Mennyit ér most, és mennyit fog érni később a lucerna?

A cikk apropóját az első kaszálás adta, ami idén csapnivaló eredménnyel járt: a gazdák féltermésről számoltak be. Ennyire hideg és aszályos tavaszunk régen volt. Mindezt egy sor piaci bizonytalanság is tetézi a koronavírus-járvány miatt. Alábbi cikkünkben a lucernapiacra ható tényezőket, a jelenlegi árakat és a lucerna jövőjét is boncolgatjuk.

Borsod megyében 100 birkájának szokta betakarítani a lucernát Rezes Gergely. „Az első kaszálás szokott a legjobb lenni, most meg csak féltermés lett. Volt már olyan ínséges nyarunk, hogy végül a kukoricakórót kellett betakarítanom a jószágnak, hogy valahogy kihúzzuk a telet, de eddig még sosem kellett vennem lucernaszénát. A tavasz a járvány miatt egyébként is rosszul alakult. Az olaszok nem vitték el a bárányt, hizlaldába mentek az állatok. Ha így folytatódik az időjárás, hamarabb adok túl a juhaimon, minthogy szénát vásároljak nekik” – kesereg a gazdálkodó.

Hajdú-Biharban, ahol a legnagyobb az országban az állatállomány, ugyanez a helyzet. „Ilyenkor már túl szoktunk lenni az első vágáson, de idén ez májusra húzódott át. 600 tehet kell etetnünk, ehhez általában elegendő lucernaszénánk van. Most úgy nézem, hogy a rozshoz hasonlóan ebből is zöld szenázs lesz – latolgatja a lehetőségeket Csótó András, a Földesi Rákóczi Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője. Véleménye szerint a lucernának csak a saját gazdaságban van értéke, piaci árából ráfizetéses lenne az előállítása.

Mindez külön érdekes annak fényében, hogy a nemzetközi színtéren megbecsült növény ez a pillangós. A világ elsőszámú lucernaexpotőre Spanyolország, ami meglepő lehet annak fényében, hogy mennyire száraz az éghajlata – különösen igaz ez az utóbbi három évre. Északnyugat-Európa is először szembesült az aszály jelenségével, nincsenek is rá kialakult válaszai, például támogatott növénybiztosítások. Ha csak az időjárásból indulunk ki, most az egekben kellene lennie a lucerna árának. A kérdés azonban nagyon összetett.

Ez mozgatja a piacot

Az évjárathatáson túl az állatállomány bővülése vagy éppen megtorpanása van nagy hatással a lucernaszéna piacára. A fejlődő országok hústermelésének és tejtermelésének éves növekedése 2030-ra várhatóan 2,4-2,5%-os lesz. A lucernaszéna iránti kereslet Kínában jelentősen növekszik, ennek oka alapvetően a modern tehenészetek terjedése, amelyek inkább az importált széna és a takarmányok használatát részesítik előnyben. Az országban körülbelül 15 millió tehén van, ezek közül 1,5 millió egyed számít nagytermelésűnek (évi 9000 literes laktációs teljesítmény felett).

A világ második legnagyobb lucernaexportőre az USA. Lucernaszéna-kivitelének csaknem fele Kínába irányul, ezen kívül Japán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a legfontosabb célállomások. A spanyolok hagyományosan a Közel-Kelet legnagyobb takarmánybeszállítói, viszont miután Peking megvámolta az amerikai lucernát (vámháború), a spanyolok alaposan megerősítették a szerepüket a kínai piacon.

