Megérkezett a Kárpát-medence aratókoszorúja a budapesti Szent István Bazilikába. A míves kivitelű, csigaformájú búzakoszorú a magyar gazdatársadalom összefogását jelképezi, ezért is élesztette újra hagyományait a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot szervező MAGOSZ és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Kép: MTI
A koszorút régen is a legszebb búzakalászokból fonták, idén sem volt ez másként – köszönhetően a hajdúnánási gazdasszonyok keze munkájának. Érdekesség, hogy a néphagyomány az ehhez fogható búzakoszorút esőcsigának nevezi, jelképeként és reményeként a bő csapadéknak, amely az aszályos nyarakat elnézve manapság is ugyanolyan égető kérdésnek számít.
A 15 millió búzaszem e kiemelkedő jelképét, az aratókoszorút Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, valamint Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke, egyben Hajdúnánás polgármestere adta át ünnepélyes keretek között Snell György püspöknek, a Szent István bazilika plébánosának, a Szent Jobb őrének.
Jakab István elmondta, hogy véget ért az aratás, az utolsó kévékből pedig hagyományosan elkészítik az aratókoszorút. Hozzátette, hogy ez jelképezi valamennyi anyaországi, határon túli és szórvány magyar együvé tartozását.
– Hat asszony napi nyolc órában, két hétig készítette az aratókoszorút. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy ez a Szent István Bazilikába került – mondta Szólláth Tibor,
Snell György püspök hangsúlyozta, hogy az alkotás kifejezi a magyarok egységét. A Szent István bazilika plébánosa ezt követően megáldotta a gazdák ajándékát, az aratókoszorút.
A Kárpát-medence aratókoszorúja mától tehát megtekinthető a bazilika épületében, és augusztus 20-án a Szent Jobb körmeneten is.
