A döntések éve az agráriumban
Ha visszatekintünk a mögöttünk hagyott naptári évre, akkor ne az átlagok alapján ítéljünk! A teljes kép ugyanis megtévesztő. Tavaly elágazáshoz ért az egész agrárszakma – és vele együtt az üzemek világa. Az, hogy ki-ki, melyik úton indult el, hamarosan eldönti, hogy a válságba gyalogol, vagy a túlélésbe. 2026-ban, főleg annak második felében ez már elég tisztán fog látszani. Hangsúlyozom, nem csak két út van. Az „útvonaltervező” számos lehetőséget kínál, a közöttük való választást a tetteink, lépéseink mutatják. Jó jelzőfény lesz például az elnyert beruházási támogatások megvalósítása, hiszen ez év elején sok támogatói okirat fog érkezni. Egy másik jó indikátor a hitelpiac alakulása.
Az év eleje a tervezés, informálódás ideje, és nem csak a növénytermesztők számára. 2026 első két hónapjának – az e lap hasábjain is számtalanszor megénekelt – korszakváltás különösen nagy jelentőséget ad. Mára a kezdeti a szkeptikusok is belátták, a termelési tényezők egyidejű és tartós megváltozása új korszakot indított el. Ez az év különösen telített lesz érzelmekkel. A 2026-os év a számmisztika szerint az új kezdetek, a teremtés és az önálló döntések éve, amely egy új 9 éves ciklus kezdetét jelzi.
Mit mutat a hitelpiac?
2025-ből az első három negyedévről rendelkezünk adatokkal. Az AKI Pénzügyi Hírlevele szerint a mezőgazdaság hitelállománya 1,8 százalékkal 1040,9 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszeripar hitelállománya 3,9 százalékkal 749,2 milliárd forintra nőtt 2025 harmadik negyedévének végére. A tavalyi megtorpanás után ezek nem látványos változások. A 2025 év végi számokban hasonló mértékekre számítok, miközben ebben az évben felfelé való elmozdulás lesz a beruházások meglendülésével, szép fokozatosan. A mezőgazdaság beruházásai ebben az időszakban az előző év azonos időszakának szintjén voltak (4929 milliárd Ft). Mindez azt jelzi, hogy szektor szinten a pénzügyi helyzet stabil. Ha viszont az átlag mélyére tekintünk, széles szakadást látunk. A mezőgazdasági vállalkozások jelentős része romló likviditással és jövedelmezőséggel küzd.
A változások viharfellegei
Miközben e kézirat készítésekor örvendünk a hónap és hidegnek, amelyek végre megérkeztek, egyre több megkeresést kapok a jövőépítéssel kapcsolatosan. Aki odáig eljut, hogy segítséget kér, már nagyot lépett előre, mert belátta: egyedül nem megy. Évek óta az alkalmazkodásról beszélünk, de lassúak vagyunk. Fel kell pörögni: fontos, nehéz döntések állnak előttünk. Ezeket azonban rendszerben kell végiggondolni. Nem elég kitűnő fejlesztéseket végrehajtani, például gépeket, épületeket, megújuló energiaforrásokat kialakítani, hanem ezeknek be kell illeszkednie a cég működésének mátrixába, méghozzá lehetőleg adatalapon. Már a közeljövő agrárüzeme is csak úgy maradhat fenntartható, jövedelmező, ha komplex módon, precízen, adatalapon működik. Ennek alapja egy integrált vállalatirányítási rendszer, amely naprakész információkat szolgáltat a termőföldtől, az állatállomány genetikáján, aktuális állapotán keresztül, a készleteken, a technológiai beavatkozásokon, a munkaerőhelyzeten keresztül, a költségek és jövedelmek alakulásáig. Ennek felépítése, adattal való feltöltése, az eredmények értékelése nagy forrásigényű tevékenység.