Máris érintettünk tehát két tényezőt:

  1. állatállomány alakulása
  2. kereskedelem-politikák

Az állatállomány alakulására most leginkább a koronavírus-járvány van hatással. A turizmus és vendéglátás befagyásával, valamint a járványt kísérő válsággal, fizetőképesség-csökkenéssel együtt megcsappant az érdeklődés a húsok iránt. A vágóhidak, húsfeldolgozók is korlátozottan működnek, miután a COVID-19 miatt sorra álltak le az üzemek Európában és Amerikában. Az öreg kontinensen a holland Vion vagy a német Westfleisch is érzékenyen érintett: százával betegedtek meg a munkásszállókon élő dolgozóik, ami gyárbezárásokra kényszerítette őket.
A vámháborút illetően pedig rossz hír, hogy Washington agresszívan vádaskodik a koronavírussal kapcsolatban, azt állítva, hogy Peking tudatosan szabadította rá a járványt a világra. A feszült viszony már önmagában is elég ahhoz, hogy a kereskedőket elbizonytalanítsa, és lejtmenetet okozzon a tőzsdén. A negatív hangulat egészen a termelői szintig leszivárgott és meghatározta a tavaszi vetési kedvet: a gazdák újragondolták, érdemes-e szóját, kukoricát vetni. Most elérkeztünk két másik tényezőhöz:

  1. helyettesítő termékek
  2. árfolyamok

A lucernának nincs tőzsdei ára, nem számít klasszikus terménynek, hiszen a minősége országonként, gazdaságonként, évjáratonként erősen változik, ezért minden egyes tételt ellenőrizni kell a beárazás előtt. Eladása közvetlenül farmról, nemzetközi kereskedőn át valósul meg. Bár tőzsdei forgalma nincs, árára kihat a takarmányozásra alkalmas – tehát helyettesítő termékként funkcionáló – gabonafélék aktuális világpiaci értéke. Mivel most a kukorica és a szójabab ára nyomott, ez nem kedvez a lucernafelhasználásnak, hiszen van olcsó alternatíva a takarmányozásra. Más kérdés, hogy hamarosan ráébred a piac is arra, hogy az aszály miatt egyik gabonaféléből sem lesz sok idén. A válsággal együtt felborultak a valutaárfolyamok is. Normális esetben amikor gyenge a dollár, jobban vásárolják a kereskedők a lucernát, mint amikor erős, márpedig most nagyon gyengén muzsikál a jennel szemben. Jelenleg mégis az egyéb hatások dominálnak: a COVID-19 hatásaiból próbál magához térni a piac. Mindent összevetve hiába kisebb a kínálat az európai vagy az amerikai piacon, a lucerna nem tudott elmozdulni a korábbi árszintről. A nemzetközi árak ezzel együtt is impozánsak: az USA-ban márciusban 175 dollárt adtak a széna tonnájáért. Ez egy tömör, 450 kilós körbálára vonatkoztatva forintban 25.500 forintot jelent, duplája a legjobb minőségű hazai szálastakarmánynak. Az Alibaba.com-on pedig bőven találunk 300 dolláros ajánlatokat is a 20 százalék fehérjetartalmú, 12 százalékos víztartalomra szárított lucernaszénára. Magyarországon a legfrissebb ajánlatok szerint 210 dollárt kínálnak az arab vevők a konténerbe rakott szögletes bálákért. Ez 22 tonnányi jó minőségű árut tételez fel. Aki tehát a külföldi piacot célozza meg, most is nyereségesen képes áruba bocsátani ezt a portékát, és erre már több hazai vállalkozás is rájött. Legutóbb az agrarszektor.hu oldalán foglalkoztam azzal, hogy idén nyáron elindul egy lucernaszárító üzem a nyírbátori Bátortrade Kft.-nél, ahol kezdetnek 500 hektárnyi lucerna feldolgozásával számolnak. „Logisztikailag nehezebb ennél többet szénaként kezelni, viszont könnyítheti a kapacitások tervezését, ha szenázsból is szárítunk vissza lucernát – jegyezte meg a kft. vezetője, Petis Mihály.

