A hazai mezőgazdasági oktatás egyik fellegvára, a Debreceni Egyetem újabb lépéssel erősíti agrár- és élelmiszeripari jelenlétét a Nyírségben, Újfehértón. A Gyümölcskutató Intézet és a Szabolcsi Alma Centrum után már a Zsindelyes Pálinkafőzde egykori gyártóüzeme és telephelye is az egyetemi fejlesztési célokat szolgálja a jövőben. Az intézmény hosszabb távú szándéka, hogy a kertészetben és a gyümölcstermesztésben versenyképes piaci szereplővé váljon, miközben korszerű technológiákra és hatékony termelési rendszerekre épít.

(Illusztráció: Horizont Média)
Meghatározó szakmai bázis
Újfehértó térsége nem véletlenül került fókuszba: a korábbi Gyümölcskutató Intézet évtizedeken át meghatározó szakmai bázist jelentett, és az egyetem 2022-ben mérföldkőként vette át az intézetet az akkori NAIK-hálózatból. A fejlesztések egyik kulcseleme a Szabolcsi Alma Centrum Kft., amely 2024 végén került a Debreceni Egyetem tulajdonába állami háttérrel, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. részbeni jogutódjaként. Az Alma Centrumot az egyetem integrátori szerepre szánja, vagyis a térség termelői számára nemcsak tárolási, hanem szervezési, összegyűjtési és piaci értékesítési „központként” is működhet majd.
Nagyszabású beruházások
A legnagyobb konkrét beruházás egy korszerű hűtőház és logisztikai központ, amely több mint 9 ezer tonna alma tárolására alkalmas, és 52 hűtőkamrával rendelkezik. Az egyetem ezt a létesítményt 60%-os készültségi szinten vette át az állami tulajdonostól, 6,5 milliárd forintos számviteli vagyonként, ugyanakkor pénzügyi források nélkül. A fejlesztést az egyetemi tulajdonba került cég végül hitelfelvétellel és tulajdonosi hozzájárulással fejezte be: 2,7 milliárd forintból egy év alatt pótolták a hiányzó műszaki tartalmakat, amelyek nélkül a létesítmény nem tudott volna elindulni.
A kivitelezés során kiépült a belső úthálózat és a parkolók rendszere, elkészült a komplett villamoshálózat, a csapadék- és szennyvízelvezetés, valamint egy tűzivíztározó is. Emellett beüzemelték a fűtési rendszert, korszerű szociális blokkokat alakítottak ki, létrehoztak villamoskapcsoló helyiséget, és a biztonságtechnikai elemek sem maradtak el: megvalósult az állagmegóvás, a hő- és füstelvezetés, valamint a tűzgátló falak burkolása. A hűtőház használatbavételi engedélyezése jelenleg a végső szakaszban jár, és a tervek szerint a komplexum 2026-ban kezdheti meg működését.
Piaci tervek
A jövőbeni piaci tervek között az is szerepel, hogy a kapacitás egy részét fagyasztóvá alakítják, így mirelit termékek tárolására is lehetőséget teremtenének. Ez azért fontos, mert a tárolás és a logisztika bővítése önmagában is versenyképességi tényező, de a hűtőlánc „szélesítése” (normál hűtés + fagyasztás) már nagyobb piacokat nyithat meg, és stabilabb értékesítési pozíciót adhat a beszállítói körnek is.
A beruházás szorosan kapcsolódik az Újfehértói Kutatóintézet 200 hektáros területéhez, illetve a közelben található mintegy 160 hektárnyi almaültetvényhez, így nemcsak kereskedelmi-logisztikai célokat szolgál, hanem a kutatás-fejlesztésben is aktív szerepet kaphat. A Debreceni Egyetem célja az is, hogy a térségben működő kis- és családi gazdaságokat is bevonja az integrációba, nemcsak Újfehértón, hanem Hajdú-Bihar vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg déli részén is.
Munkahely, termelői felvásárlás
A fejlesztések másik fontos eleme, hogy a Debreceni Egyetem megvásárolta a Zsindelyes Pálinkafőzde egykori üzemét és telephelyét, amit a városvezetés kifejezetten jó hírként értékel. A korábban bezárt pálinkafőzde sok helyi lakosnak adott munkát, és a környék termelőitől is átvette a gyümölcsöt, így az újraindításban gazdasági élénkítést és munkahelyteremtést várnak. A tervek szerint az üzemben a jövőben alkoholos és alkoholmentes italokat állíthatnak elő az egyetem tangazdaságaiból származó gyümölcsből, valamint az élelmiszer- és konzervipari gyártási folyamatok melléktermékeiből. Mindez nemcsak helyi gazdaságfejlesztési ügy, hanem egy olyan terméklánc része is lehet, amely a termeléstől a tároláson és előkészítésen át a felhasználásig (például közétkeztetésig) képes „összezárni” a rendszert.
(Forrás: DE sajtóközlemény)
Agrárágazat Tudástár: Integrátori szerep – Az agráriumban az a piaci-szervezési funkció, amikor egy szereplő (cég, szövetkezet, intézmény) több termelő munkáját fogja össze, és közös szolgáltatásokat ad a hatékonyságért. Ilyen lehet a felvásárlás, tárolás, válogatás-csomagolás, logisztika, valamint a piaci értékesítés megszervezése. Az integrátori szerep különösen kertészetben fontos, mert a termés gyorsan romlik, és a hűtőlánc, illetve a piacra jutás sokszor csak központi háttérrel stabil.