A magyar agráriumban több ilyen rendszer is működik. Annak feltétele, hogy az adatbázis precízen töltve legyen, minden adat előállításának precizitása. A rendszeres talajvizsgálatok erre talán a legjobb példa. Ez nélkülözhetetlen például az optimális vetésforgó, termesztési technológia, tápanyaggazdálkodás kialakításához, a folyamatok, az anyag és eszközáramok, a termékek nyomonkövetéséhez, végeredményben a hatékonyság javulásához, az erőforrások optimális felhasználásához. A tudatos, megalapozott döntésekhez valós gazdálkodási adatra, piaci információra van szükség. E képlet a 21. századi digitalizált világban kiegészül olyan szempontokkal, mint az ESG, környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás stb. Ezekhez is az adatokon keresztül vezet az út, mint ahogy a támogatáshoz jutás egyre bonyolultabb feltételrendszerének való megfeleléshez is.
Valamint, ezek a rendszerek lehetőséget biztosítanak arra is, hogy tevékenységünket, akár egyedi költségeinket összehasonlítsuk versenytársainkéval (persze név nélkül) ami folyamatos visszajelzés arról, hogy hol kell fejlődnünk. A gondolatkör tehát ott zárul, hogy a beavatkozási pontok meghatározásához, körülhatárolásához is adatra, méghozzá naprakész adatra van szükség. Igen, ez nagyon bonyolult. Új fajta gondolkodást, sok tanulást igényel. Már számos integráció alakult ki, amelyek – mint tudásközpontok – köré szerveződik a józan gazdálkodók egyre nagyobb része. A legnagyobb érték a hozzáértő ember. Azokat keressék! A kettősség határozott határvonalat alakított ki 2025-ben az agrárium vállalkozásai között. Én, aki egy új alapokon nyugvó agrárstratégia kialakításáért könyörgök már hosszú évek óta, ma már látom e mezsgyét, azt, hogy ki-ki melyik oldalon van, s főleg ki billeg rajta. Számukra nagyon fontos, hogy megértsék, csak a cselekvő ember juthat át.
Summáját írjuk 2025-nek
1. A fagyok, a járványok, az aszály és immár a piacárak pusztításai jellemezték az évet.
(i) A tavaszi fagyok újra vitték a gyümölcsök nagy részét.
(ii) Minden haszonállatfaj, még a nyúl is járványveszélyben volt és van. Ennek tanulsága: az állattartó telepeket szinte a katonai objektumok szintjén kell védeni. Sajnos a járvány a szőlőkben is felütötte fejét. Az aranyszínű sárgaság gyakorlatilag a teljes magyar szőlőterületet érinti, nem csekély tanulsággal a védekezés hiányosságait illetően.
(iii) Az aszály mintegy ötszáz ezer hektárt sújtott idén.
(iv) Az árak tekintetében viszont egészen az utolsó hónapokig felfelé mutató görbéket láttunk. A főbb szántóföldi növények árai jól tartották magukat. A csapda abban van, hogy sokan további emelkedésben bízva ráültek az árura. Ez a legtöbb növénynél, például a kalászosoknál – véleményem szerint – öngól.
A piac ugyanis nagyjából augusztus óta befagyott, miközben a nemzetközi piacokról egyre nagyobb termésekről jönnek a hírek. Előrejelzésem szerint, a következő aratásig nem várható érdemi áremelkedés a kalászosoknál. A kukoricából kisebb a kínálat, van némi remény emelkedésre, de nem akkora, hogy a tárolási költséget és a minőségromlás veszélyét ellensúlyozza. Vegyük tudomásul, hogy a kukorica teret vesztett a takarmánypiacon. A napraforgó árát az őszi hónapokban a romló terméskilátások tudták oldalazásban tartani. Várakozásaim szerint, nincs út felfelé, sőt az argentinok terméseredményei miatt hamarosan nőni fog az árnyomás. De összességében az árak mégis pozitívan járultak hozzá idén a mezőgazdasági kibocsátás alakulásához.
