Lássuk, mit érdemes erről a népszerű növényről, amiből fajtától függően kiadós krémleves, ínycsiklandó sütemény, mókás halloween tök és mutatós őszi dísz is készülhet.
A sütőtök eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik. Világszerte számos fajtája létezik, itthon a Maxima és a Bananina (banántök) fajták, a hosszú nyakú Cucurbita moschata, a Hokkaidó tök és a Cucurbita pepo terjedtek el: utóbbi kiváló alapanyag a Halloween töklámpáshoz.
A sütőtök kedveli a sok helyet és a meleget, nagy gyökérzetének köszönhetően viszont alacsonyabb a vízigénye, mint a főzőtöké. Szinte bárhol talajban megterem, de a savas és vizes földet nem kedveli. A trágyázást meghálálja, érdemes 50–70 t/ha, fészektrágyaként 8–10 t/ha szerves trágyával számolni. A sütőtök magjait április végén vetik 3-5 cm mélyre. Mivel fészkenként 4-6 maggal lehet számolni, így a teljes vetőmagszükséglet hektáronként 1,8-3 kg. Miután ősszel megcsípte a dér, jöhet a termés betakarítása, s hektáronként 30-50 tonna tökre számíthatunk. Kizárólag az érett darabokat szabad leszedni kocsánnyal együtt, s fagymentes, száraz helyen érdemes tárolni.
Magyarországon töktermő vidékei Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nagydobos környéke. Az egyik kedvelt tökfajta a Nagydobosi, melynek 4-8 kg-os termése lapított alakú, héja szürkés, húsa pedig narancssárga. A feldolgozóipar kedvence a megnyúlt gömb alakú Kiszombori, ami rövidebb tenyészidejű, mint a Nagydobosi, termése 4-6 kg-os. Megnyúlt körtére emlékeztet az Orange fajta, melynek 2-4 kg-os példányai sötét narancsszínűek.
A sütőtök tápanyagokban igen gazdag eledel, nem véletlenül javasolják rendszerint az egészséges életmód követőinek, s számos bébiétel alapanyagaként is jól szerepel, olvasható az AGRÁRIUM BLOG oldalán. Titka abban rejlik, hogy sok karotint, C-vitamint, kalciumot és foszfort tartalmaz.
