A Planet Expo agrárfinanszírozási kerekasztalán Demeter Zoltán (K&H), Fórián Zoltán (Erste), Herczegh András (AVHGA) és Hollósi Dávid (MBH) egy irányba mutatott: a klímakockázat ma már beépült a hitelbírálatba. A banki oldal szerint pénzügyileg sem tartható, ha egy gazdaság ugyanarra a működésre épít, mint évekkel ezelőtt – a tudatos üzleti modellváltás lett az egyik első kérdés.
Beszélgetés résztvevői: Demeter Zoltán (agrárüzletág vezető, K&H Csoport), Fórián Zoltán (vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank), Hollósi Dávid (Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgató, MBH Bank, elnök, Magyar Bankszövetség agrár munkabizottság), Leskó Tamás (üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) és a moderátor Braunmüller Lajos (főszerkesztő, Agrárszektor) Fotó: Berecz Valter
A termelői oldal kockázata közben elemi: a mezőgazdaság „egyéves all-in”, a teljes ráfordítás után egyszer jön a bevétel, és ha nem sikerül a szezon, az egész év eredménye elúszhat.
Ezért a finanszírozók egyre gyakrabban már a beruházási ötlet megszületésekor egyeztetnének. A beszélgetés „foci-hasonlata” szerint oda kell futni, ahol a labda lesz – nem ahol most van. A hosszú futamidejű beruházási hiteleknél ez különösen fontos, mert a bank 5–10 évre köteleződik el, miközben nem látszik előre, hogyan csapnak le a klíma- és piaci sokkok 3–6 év múlva.
A banki kockázatkezelés ezért szenáriókról és számokról szól: olyan hitel- és feltételrendszert keresnek, ami veszteséges években is fizethető marad, és nem viszi likviditási szorításba a gazdaságot. Mutatók, módszerek és stressztesztek kerülnek elő – jó eséllyel több, mint tíz éve.
Garancia, diverzifikáció, együttműködés: a túlélőcsomag
A garanciaintézményi oldal logikája egyszerű: a kockázatmegosztásra találták ki, csakhogy most „új kockázathalom” van a rendszerben. A panel szerint ezért felértékelődik a diverzifikáció (ágazat, piac, technológia), és az, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást úgy kapja meg a gazdaság, hogy közben ne „pozícionálja túl” magát.
A kerekasztal egyik legerősebb hasonlata az volt, hogy nem oda kell futni, ahol most van a labda, hanem oda, ahol lesz. Vagyis: alkalmazkodási stratégia nélkül a beruházás könnyen kármentésbe fordul. A panel arról is beszélt, hogy a termelői mezőny „kettészakad”: vannak, akik már előre gondolkodnak és tervekkel érkeznek, és vannak, akik még mindig kívülről várják a megoldást – utóbbi ma gyorsan versenyhátrányba kerül. Külön hangsúlyt kapott a beszélgetésben az együttműködés: a bank is azt keresi, ki az, aki partnerhálóval, tudásközpontokkal, integrációval építi fel az alkalmazkodását – mert „egyedül nem megy tovább”.
Tehát a megváltozott környezetben (is) az dönti el a finanszírozhatóságot, milyen tervvel, jövőképpel és piaci ismerettel érkezik a gazdaság.
A témában ez a cikkünk is érdekelni fogja: Bőséges készlet, gyenge kereslet: nehéz év jön?
Agrárágazat Tudástár: Agrárfinanszírozás – A mezőgazdasági vállalkozások működéséhez és beruházásaihoz biztosított pénzügyi források rendszere, amely banki hitelekből, garanciákból és támogatott konstrukciókból áll, és egyre inkább figyelembe veszi a klíma- és piaci kockázatokat is.