2. Terméseredmények, létszámadatok
Az összeségében 10 százalékkal emelkedő, erős árhatásra szükség is volt idén, hiszen a termelési mennyiség 2,5 százalékkal esett vissza 2025-ben. Ebben az is benne van, hogy a növénytermés 8,7 százalékkal zsugorodott, amit az állattenyésztés 2,5 százalékos volumennövekedése csak részben tudott ellensúlyozni.
A KSH december eleji, első becslése szerint 2025-öt tehát az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
• A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 6,2, árszínvonala 10 százalékkal bővült, termelési volumene 3,6 százalékkal szűkült.
• A növénytermesztés termelési volumene 8,7 százalékkal mérséklődött, árszínvonala 14 százalékkal nőtt. A gabonafélék mennyisége összességében 6,3, ezenbelül a kukoricáé 29 százalékkal csökkent, a búzáé 10, az árpáé 9,0, a rozsé 1,6 százalékkal emelkedett. A repce termésmennyisége 7,3, a napraforgóé 6,2 százalékkal kisebb lett. A fehérjenövények és a dohány termésmennyisége nőtt, a cukorrépáé csökkent, így az ipari növények mennyisége összességében 9,4 százalékkal alacsonyabb lett. A takarmánynövények volumene 3,0, a kertészeti termékeké 5,5 százalékkal mérséklődött. A gyümölcsfélék mennyisége 32, ezenbelül a barack termésmennyisége 68, az almáé 48, a körtéé 18 százalékkal csökkent. A szőlő és bor volumene 6,8, illetve 7,0 százalékkal nagyobb lett.
• Az állattenyésztés teljes termelési volumene 2,5 százalékkal bővült. Az élő állatok termelése 2,4, az állati termékeké 2,6 százalékkal nőtt.
• A folyó termelőfelhasználás volumene 0,6 százalékkal kevesebb lett, ára összességében 4,2 százalékkal emelkedett. A ráfordítások közül az energia és kenőanyagoké 5,0 százalékkal csökkent, az állatgyógyászati költségeké 7,3, a takarmányoké 2,0 százalékkal emelkedett.
• A bruttó hozzáadott érték 11 százalékkal bővült, volumene 8,9 százalékkal szűkült. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználás 1,7 százalékkal csökkent, a termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 21 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit.
Úgy látja, egy jó közepes évet zártunk? Igen, de…
A legnagyobb siker, hogy – egyre küzdelmesebben, de – a termelés, a működés folyamatos. Dicséret és hála a gazdáknak! A zord gazdálkodási körülményekre az év vége tette fel a pontot, amikor a tej- és a sertésszektor árai összeomlottak. Ma már egyértelműen kijelenthető, a magyar mezőgazdaság jövőképe egyértelműen pozitív, de hozzá egy véres szakaszon vezet az út. Nem nélkülözhető egy agrárstratégia, amely mentén egy irányba mozdul el az egész agrárértéklánc. Az integráció ugrásszerű növelése sok üzemet menthet meg. Ugyanis egy sem felesleges, de nagyon sok a nem életképes. A romló mérlegek, eredménykimutatások, likviditás okozta gyengülésből, lefelé tartó spirálból csak együttműködések mentén lehet kitörni. Úgy tűnik, Európa egén sötét felhők gyülekeznek. Harmadjára is háborúba masírozhat a kontinens, miközben élelmiszer-önrendelkezése középtávon össze is omolhat. Nekünk az önellátás megőrzése, kiterjesztése mellett tehát az európai piac igényeire is készülnünk kell. Ez csak szervezetten lehetséges.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
Agrárágazat Tudástár: Integrált vállalatirányítási rendszer – Az integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) a mezőgazdasági üzem teljes működését egységes adatbázisban kezeli a termőföldtől és állatállománytól kezdve a készleteken, költségeken és bevételeken át a pénzügyi mutatókig. Az integrált vállalatirányítási rendszer valós idejű adatokat biztosít, segíti a likviditás tervezését, a beruházási döntéseket és a támogatási feltételek teljesítését. Adatalapú működés nélkül a korszerű agrárüzem versenyképessége gyorsan romolhat.
