Egy friss kutatás szerint az afrikai sertéspestis vírus rendkívül gyorsan és célzottan támadja meg a sertések immunrendszerét. Ez magyarázatot adhat a betegség szinte mindig halálos kimenetelére a mezőgazdasági állattartásban. Az Egyesült Királyságban működő Pirbright Intézet kutatói szerint az ASF-fertőzött sertésekben már a fertőzés legkorábbi szakaszában eltűnnek azok az immunsejtek, amelyek normál esetben képesek lennének megfékezni a vírus terjedését.
(Fotó: Shutterstock)
Gyorsan rombolja az immunrendszert
A vizsgálat során a kutatók olyan fertőzési útvonalakat alkalmaztak, amelyek a természetes expozíciót utánozzák. Az eredmények azt mutatták, hogy az ASF vírus már a fertőzést követő egy–három napon belül megjelenik a szájüreghez és a légzőrendszerhez kapcsolódó nyirokszövetekben, majd gyorsan szétterjed az egész szervezetben. Mire a jól ismert klinikai tünetek, például a láz és a levertség megjelennek, a sertések immunrendszere sok esetben már súlyosan károsodott.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vírus nem egyetlen immunsejt-típust támad meg, hanem az immunvédekezés szinte minden kulcselemét érinti. Jelentős mértékben csökken a T-sejtek, a dendritikus sejtek, a természetes ölősejtek és a makrofágok száma és működőképessége. Ezek a sejtek alapvető szerepet játszanak a fertőzések felismerésében és leküzdésében, ezért elvesztésük súlyos következményekkel jár az állatok túlélési esélyeire nézve.
Nemcsak fertőzi, öli is az immunsejteket
A kutatók azt is megfigyelték, hogy sok immunsejt programozott sejthalál jeleit mutatta, ami arra utal, hogy az ASF vírus nemcsak megfertőzi ezeket a sejteket, hanem aktívan elősegíti pusztulásukat is. Különösen fontos megállapítás, hogy összeomlik az úgynevezett veleszületett és adaptív immunválasz közötti kapcsolat. Azok a sejtek, amelyek normál esetben összekötik ezt a két védekezési vonalat, gyorsan eltűnnek vagy működésképtelenné válnak.
Ez a korai és széles körű immunsejt-vesztés segít megérteni, miért olyan nehéz hatékony vakcinát fejleszteni az afrikai sertéspestis ellen, és miért ritka a túlélés a magas virulenciájú vírustörzsek esetében. A kutatás eredményei szerint kulcsfontosságú lehet annak feltérképezése, hogy a különböző ASF-vírustörzsek pontosan mely immunsejteket támadják meg először, mert ez új irányokat nyithat a jövőbeli vakcinák és védekezési stratégiák kidolgozásában.
Döntő a járványvédelem
Az európai állattenyésztés szempontjából a kutatás megerősíti, hogy az ASF elleni védekezésben továbbra is a megelőzés, a járványvédelmi szabályok betartása és a gyors észlelés marad a legfontosabb eszköz, amíg hatékony vakcina nem áll rendelkezésre.
A magyar hatóságok szerint is kiemelt cél, hogy a betegség ne jusson be a házi sertésállományokba, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a gazdák maradéktalanul betartsák a járványvédelmi előírásokat. Mindezt azért is hangsúlyozza a Nébih, mert újabb afrikai sertéspestis eseteket erősített meg Baranya vármegyében. A laborvizsgálatok Tésenfa külterületén, a horvát határ közvetlen közelében talált elhullott vaddisznók mintáiból mutatták ki a vírust.
Agrárágazat Tudástár: Immunsejt-célzott vírusfertőzés – Olyan kórokozókra jellemző működési mechanizmus, amikor a vírus közvetlenül az immunrendszer kulcssejtjeit támadja meg és pusztítja el. Ennek következménye, hogy az állat szervezete már a fertőzés korai szakaszában elveszíti a védekezőképességét, így a betegség gyorsan súlyos lefolyásúvá válik. Az afrikai sertéspestis esetében ez magyarázza a magas elhullási arányt és a hatékony vakcinafejlesztés nehézségeit.
