Megáll az ész az ételhamisításoktól

Ami mozdítható, az ellopják – szokták írni a betöréssorozatok tudósítói. Egy másik „szakterület” nyelvére ezt úgy fordíthatnánk, hogy ami ehető azt hamisítják – ráadásul néha felfoghatatlan gátlástalansággal.

 

 

 

Zsíros profitok

Érdekes összeállítással emlékeztet az elmúlt évtizedek legendás élelmiszercsalásaira a Tó-retró blog. A gyűjtők felidézik, hogy a hamisítók egyik kedvelt eszköze a higított-manipulált tejek árusítása volt – már a világháborúk korától fogva. A magyar hatóságok a II. világháború után 2,8%-ban maximálták a tej zsírtartalmát, ám a magyar tehenek a kontinens egyik leggazdagabb tejét adják – így megnyílt az út a 3,6-3,8%-os tej hígítása előtt. Aztán még jött a lefölözés (amikor a gazdagabb részeket leválasztották, és más tejtermékként adták el), végül már a tejfölt is liszttel kezdték forgalmazni – nyilván nem kis haszonnal. Hamisították persze a kolbászféleségeket is. Vagy úgy, hogy olcsóbb állati részeket kevertek a húshoz, vagy úgy – kapaszkodjon meg az Olvasó –, hogy keményítővel vagy kátrányfestékkel „javították fel” a terméket. A keményítőtől az áru több vizet vett fel, nehezebb lett, a kátrányfestéktől pedig „guszta” színt kapott.

A legdurvább talán mégis a jó, sárga színű bőréről felismerhető házi csirke „előállítása”: ezt a hatást erősen rákkeltő anilinnal érték el a bőrét bekenve

 

Bükköny, ólom a fűszerben

De nemcsak a feldolgozott termékeket, hanem a drágább fűszereket is manipulálták. A pirospaprikához téglaport, vagy darált kukoricacsumát kevertek, de előfordult olyan – immár kifejezetten súlyos egészségkárosodást okozó – eljárás, aminek a keretében ólomtartalmú festéket tettek a paprikaporhoz. Ez pedig nem is volt olyan régen: a 90-es években a sajtó is beszámolt a botrányos sorozatról. Célponttá vált egyébként a bors is, amibe prézlit, ostyahulladékot, dióhéjat, őrölt bükkönymagot is beledaráltak, s ha túl keserű lett, megcukrozták.

 

 

Gipszliszt és töklekvár

Az ételhamisítás-történelem említ olyat is, hogy a porcukrot liszttel, a lisztet gipszporral(!) dúsították, sőt, „lekvárt” készítettek így egy kevés tök, cukor és citromsav + színezék hozzáadásával. Ha meg csokit kellett hamisítani, kátrányfestékkel kezelt burgonyacukrot használtak. A hamisított kávét kávéházak szemetéből/lefőzött adagok zaccából összegyűjtött alapanyagból gyártották, sőt, hogy „több” legyen, vízzel meglocsolták. Sőt, volt olyan is, hogy az almacsutkához kevert lisztet babformájúra gyúrták, és fekete gyantába áztattak. És akkor még nem is beszéltünk a mézhamisításról. Ez az egyik legvonzóbb terep a csalóknak, hiszen az értékes termék könnyen felüthető némi cukorral.

 

Vitamin helyett valami

Ha nem is vicces, de legalábbis fejcsóválást érdemel az élelmiszer-hamisítások legújabb fejezete. Ma már sajnos az élelmiszerek nem, vagy csak kis mértékben tartalmazzák a szervezet számára szükséges alapanyagokat. Ezért ezeket – vitaminokat, ásványokat, nyomelemeket stb. – táplálékkiegészítők formájában vesszük magunkhoz. És íme, ezeket is manipulálják már. Folyamatosan nő a kereslet az étrend-kiegészítők iránt, így emelkedik az internetes vásárlások száma is a szektorban, amire már a hamisítók is felfigyeltek. Magyarországon az étrend-kiegészítők forgalmazása nem engedélyköteles, a gyártónak csupán a termék forgalomba helyezést kell bejelentenie. A fentiek miatt az így piacra kerülő készítmények nem esnek át előzetes bevizsgálási folyamaton, ezért főként a beszerzés forrása lehet a biztosítéka annak, hogy megfelelő készítményhez jusson a vásárló – érdemes elolvasni az erről szóló cikkünket itt!

 

 

Jön a jog

Így aztán nem csoda, ha az állam is folyamatosan szigorít az élelmiszergyártók és -forgalmazók gyakorlatán, ellenőrzésén. Az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés nemrég elfogadta azt a törvénymódosítást, ami lehetővé teszi az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető személyekkel szembeni büntetőjogi fellépést. A Btk. immár lehetővé teszi, hogy felelősségre vonják azokat, akik eddig cégek mögé bújva folytattak csaltak, hamisítottak – károsítva a fogyasztók egészségét (és egyébként a tisztességes cégek érdekeit is). A törvénymódosítással aki ilyen bűncselekményt követ el, többé nem tud másik cég létrehozásával a piacon maradni vagy oda visszatérni.

forrás: Agrárágazat, Mezőhír, to-retro.blog

csaló csirke cukor élelmiszer hamis hamisítás kereskedelem kiegészítő kolbász liszt méz NÉBIH