A közel-keleti háború már kézzelfogható agrárlogisztikai válság is. A Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt mezőgazdasági és élelmiszeripari szállítmányok akadnak el, kerülnek veszélybe vagy drágulnak meg drasztikusan. A térség a világkereskedelem egyik stratégiai átjárója, ezért ha itt megbicsaklik a hajóforgalom, az gyorsan megjelenik a gabona-, olajosmag-, gyümölcs- és inputpiacokon is.
Több mint ezer hajó vesztegel
A legsúlyosabb jelzések a gabonaszállítmányok felől érkeztek. A konfliktus kirobbanása után több hajóstársaság leállította vagy korlátozta az áthaladást, emiatt rizs-, búza- és árpaszállítmányok rekedtek a térségben, egyes fuvarokat pedig teljesen felfüggesztettek. Ez nem egyszerűen közlekedési fennakadás: az időérzékeny agráráruknál a késés minőségi romlást, szerződéses vitákat és közvetlen pénzügyi veszteséget is jelenthet.
A torlódás nagysága önmagában is figyelmeztető. Több mint ezer hajó vesztegelt a térségben, és ezek között nemcsak energiahordozókat, hanem takarmány-alapanyagokat, növényi olajokat és különféle élelmiszer-alapanyagokat szállító egységek is lehetnek. Ilyen helyzetben már nemcsak az a kérdés, hogy eljut-e az áru a célállomásra, hanem az is, hogy milyen költséggel, milyen késéssel és milyen piaci környezetben érkezik meg.

Éhezés jöhet az ellátatlan térségben
Különösen érzékeny pont a gabona- és olajosmag-ellátási láncok sérülékenysége. A térség számos országa tengeri importtól függ kukoricából, szójából és búzából, ezek jelentős része pedig a Hormuzon keresztül mozog. Ha ezek a szállítások lassulnak vagy megakadnak, az a takarmányellátás csúszását, az árak emelkedését és végső soron az állattenyésztés költségeinek növekedését hozhatja.
Az egyik legbeszédesebb konkrét eset a francia almaexportba tartozik. Több mint 250 konténer, vagyis mintegy 5000 tonna, a Közel-Keletre és részben ázsiai piacokra szánt francia alma rekedt a tengeren a konfliktus miatt. A szállítmány értékét 7–8 millió euróra becsülik, ehhez pedig még csak most adódnak hozzá a háborús felárak, a biztosítási költségek és a kényszerű útvonal-módosítások. Az exportőrök egy része már a Jóreménység foka felé terelné a konténereket, ami nagyjából tíz nappal hosszabbítja meg az ázsiai fuvarokat. Egy romlandó terméknél ez már nem egyszerű logisztikai kényelmetlenség, hanem komoly kereskedelmi kockázat.
A konfliktus hatása nem áll meg a késztermékeknél. India esetében például az olajmagdara-export mintegy 20 százaléka került veszélybe a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger körüli zavarok miatt. Ez azért különösen fontos, mert itt már nemcsak szállítási fennakadásról van szó, hanem arról is, hogy konkrét exportpiacok válnak bizonytalanná vagy részben elérhetetlenné.
Még súlyosabb a helyzet, amikor a zavar fizikai kárrá válik. Már olyan ömlesztettáru-szállító hajóról is érkezett hír, amely találatot kapott, kigyulladt, és a személyzetnek el kellett hagynia a fedélzetet. Egy ilyen incidens már nem pusztán késést jelent, hanem tényleges árukárt, biztosítási problémát és az ellátási lánc közvetlen megszakadását.
A műtrágya-kitettség akár a vetésszerkezetet is érintheti
A mezőgazdaság számára különösen aggasztó, hogy a szoroson jelentős mennyiségű műtrágya és vegyipari alapanyag is áthalad. Ha ezek a szállítmányok késnek vagy megdrágulnak, az gyorsan megjelenik a termelési költségekben. Ez közvetett hatásnak tűnhet, valójában azonban nagyon is közvetlen agrárkérdés: inputhiány, dráguló műtrágya, óvatosabb technológiai döntések és akár módosuló vetésszerkezet is következhet belőle. A kikötők és logisztikai csomópontok tartós bénulása csak tovább rontja a helyzetet. Több öbölbeli kikötőben forgalomcsökkenésről és lezárásokról érkeztek hírek, egyes nagy hajóstársaságok pedig force majeure-t (vis major) hirdettek (a rakomány vagy el sem indul, vagy kerülőútra kényszerül, ami hetekkel hosszabbíthatja a szállítást, és növeli a költségeket). Ez az agrárpiacon végül mindig árakban, készletekben és ellátási bizonytalanságban csapódik le.
Ugyanez az ellátási bizonytalanság és ellátási iránti igény viszont piacot is jelenthet az európai, köztük magyar exportőröknek – erről ebben a cikkben írtunk legutóbb: Úgy nő keleti piac, hogy ez a hazai baromfit is érdekelheti
Agrárágazat Tudástár: Force majeure – Olyan előre nem látható, elháríthatatlan külső esemény, például háború, blokád vagy súlyos logisztikai zavar, amely miatt a szerződésben vállalt szállítás vagy teljesítés részben vagy egészben meghiúsulhat, és az agrárkereskedelemben közvetlen árukárt, késedelmet és ellátási bizonytalanságot okozhat.