A köles mint szálastakarmány

Írta: Agrárágazat-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 27.

A kölesre legtöbben csupán madáreleségként vagy kásanövényként gondolnak, holott az egész növényből – megfelelő állapotában, zölden lekaszálva – nagy tömeget adó, ízletes szálastakarmány-szenázs vagy széna készíthető. A zöld állapotban történő kaszálás után természetesen a betakarításból eredő, gyomproblémát jelentő kölesárvakeléssel sem kell szembenéznünk.

A Gabonakutató jelenleg három, különböző termésszínű kölesfajta vetőmagját állítja elő és forgalmazza: a GK Alba – fehér, a GK Piroska – vörös, a Fertődi 2 – sárga (vagy barna). A felsorolt fajták közül legmagasabbra a Fertődi 2 fajtánk nő, ezért ez utóbbit választottuk tesztünk alanyául. A kísérletben Táplánszentkereszten két, különböző időben vetett állományból végeztünk próbabetakarítást, nedveshozam-mérést és beltartalmi analízist. Takarmányipari partnerünk, a VITAFORT Zrt. végezte a laboratóriumi méréseket.

A területre a köles vetése előtt 200 kg/ha pétisót szórtak, majd bedolgozták a talajba. A vetésnorma 45 kg/ha volt. Az első vetésidő 2021. május 31. (Ezt a műveletet egy szokványos évben május elején-közepén is el lehetett volna végezni, de a 2021. évben a májusi hőmérséklet jóval – közel 2 oC-kal – alacsonyabb volt, mint az előző 5 év átlaga.) A második vetés 2021. július 18-án történt. Az állományok a vetések után semmilyen egyéb kezelésben nem részesültek. A betakarítást kézi kaszálással végeztük akkor, amikor a kölesállomány a bugáját már kidobta, de a szemek még zöldek (vagy zömében zöldek) voltak. Az első vetés esetében a betakarítás időpontja 2021. augusztus 3-a, a második vetés esetében 2021. szeptember 6-a volt (1-2. kép). A tarlómagasság: 5 cm.

gabonaKölesállomány a korábbi vetésnél, közvetlenül a betakarítás előtt

A második vetés betakarításakor az állományunk fenológiailag kissé előrébb tartott, mert szervezési okokból a betakarítást nem tudtuk más időpontban (korábban) végrehajtani. A betakarítás mennyiségi adatairól tájékoztat az 1. táblázat.

grafika táblázat

Fontosnak tartjuk, hogy a vetéstől a betakarításig eltelt időszak – a gyors növekedésű növénynek köszönhetően – május végi vetésben alig 2 hónapos, július közepén történő vetésben 2 hónapot el sem érő vegetációs időszakot jelent. Figyelembe véve ezeket az adatokat, olyan szálastakarmánynak termeszthető növényről beszélünk, melynek vethetőségi időintervalluma páratlanul széles, május elejétől, közepétől augusztus elejéig, közepéig terjed. Gyorsan „készen” van, biztosítva ezzel az időt a következő kultúra számára szükséges agrotechnikai munkálatoknak.

A hozamadatok mellé viszonyítási alapul érdemes áttekinteni a KSH által nyilvánossá tett termésátlagadatokat néhány tömegtakarmány esetében (1. grafikon). (A lucerna szénatömegben, a többi zöldtömegben értendő.) A 2020. évi adatokat számokkal is feltüntettük. A betakarítást követően a kellően felaprított mintákat a VITAFORT Zrt. takarmányvizsgáló laboratóriumába szállítottuk. A mérési eredményeket összevetettük néhány tömegtakarmány vizsgálati átlagértékeivel, melyeket a laboratórium bocsátott rendelkezésünkre (2. táblázat).

grafika táblázatAz adatok ismeretében kikértük takarmányozási szakemberek véleményét is, melyet az alábbiakban közlünk:

Felhasználási lehetőség húshasznú szarvasmarha takarmányozásában (Páble Tamás, VITAFORT Zrt.): „A laborvizsgálatok eredményei közül kiemelném a jól emészthető rostfrakciók magas arányát és a magas cukortartalmat. Szenázsok esetében utóbbi nemcsak a növény takarmányértékét növeli, hanem nedves tartósítás esetén biztosítja a jó erjedést (a mikroorganizmusok könnyen felvehető energiaforrásaként), ezzel együtt a kívánatos illózsírsav-összetételt a takarmányban. Húshasznú állományok esetében a fent említett értékek alapján értékes eleme lehet a TMR-nek, aránya természetesen a termelés színvonalához kell, hogy igazodjon. Például magasabb arányban szerepelhet vemhes tehenek takarmányadagjában, kisebb mennyiségben pedig alapjául szolgálhat hízóállatok takarmányának is. A tehenek takarmányozásában való szerepét növeli az a tény is, hogy csekély a fuzáriumfertőzés valószínűsége. Ezzel tulajdonképpen ki tudjuk kerülni az esetleges toxinok okozta kártételt, főként a szaporodásbiológiai paraméterek területén: gondolok itt a vemhesülésre és a húsmarhaállományokban kevésbé mért, de annál nagyobb jelentőségű magzatvesztésre. Összefoglalva egy jó minőségű tömegtakarmányt lehet a köles használatával biztosítani húsmarhaállományunk számára úgy, hogy közben az egységnyi területünk hozamát megnöveljük.”

