Tavaly 13%-kal több tranzakció keretében 2%-kal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi 9%-os drágulás alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére emelkedett.
Az adóhivatal ingatlanforgalmi adatbázisát elemző friss OTP Termőföld Értéktérképből kitűnik, hogy a két évvel ezelőtti, évi 1,199 milliós átlagról tavaly már 1,312 millióra nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28%-kal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15%-ot meghaladó mértékű volt a drágulás, csak Nógrádban mértek (4%-os) termőföldár-csökkenést. A legdrágább megye tavaly is Békés volt, ahol 1,818 millió forintos átlagos hektárárral adták-vették a földeket. Emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a 1,5 milliós szintet.
Művelési áganként tavaly leginkább (21, illetve 16%-kal) a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9%-át végül a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7%-os árnövekedése követte. A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13%-kal nőtt az adásvételek száma. A legnagyobb visszaesést (57%-) Pest megyében mérték; Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas megyékben csak pár százalékot. Az élénkülés A Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyékben mutatkozott leginkább, bő 50%-ban.
Mindeközben viszont az adásvételekben érintett teljes földterület mérete 2%-os csökkenést mutat, vagyis több adásvétel történt tehát kisebb területen – azaz átlagosan jóval kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat.
A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát, ugyanakkor a birtokaprózódás szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább. Ugyanakkor a hazai termőföldforgalmat továbbra is lassítja a következő európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága. A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedése azonban tovább folytatódhat” – véli Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgató helyettese, aki szerint oka többek közt a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelmének (a haszonbérleti díjnak) az adómentessége, a gabona kedvező ára, a jövedelmező és biztonságos alternatív befektetések korlátozott száma, és a rendkívül kedvező kamatkörnyezet mellett a földvásárlásához rendelkezésre álló forráskínálatban a bankok élénk agráraktivitása.
