A legextrémebb a február, ami tavaly 7(!) fokos meleggel haladta meg az átlagot, és persze komoly fenyegetéseket zúdít a tavaszi növényvédelemre. És most már az sem feltétlenül igaz, hogy a csapadékösszeg nem csökken… Lesújtó adatok következnek az agrometeorológusoktól.
Időjárási anomáliák korszaka
A klímaváltozás – a meteorológusok és agrárszakértők szerint – nem kizárólag a felmelegedéssel, hanem a különféle extremitásokkal zúdítja a legtöbb bajt a mezőgazdaság fejére. A langyos telek nemcsak a kártevők, kórokozók elszaporodását okozzák. A kertészetek fái vagy a méhpopulációk a tartós, mély fagyok hiányában nem tudnak pihenni. A meleg februárokon meginduló fák friss hajtásait tönkreteszik a márciusi-április(-májusi) fagyok: a menetrendszerű, súlyos, akár totális fagykárok elviszik a termést. A szántókon érlelődő növényeket sokhetes, több hónapos aszály szikkasztja, a gyakran erodált, túlművelt talajokra zúduló csapadékbombák (hirtelen akár többhavi mennyiséget kiöntő esők) nemcsak a növénynek nem használnak, de tovább rongálják a termőtalaj-szerkezetet… Ezért is írtuk idén, hogy elképesztően sokat fizetünk a klímaváltozás okozta károkért, és akkor még nem is láttuk az agrometeorológusok összegzését 2024-ről.
Évszázados melegrekord dőlt meg tavaly
A 2024-es év középhőmérséklete országos átlagban 2,1 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb 1901 óta. Az év legnagyobb részében a szokásosnál sokkal magasabban alakult a hőmérséklet, több hónap a legmelegebbnek bizonyult a XX. század eleje óta. A 2023-as csapadékos évet követően a 2024-as év ismét aszályos volt, többnyire csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék. Az év középhőmérséklete országosan 12,91 °C (1991–2020-as átlag: 10,75 °C), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta. A 2024. évi középhőmérséklet országos átlagban közel 0,7 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb év (2023) hőmérsékletét. A hónapok közül messze a február tért el leginkább az éghajlati normától, 7 fokkal haladta meg az átlagot, amivel a legenyhébb február lett és ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a XX. század eleje óta. Emellett országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta, s csak a novemberi országos átlag maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Az évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebbek voltak 1901 óta.
Száraz hónapok, kevesebb eső
Az utóbbi években egyre kevésbé vigasztalhatjuk magunkat azzal az amúgy is kétes vélekedéssel, hogy ha abnormális eloszlásban is, de legalább megvan az évi 600 mm eső. Most már ez is egyre kevésbé igaz, egyre gyakrabban kell sok helyütt vízhiány-kárelhárítási készültséget elrendelni. A 2024. év csapadékösszege országos átlagban 517 mm, ami 16%-kal elmarad az éghajlati normától (1991–2020-as átlag: 616 mm). 700 mm-t meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, Északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az éves csapadék az 500 mm-t, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől. A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 mm-t sem mértünk. A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is. A július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabbnak adódott 1901 óta. A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbblet szeptemberben mutatkozott, a szokásosnál 63%-kal több csapadék esett a forró és száraz nyarat követő hónapban.