A szegedi Karotin Kft. ennél is nagyobbat álmodott: 1500 hektárnyi lucernával kezdik a termelést, és éves szinten 10-15 ezer tonna lucernatermék (pellet és bála) kerülne ki tőlünk. Sáringer Sándor jövő év májusában tervezi beindítani az új lucernaszárító üzemet. „A most induló beruházás a profil szélesítésén és a kapacitás növelésén túl az energiatakarékosabb működést szolgálja: földgáz helyett a biogázüzem hulladékhőjét és biomasszát használunk majd a szárításhoz. Ez az üzem is óránként 6 tonna késztermék legyártására lesz képes, de a nyírbátoritól eltérően forgódobos és nem szalagos rendszerű lesz.” Egy ilyen szárító megépítése mai árakon 1,5-2 milliárd forintot is felemészthet, támogatás nélkül nemigen sikerül véghez vinni. Az utolsó szárítók beruházására kiírt pályázatot pedig 2016-ban hirdették meg. Az idei év jellegzetessége, hogy már nemcsak az arabok jöhetnek szóba vevőként, mert Európában is elfogyott a szálastakarmány.

1. grafikon. Megjegyzés: Alfalfa: lucerna. Other hay: más szénafélék. (Forrás: hayandforage.com)

Északnyugaton sorozatban a harmadik aszályos évjáratot kell elszenvednie az országoknak, így megjelentek a lengyelek, lettek, litvánok is a Magyarországon érdeklődők között. A hiány akkora, hogy az EU belső igényeit is nehéz kielégíteni most.

Takarmányozási trendek: itt dől el minden

Az ötödik fontos ármeghatározó tényező, ami akár az első is lehetett volna, hiszen a keresletet lényegében eldönti: mit akar etetni a jószággal a termelő? Ennek ismét annyi aspektusa van, hogy érdemes hosszabban kitérni rá, mert ez fogja eldönteni a lucerna sorsát úgy a kül-, mint a belpiacon. Amikor a termelő takarmányt választ, akkor élettanilag és a pénztárca szempontjából is a legjobb megoldást keresi az állomány számára. Ebből a szempontból sok pro és kontra érv sorakoztatható fel a lucerna mellett. Ezeket Orosz Szilvia és Ádám Jenő gondolatai alapján foglaljuk össze. Előbbi a Takarmányanalitikai Laboratórium vezetője, országosan elismert szaktanácsadó, tavaly az Év Agráremberének is megválasztották. Utóbbi évtizedek óta a szálastakarmányok betakarításának technikai hátterével foglalkozó neves szakember, az Ádám és Társa Kft. vezetője.

Ellenérvek a lucernával szemben:

  1. A lucernaszenázs fehérjetartalma jó esetben is csak a fele a szójáénak és a fehérje emészthetősége, valamint aminosavösszetétele (biológiai értéke) is gyengébb.
  2. A lucerna rostemészthetősége sokkal rosszabb (kb. 40%), mint az alternatívaként használható rozsnak, tritikálénak, ciroknak, szudánifűnek (>60%).
  3. A szenázsnak betakarított rozs után még elvethető a kukorica, a cirok, a szudánifű, míg a lucerna négy évig foglalja a területet, és kevesebb össztermést ad egy évben hektáronként, mint a kettős termesztés.
  4. A lucernának sok a kártevője és igazi pocoktanya.
  5. A lucerna betakarítási és silózási technológiája a levélpergés és az erjedés nehézségei miatt sokkal több szaktudást és igényesebb gépparkot követel, mint egy gabonaféle betakarítása, kezelése. A szénakészítéshez pedig még nagyobb technológiai fegyelem szükséges. Sajnos a magyar lucernaszéna minősége nemzetközi viszonylatban igen gyenge, a nedvesen erjesztett szenázsé közepes. A hazai lucernaszénáknak mindössze 6%-át adná egy amerikai gazda a teheneinek, 94%-át üszőkkel etetné meg.
  6. A lucerna mesterséges szárítására és préselésére még csak egykét üzem képes Magyarországon.

