A magyar akvakultúra-ágazat 2025-ben egyszerre szembesült az aszály, a vízhiány, a munkaerőhiány és a romló külkereskedelmi mérleg kihívásaival. Bár a halastavak területe lényegében változatlan, a tógazdasági haltermelés közel 10 százalékkal visszaesett, az import tovább nőtt, és a külkereskedelmi hiány újabb rekordközeli szintet ért el a mezőgazdaság e szektorában.
Stabil háttér – kisebb kibocsátás
A hazai haltermelés gerincét továbbra is a tógazdaságok adják. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb Lehalászás jelentése szerint 2025-ben 28 841 hektár halastó szerepelt a nyilvántartásban, ebből 26 423 hektárt üzemeltettek ténylegesen. Ez gyakorlatilag megfelel az előző évek szintjének, vagyis a tóterület nagysága stabil maradt. Új halastó ugyan nem épült tavaly, de 163 hektáron végeztek rekonstrukciós munkákat, ami 10 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A stabil termelési háttér ellenére a kibocsátás csökkent. A tógazdasági haltermelés 2025-ben 20 634 tonna volt, ami 9,7 százalékkal maradt el a 2024-es rekordközeli eredménytől. A visszaesés hátterében részben a szélsőséges időjárás állhatott. Az országot egész évben az átlagosnál magasabb hőmérséklet, jelentős csapadékhiány és tartós vízhiány sújtotta, ami különösen az alföldi térségekben okozott komoly problémákat.
A ponty továbbra is meghatározza az ágazatot
A termelési szerkezetben érdemi változás nem történt. A ponty továbbra is a legfontosabb gazdasági halfaj Magyarországon, az étkezési célú tógazdasági haltermelés 84,4 százalékát adta 2025-ben. Az étkezési ponty termelése 11,6 ezer tonna volt, ami ugyan 2,4 százalékkal elmaradt az előző évitől, de továbbra is stabilnak tekinthető.
A növényevő halfajok közül az amur 3,2 százalékos, a busa pedig 5,5 százalékos részesedést képviselt az étkezési célú termelésben. A ragadozó halfajok – köztük a harcsa, a süllő és a csuka – együttes kibocsátása ugyanakkor 15 százalékkal csökkent, és alig haladta meg a 300 tonnát.
Miközben a hagyományos tógazdasági termelés visszaesett, az intenzív rendszerekben növekedés volt tapasztalható. Az intenzív haltermelés volumene 3 százalékkal emelkedett, elérve az 5958 tonnát. A szektorban továbbra is az afrikai harcsa dominál: az intenzív rendszerekben előállított halak 94 százalékát ez a faj adta.
Egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban
A halgazdálkodásban továbbra is komoly problémát jelent a munkaerőhiány és az elöregedő szakembergárda. Az akvakultúra-ágazatban 2025-ben 1212 fő dolgozott teljes munkaidőben, míg 155 fő részmunkaidőben. Az összes foglalkoztatott száma 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Az alkalmi foglalkoztatás is mérséklődött: a ledolgozott napok száma 11,3 százalékkal esett vissza, 22 118 nap/főre. A jelentés szerint a fizikai munkát végző dolgozók száma évek óta csökken, miközben az átlagéletkor emelkedik. A vállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtartása és az emelkedő bérköltségek finanszírozása.
Nőtt a külkereskedelmi hiány
A halászati és akvakultúra-termékek külkereskedelmi mérlege tovább romlott 2025-ben. Bár az export értéke 6,2 százalékkal, 10,2 milliárd forintra nőtt, az import ennél is magasabb, 56 milliárd forintos szintet ért el, ami 4,3 százalékos emelkedést jelent. Ennek követeztében a külkereskedelmi hiány 45,7 milliárd forintra nőtt, ami 1,6 milliárd forinttal haladja meg az előző évi értéket. A számok jól mutatják, hogy Magyarország továbbra is jelentős mértékben importra szorul a hal- és halászati termékek piacán.
A hazai halfogyasztás eközben továbbra is alacsony. A legfrissebb adatok szerint egy magyar évente átlagosan mindössze 6,1 kilogramm halat fogyaszt, ami jóval elmarad az Európai Unió várható 21,6 kilogrammos átlagától.
A lefelé tartó trend bő évtizedes. Az üzemelt tóterület 2025-re a 2020. évi szinthez képest 2 százalékkal csökkent (5 év alatt 545 hektár). A tógazdaságok és intenzív üzemek együttes haltermelése viszont 2025-ben a 2007. évinél közel 13, a 2010. évinél 29, a 2015. évinél 13 százalékkal volt magasabb. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2025-ben 9,2 százalékkal meghaladta a 2010. évit, de a 2015. évi létszámhoz viszonyítva 13,8 százalékkal kevesebben dolgoztak az ágazatban.
(Forrás: AKI, Lehalászás jelentések 2025; 2015-2025)
Agrárágazat Tudástár: Akvakultúra – Az akvakultúra a halak és más vízi élőlények ellenőrzött körülmények közötti tenyésztését jelenti, amely Magyarországon főként tógazdaságokban és intenzív rendszerekben zajlik. Jelentőségét az élelmiszer-termelés, a vidéki munkahelyek és a hazai halellátás adja. Az ágazat teljesítményét erősen befolyásolja a vízhiány, az aszály, a munkaerőhiány és az importverseny.
