben az utolsó kilóig elkel – mutat rá a fiatal nemesítő, aki munka mellett éppen a tritikálé nemesítésben folytat Ph.D doktori tanulmányokat és kutatást. A vetésforgó miatt idén egy kicsit kisebb: a 2016-os 311-gyel szemben 255 hektáros területen vetették a növényt, de Kruppa József mindjárt hozzáteszi: indokolt is lenne a tartós növekedés.

– Próbáljuk is növelni a vetésterületét, mert nagy az igény a gazdák körében a tritikálé-vetőmagra. Ez elsősorban amiatt van így, mert a tritikálé kevésbé érzékeny az éghajlati hatásokra, ellenállóbb más gabonákhoz képest, és a nyár közepén már learatható. Emellett nagyon jók a beltartalmi jellemzői, és általában véve is a termeszthetősége vonzóvá teszi a gazdálkodók körében.

Igénytelen, jó szárazságtűrő és bőtermő

E kedvező termeszthetőség persze azzal kezdődik, hogy milyen előveteményt választ a gazda. Mivel a tritikálé vetését október közepére be kell fejezni, a legkényelmesebben a korán betakarított növények (pillangósok, hüvelyesek, csemegekukorica, repce, korai burgonya) hagynak időt e feladatra. Kevésbé jó választás a később lekerülő kukoricák, vagy napraforgó után vetni.

Ugyanakkor a talajművelése a többi őszi kalászos gabonákétól eltérő, különleges bánásmódot nem támaszt, és a hagyományos őszi alaptrágyázás sem okoz jelentős kiadást.

– Csak nagyon kicsit túlzok, ha azt mondom: a tritikálé majdnem extenzív körülmények között is jól termeszthető. A trágyázás során például a 120 kiló nitrogén, 80-90 kiló foszfor és 90 kiló kálium hatóanyag már elegendő a jövedelmező, akár 5-6 tonnás terméshez – hangsúlyozza Kruppa József. – Sokan okkal a termésmennyiségre hajtanak, és a tritikálé meghálálja a gondoskodást akár a plusz műtrágya, akár a lombtrágya alkalmazása után. De ismétlem: a tritikálé gazdaságosan termeszthető növényünk!

Extenzív idill

Ebben az is szerepet játszik, hogy a rövid ideje termesztett tritikálét „még alig találták meg a kórokozók” és a kártevők közül pl. a vetésfehérítő, vagy más néven veresnyakú árpabogár sem szereti, amelyik – a rozs kivételével – a többi gabonafélét (árpa, búza, zab) jelentősen károsítja. Bár egyes rozsdabetegségek ellen – fajtánként eltérően –, de esetenként védekezni szükséges, általában jelentősebb növényvédelem nélkül is biztonságosan termeszthető. Gyomirtásra szükség lehet, annak ellenére, hogy gyomelnyomó képessége jobb a búzánál. De például a lisztharmat fertőzés sem jellemző – főként az erre rezisztens fajtáknál, ilyen pl. Hungaro. Csávázással kiválóan lehet védekezni pl. fuzárium ellen, így állományban már legfeljebb egy alkalommal (virágzáskor) szükséges permetezni a fuzárium és a rozsdagombák ellen – húzza alá a fiatal tudós. Azt persze nem titkolja, hogy a jövőben várhatóan nagyobb mértékben számítani lehet rá, hogy – elsősorban a kórokozók „rálelnek a növényre”, kialakulnak azok a rasszok, amelyek a tritikálét is fertőzik, és egyre inkább szükség lesz az intenzív termesztési-növényvédelmi technológiák alkalmazására.

Arc, kép. E kalászos-különszámunk megjelenésének napjaiban 31 éves Kruppa József Kisvárdán született és végezte alap- és középfokú iskoláit, majd a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában szerzett agrármérnöki diplomát. 2012-ben kezdett dolgozni a Mezőmag Kft.-nél agronómusként, s közben a Szent István Egyetem Tessedik Campusán, Szarvason szerezte vetőmag-gazdálkodási szakmérnöki oklevelét. Nemcsak születésnapját, hanem első gyermeke – kisfia – megszületését is ezekben a napokban várja feleségével. Ez a szép „program” idén várhatóan elvonja majd a sakk mellett a fő szabadidős tevékenységétől: a pingpongtól, amit gyerekkorától máig, „mostanában a kollégákkal együtt, a cég üdülőjében szoktunk űzni hatalmas körversenyek keretében”. Mindeközben még doktori képzésben is részt vesz: PhD-dolgozatát a ’Növény-biotechnológia módszerek alkalmazása a tritikálé (X Triticosecale Wittmack) nemesítési módszereinek fejlesztésére’ címmel írja.

Szemtörés és kicsírázás elleni védelem

Ahol kiemelt figyelmet követel magának ez a rokonszenves növényfaj, az az aratás. – Döntő fontosságú, hogy a gazdák tudják: a tritikálénak nem létezik csíranyugalmi állapota! Ha sok az eső, magas a páratartalom – főként, ha foltokban még meg is dőlt –, akkor már a kalászban elkezdődhet a csírázás, vagyis a betakarítást nagyon jól kell időzíteni – amikor beérett minél hamarabb –, általában Július 5-15 között. Ha még „lábon” beindul a szemben a csírázás, akkor romlik a minőség: csökken az esésszám és a sikértartalom, vetőmag esetén pedig csökken a csírázóképesség. Az aratáshoz továbbá speciális kombájn-beállításra van szükség, mert a szem a csépléskor könnyen törik – hívja fel a figyelmet a szakember.

Ahogyan a betakarításkor, úgy a tárolásnál is ugyancsak nagyobb figyelmet igényel a tritikálé. – Nagyon fontos, hogy raktározáskor biztosítsuk a szellőzés lehetőségét, mivel a tritikálészemben még ilyenkor is intenzív légzés folyik, ami hőt termel, és hamar „befülled”, ami szintén minőségromlást és csírázóképesség csökkenést okoz, ezért nagyon hatékony, intenzív szellőztetésre, forgatásra van szükség – teszi hozzá a Mezőmag szakmai vezetője.

Kiváló takarmány-alapanyag

Jelenleg az egész világon elsősorban állati takarmányozásra (szemes abrak és egyre több teljes zöld növény szilázs) használják fel. Szemtermése a magas fehérje- és esszenciális aminosavtartalma és a búzánál magasabb ásványianyag- (Ca, Mg) és vitamintartalma (B, E) miatt minden állatfaj által szívesen fogyasztott ízletes abraktakarmány. Ugyanakkor mindinkább alkalmazzák tömegtakarmányként (szilázs), hiszen zöldtermése akár 30-40 tonnát is elérheti hektáronként, ami a rozshoz hasonlóan nagyobb, mint a többi kalászos estében és a tritikálé szilázs fehérjetartalma 20 % fölötti. Ebben az irányban (teljes zöld növény hasznosítás) jelentős kutatások is folynak (lásd keretes anyagunkat a szarvasi szakmai konferenciáról), hiszen a tritikálé rost-emészthetősége miatt is vonzó.