Érvek a lucerna mellett:

  1. A lucerna olcsó, hazai fehérjeforrás, világjárványok idején is kéznél van.
  2. A lucerna javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát.
  3. Nemcsak a fehérje- és a rosttartalom számít, a lucernában rengeteg a kalcium és a karotin, ezek élettanilag előnyösek a tejhozam szempontjából.
  4. A lucernaterület teljes egészében elszámolható a zöldítésben, és a szójával ellentétben bírja a vegyszer- és tápanyagmentes termelést.
  5. A gabonafélékkel összevetve intenzív művelésben is kevesebb tápanyagot igényel.
  6. A lucernát háromszor kaszáljuk, míg a gabonákból csak egyszer lesz szenázs. Ez logisztikailag kevésbé megterhelő és az időjárási kockázatok szempontjából is kedvezőbb, mint amikor egyetlen betakarításon múlik a teljes termés sorsa.
  7. Egy kilóra vetítve (szárazanyagalapon) a lucernaszéna megtermelése csöppet sem drágább, mint egy kiló rozsszenázsé.
  8. A lucernatermesztés megtanulható, a géppark megvásárolható. Aki komolyan rááll, annál a szenázs fehérjetartalma elérheti a 22-23 százalékot, a rost emészthetősége pedig az 50% feletti értéket. A legprofibbak pedig akár a nemzetközi piacon is értékesíthető szénát tudnak termelni.

Mindent összevetve Orosz Szilvia szerint szenázsként még sokáig ott lesz a lucerna a receptúrákban. Amia szénát illeti, szerinte okosabb lenne azt a közel 500 ezer hektárnyi, védelem alatt nem álló gyepterületet réti szénának hasznosítani, amit most csak ímmel-ámmal, a támogatásokért kaszálgatnak a termelők. A réti szénán a tehén hosszabban kérődzik, és nem pereg a levele. A lucernából pedig lehetne nagyrészt szenázs, ami a hazai tapasztalatok alapján jobb minőségben készíthető el itthon, mint a lucernaszéna.

Tavaly már a lucernaterület is elérte a 224 ezer hektárt, miután a zöldítés bevezetése óta (2015) éves szinten átlagosan 8 százalékkal növekedett. Az ára viszont ugyanilyen mértékben csökkent – de csak nálunk, ahol a zöldítési előírások teljesítése volt a cél, és nem a minőségi végtermék előállítása. A világpiacon töretlenül tartja magát a lucernaszéna ára. Veszélyt jelenthet ugyanakkor a jövőjére, ha a termelők a jobb rostemészthetőségű, kisebb klimatikus kockázattal termelhető, könnyen betakarítható rozs, tritikálé, vagy szudánifű felé fordulnak. „Ennek egyre nagyobb esélye, hiszen nő a tehenek laktációs teljesítménye, amit jó rostemészthetőségű tömegtakarmányokkal kell kiszolgálni – jegyzi meg Orosz Szilvia.

Válaszút előtt

A lucerna árát meghatározó, nagy nemzetközi vevőknél még csak az állomány néhány tizede képes 9000 liter feletti termelésre. Vagyis évtizedek fognak még eltelni úgy, hogy aranybánya lehet a lucerna. Másrészt vannak a tehénen kívül egyéb állatfajok is, amelyek még inkább igénylik a lucernát. A juhok vagy a nyulak éppen azokban az országokban számítanak kedvelt állatfajoknak, ahol a nagytestű és túlmelegedésre érzékeny tehén termelése már csak nagy költségek árán tartható fenn magas szinten. Az araboknál nem a marha a legfontosabb tej- és hústermelő állat. Ez évtizedekre előre biztossá teszi a keresletet, és amíg a magyar klíma jobb, mint a spanyol, akár versenyre is kelhetünk a világ első számú exportőrével. Másrészt a koronavírusnak is van egy fontos tanulsága: az a legbiztosabb, ami helyben terem, „házon belül” kerül feldolgozásra, hasznosításra. Minden felértékelődött, ami növeli a gazdaság önellátottsági szintjét, ami csökkenti az ellátási kockázatokat. Ha a vámháborúból vagy az afrikai sertéspestisből nem tanultuk meg, hogyan képes egyik pillanatról a másikra egy-egy piac összeomlani, akkor a koronavírus most a fejünkbe véste ezt: van olyan helyzet, amikor minden megáll, és csak magára számíthat az ember.

Gönczi Krisztina

lucerna lucerna ára lucernabála lucernapiac lucernaszéna lucernaszéna eladó széna szenázs
..