Felhasználási lehetőségek tejhasznú szarvasmarha takarmányozásában (Paulicsek János, VITAFORT Zrt.): „A 2021-es év nagy kihívások elé állította a gazdákat. A takarmánynövények és a szemestakarmányok drasztikus árnövekedése mellett a terméshozamok is jócskán elmaradtak (szemes- és silókukorica) a 2020-as évihez képest. Ezenfelül az aszályos időjárás következtében a laboratóriumi vizsgálatok során lényegesen alacsonyabb beltartalmi paramétereket (keményítő) mértünk a kukoricaszilázs tekintetében. A VITAFORT Zrt. borjú- és növendék-takarmányozástechnológiájának a célja az egyedek genetikai potenciáljának maximális kihasználása. A korosztályos takarmányozás előnye, hogy minden fázisban optimalizálni tudjuk a szükségleteket. A növendékek tekintetében fontos a tömegtakarmányok minősége és mennyisége. A TMR-adagok összeállításánál a táplálóanyag-tartalom mellett kiemelten figyelni kell a költségoldalra is. A VITAFORT Zrt. nedveskémiai laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a zöld köles eredményesen beilleszthető a növendékek takarmányozási rendszerébe. Főként a 6–22 hónapos korosztály TMR-kialakításánál lehet alkalmazni más szilázs- vagy szenázs-tömegtakarmányok mellett. Mivel a növendékek emésztése lassabb, mint egy nagy tejtermeléssel rendelkező tehéné, több idő marad a rostbontó baktériumok számára a takarmány lebontására, ezáltal a rostból származó energiának itt nagyobb jelentősége van. A zöld kölesnek nagy előnye lehet, hogy az idei aszályos időjárás ellenére nagy terméshozamot biztosított.”

gabona grafikon

Felhasználási lehetőségek kiskérődzők takarmányozásában (Molnár Ernő, VITAFORT Zrt.): „A köles a kiskérődzők alternatív takarmánya is lehet. A nemzetközi gyakorlatban az elsődlegesen az időjárási viszonyok miatt szűkösebbé vagy bizonytalanná vált tömegtakarmány-bázis kibővítésénél kerül előtérbe. Hasonlóan a külföldi praxis ajánlja azokra az időszakokra, amikor a főtakarmányt adó legelők új telepítésre kerülnek, és még kicsi és bizonytalan a hozamuk. Etetésre kerülhet zölden (sok esetben elsődlegesen legeltetve) és széna formájában. A juh és kecske kifejezetten érzékeny az erjesztett takarmányok minőségére, így a kölesszenázs esetében is csak akkor etethetjük, ha biztosítani tudjuk a talaj- és sármentességgel a liszterózis betegség elkerülését. Azok a fajták élveznek előnyt, amelyek vékonyabb szárúak és kevésbé szőrös levelűek; ez a legeltetésnél is számít, de a szénánál meghatározó. Minőségét főleg a fajta, a talaj táplálóanyag-ellátása, a termesztés és a betakarítás időjárása, a betakarított növény fejlettsége határozza meg. Betakarításánál a fűféléknél megszokott tarlónál magasabbat kell hagyni, és szélesebb rendre kell vágni, szélesebb renden kell szárítani.

A tapasztalatok szerint minden életszakaszban és hasznosításban etethető a szénája, minőségtől függően eltérő mennyiségben, zömében más szénafélékkel különböző arányban keverve.

gabonatáblaKölesállomány a későbbi vetésnél, közvetlenül a betakarítás előtt

Összegezve: a köles (a beltartalmából eredő tulajdonságainak figyelembevételével) bővítheti az állattenyésztés által használt szálastakarmányok körét. A köles esetében a fuzáriumfertőzés és az ebből eredő toxinszennyezés kockázata minimális, így takarmányhigiénés és élelmiszer-biztonsági kockázata is csekély. Rendkívül gyors fejlődésével lehetővé teszi a termőföld jobb kihasználását. A vetésszerkezetbe könnyen, rugalmasan beilleszthető növény, jelentős biomassza-produktummal.

A köles szálastakarmányként történő felhasználásának továbbfejlesztésében érdekes lehet a különböző kölesfajták minőségi pozicionálása (eltérő magasság, eltérő szem-szalma arány miatt is), valamint olyan társnövénnyel való párosítása vetéskor, amely gazdaságosan tudná növelni a termés takarmányozási értékét.

Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged