Kulcsidőszak kezdődik a mezőgazdasági szőlőültetvényeken: az amerikai szőlőkabóca lárváinak megfigyelése és időben végzett gyérítése most döntheti el, mennyire sikerül visszafogni a szőlő aranyszínű sárgaságának terjedését.
A kártevő azért különösen veszélyes, mert a Flavescence dorée, vagyis az FD fitoplazma fő terjesztője. A Nébih tájékoztatása szerint ez a szőlő egyik legsúlyosabb betegsége: a fertőzés 20–50 százalékos terméskiesést is okozhat, a beteg tőkék száma pedig gyorsan növekedhet.
Nem a tüneteknél kell kezdeni a védekezést
A védekezés alapja nem az, hogy a gazda megvárja a látványos tüneteket. Addigra már késő lehet. A mostani időszakban a lárvák pontos felderítése a legfontosabb, mert a fertőzés terjedését csak akkor lehet hatékonyan lassítani, ha a kabócát még időben sikerül gyéríteni.
A területi növényvédelmi szakemberek folyamatosan követik a károsító helyzetét, és helyi védekezési felhívásokat adnak ki. Ez azonban nem váltja ki az ültetvények saját ellenőrzését: a szőlőtulajdonosoknak is rendszeresen át kell vizsgálniuk a tőkéket.
A levelek fonákján kell keresni a bajt
Az amerikai szőlőkabóca tojásai a kétévesnél idősebb fás részek kérge alatt telelnek. A lárvák az időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek ki, ezért ebben az időszakban heti rendszerességű ellenőrzés indokolt.
A vizsgálatot elsősorban a tőkék alsó részén lévő hajtásokon kell végezni. A lárvák és később a nimfák jellemzően az alsó levelek fonákján tartózkodnak. Ültetvényenként több ponton, összesen legalább 100 véletlenszerűen kiválasztott levél fonáki oldalát érdemes átnézni.
A reggeli ellenőrzés adja a legjobb képet
A megfigyelés időzítése sokat számít. A legmegbízhatóbb eredményt a kora reggeli órákban végzett ellenőrzés adja, amikor a rovarok még kevésbé mozgékonyak.
Erős napsütésben vagy közvetlenül csapadék után a lárvák gyorsabban mozognak, ezért könnyebb alulbecsülni a jelenlétüket. Ez a gyakorlatban hibás döntéshez vezethet: a gazda azt hiheti, nincs komoly fertőzési nyomás, miközben a kártevő már jelen van az ültetvényben.
Két fekete folt árulja el a kártevőt
A kabóca öt lárvastádiumon megy keresztül. A fiatal lárvák áttetsző fehérek, később elefántcsontszínűek, sárgásak, okkeresek vagy vörösesbarnák lehetnek. Fejlődésükkel együtt a szárnykezdemények is egyre jobban láthatók.
Az azonosításban fontos kapaszkodó, hogy az utolsó potrohszelvényen két fekete folt figyelhető meg. Ez minden fejlődési alaknál segíti a felismerést, ezért a levélfonák vizsgálatakor erre is külön figyelni kell.
Az L3-as állapottól nő igazán a kockázat
A lárvák már a harmadik fejlődési szakaszban képessé válnak a fitoplazma felvételére. Ez azért veszélyes, mert innentől nemcsak jelen vannak az ültetvényben, hanem rövid időn belül a betegség terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A növényvédő szeres beavatkozás ezért már a korai lárvaállapotokban indokolt lehet. A felhasználható készítmények köre változhat, ezért a kezelések előtt a Nébih aktuális tájékoztatását és engedélyokirat-adatbázisát kell ellenőrizni.
Nemcsak egy ültetvény sorsa múlik rajta
A lárvák elleni védekezés nem kizárólag az adott gazdaság érdeke. Ha egy térségben több ültetvényben is sikerül időben visszaszorítani az amerikai szőlőkabócát, az a fertőzés terjedését is lassíthatja.
Fontos ugyanakkor, hogy az FD betegség az emberi egészségre nem jelent veszélyt, és a bor készítését, illetve forgalmazását sem érintik közvetlenül a hatósági intézkedések. A kockázat a szőlőültetvények termőképességében és hosszú távú egészségi állapotában jelentkezik.
Fontos még friss hírünk a szőlőt fenyegető escáról is: Terjed a szőlőkben az aranyszínű sárgaság és már az esca
(Forrás: Nébih)
Agrárágazat Tudástár: Flavescence dorée – A Flavescence dorée egy fitoplazma által okozott, karanténbesorolású szőlőbetegség, amelyet elsősorban az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A fertőzés a tőkék leromlását, jelentős terméskiesést és akár az ültetvény fokozatos pusztulását is okozhatja. A védekezés alapja a kabóca lárváinak korai felismerése, a rendszeres levélfonák-vizsgálat és az időben végzett növényvédelmi beavatkozás.
