Csoda a Hortobágyon: életre kelt a múlt (Videóval)

Bevonultak a legelőkről és egymás után születnek a szürkemarha-borjak a hortobágyi téli szállásokon. Néhányat közülük különösen nagy figyelemmel kísérik gondozóik, mert egy eddig egyedülálló tenyésztési program utódaiként 50 évvel ezelőtt élt bikák vérvonalát vihetik tovább.

 

 

Különleges bocik

Büszkén mutatja az egynapos szürkemarha kisborjút gondozója. Látszik, hogy majd kicsattan az egészségtől, vígan ugrándozik az anyja körül. – Most van az ellések ideje, naponta 10-15 boci is születik – mondja az Agrárágazatnak Bartha Tamás gulyás számadó. A Hortobágyi Nonprofit Kft. munkatársa hozzátette, hogy közel 900 jövevényre számítanak itt a hortobágyi téli szállásokon.  A nagy állomány között 45 bocit különös gonddal figyelnek, mert ők egy különleges tenyésztési program részeseiként az 1970-es években élt, tenyészbikák utódai.

 

Bartha Tamás gulyás számadó, Hortobágyi Nonprofit Kft.

Bartha Tamás gulyás számadó, Hortobágyi Nonprofit Kft.

 

A magyarországi szürkemarha állomány az 1960-as években mindössze 6 bikából és 200 tehénből állt, ebből szaporodott fel a mai 18 ezres állományra. Ezeket az állatokat kell a géntartalék védelmi szabályok szerint megőrizni az utókor számára – avat be bennünket a tenyésztési program céljaiba Koppány Gábor. (A fajta eredetéről bővebben olvashatnak a  Hortobágyi Nonprofit Kft. honlapján.)

 

magyar szürkemarha

Magyar szürkemarha

 

A legelőn nőnek fel

A Hortobágyi Nonprofit Kft. tenyésztési vezetője elmondta, hogy a tenyésztés során a borjak természetes termékenyítés eredményeként születnek meg. A bikák és a tehenek késő tavasztól egészen november elejéig kint vannak a legelőkön, vegyszermentes, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területén. A téli szálláshelyen születnek meg a borjak, amelyek tavasztól az anyjukkal együtt nevelkednek fel a legelőn. Most azonban egy egyedülálló tenyésztési programba fogtak a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületével. Az állomány vérfrissítésének érdekében az 1970-es évek elején élt tenyészbikák örökítőanyagával termékenyítettek meg tavaly márciusban 62 üszőt. A közel 50 évig mélyhűtött spermákkal jó termékenyítési százalékot értek el, mert a tenyésztésbe vont állatok közül 45 lett vemhes. A tenyésztési programban eddig 18 kisbika és 13 üsző látta meg a napvilágot, ami nagyon jó eredmény a tovább tenyésztésük érdekében.    

 

Koppány Gábor tenyésztésvezető, Hortobágyi Nonprofit Kft.

Koppány Gábor tenyésztésvezető, Hortobágyi Nonprofit Kft.

 

Címer állatunk

A szürkemarhaállomány fenntartása, gyarapítása a mai kor emberének kötelessége az utókor számára.  Egy olyan állatfajta ez, amelyre mi magyarok méltán büszkék lehetünk, nem csak a gazdasági eredményei, hanem történelmi és kulturális örökségünk részeként is vallja Koppány Gábor. – A szürkemarhára mondhatjuk, hogy a magyarság címer állata. Ha ezt az állatott megnézi az ember, és szembe néz vele, eszembe jut, amit a régi öregek mondtak rá: „ez az állat nem bámul, hanem néz”. Egy olyan arckifejezése van, ami teljesen lenyűgöző. De nem csak a szépsége, a trófeája, az állat viselkedése példátlan, hanem a természethez való alkalmazkodó képessége is. A szabadban való tartást ösztönösen szeretik, és ennek eredményeként a húsuk felhasználása a csúcs gasztronómiában is lehetséges. A legelőn elfogyasztott növények sokfélesége, a vadon termő gyógynövények eredményeként a húsuk szerkezete, alacsony víztartalma a legjobb intenzíven tartott húsmarhákéval vetekszik. A múltunk a jövőnk záloga! Ennek a fajtának a fenntartása kötelességünk az utókor számára, mert nélküle szegényebb lenne a világ.

 

magyar szürkemarha

Magyar szürkemarha

agrár állattenyésztés bika borjú génmegőrzés Hortobágy magyar mezőgazdaság ridegtartás szürkemarha
..