A szőlőben idén tavasszal korán látszanak a veszély jelei, és ez a mezőgazdaság számára komoly növényvédelmi figyelmeztetés.
Nemcsak a beteg tőke gond, hanem a környezete is
A szőlő aranyszínű sárgasága azért különösen veszélyes, mert nem egy-egy elszigetelt tőkét érintő problémáról van szó, hanem gyorsan terjedő, zárlati kórokozóról. A betegséget a grapevine flavescence dorée fitoplazma okozza, terjesztésében pedig kulcsszerepe van az amerikai szőlőkabócának. A Nébih szerint a kór súlyos gazdasági kárt okozhat, a terméshozam 20–50 százalékkal is csökkenhet, a beteg tőkék száma pedig akár egyetlen év alatt is megtízszereződhet. Ezért különösen aggasztó, ha tavasszal már nemcsak a korábban fertőzött tőkék, hanem a környezetük is gyanús tüneteket mutat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a termelőnek nem elég néhány látványosan leromlott tőkét figyelnie. Az aranysárga levélszíneződés, a levélsodródás, a kék bogyójú fajtáknál jelentkező vörösödés, a gyenge hajtásnövekedés és a torzuló fürtök arra utalhatnak, hogy a fertőzés már túllépett az első gócpontokon. A Nébih hangsúlyozza: a védekezés alapja a korai felismerés és az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés, mert a betegséget utólag „meggyógyítani” nem lehet, csak a terjedését lassítani és a fertőzött tőkéket eltávolítani. Gyanú esetén a termelőnek haladéktalanul értesítenie kell a területileg illetékes növényegészségügyi hatóságot.
(Fotó: Shutterstock)
A kabóca ellen közösen kell védekezni
A mostani helyzetet tovább nehezíti, hogy a melegedő, szárazabb időjárás kedvezhet a vektor terjedésének, ezért a tavaszi és kora nyári védekezés különösen fontos. A Nébih 2026 tavaszán is külön felhívásban jelezte, hogy az FD elleni védekezés legfontosabb eleme az amerikai szőlőkabóca állományának visszaszorítása, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pedig közölte: megjelent a 2026. évi közlemény az ehhez felhasználható készítményekről. Ez a gyakorlatban azt üzeni a termelőknek, hogy nem egyedi, hanem összehangolt borvidéki védekezésre van szükség, mert ha egyes ültetvények kimaradnak, a kabóca könnyen újrafertőzheti a környéket.
A hazai helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a Nébih közlése szerint az aranyszínű sárgaság az utóbbi években egyre több borvidéken jelent meg, és ma már a hazai borvidékek nagy része érintett vagy veszélyeztetett. Ezért sok gazdaságban már nem az a kérdés, hogy megjelenik-e a betegség, hanem az, hogy milyen gyorsan ismerik fel, és mennyire fegyelmezetten reagálnak rá. A tünetes tőkék eltávolítása, a kabóca elleni időzített védekezés, valamint a szaporítóanyag és az ültetvényhigiénia ellenőrzése ma már nem opcionális szakmai plusz, hanem a termésbiztonság alapfeltétele.
Nem csak a fitoplazma fenyeget: ott az esca is
/A szőlőültetvények állapotát ugyanakkor nem csak az FD ronthatja. Több termelői tapasztalat szerint a vesszőállomány sok helyen már metszéskor sem volt meggyőző, ami arra utal, hogy más tőkebetegségek, köztük az esca is egyre nagyobb szerepet játszhat. Az esca egy összetett gombás tőkebetegség-komplexum, amely a fás részeket támadja, tünetei között pedig a levélen jelentkező tigriscsíkoltság, a hirtelen hervadás és a fokozatos tőkeelhalás is szerepel. A nemzetközi szakirodalom szerint a fatestet támadó betegségek gyakran metszési sebeken keresztül fertőznek, ezért a metszési higiénia, a sebfelületek védelme és a beteg tőkék eltávolítása itt is kulcskérdés.
MezőHír Tudástár: esca – Az esca a szőlő fás részeit károsító tőkeelhalásos betegségkomplexum, amelyet több gombakórokozó és a növény gyengült állapota együtt idézhet elő. A fertőzés rontja a víz- és tápanyagszállítást, ezért levéltüneteket, terméscsökkenést, majd részleges vagy teljes tőkepusztulást okozhat. Különösen veszélyes, mert a belső károsodás sokáig rejtve maradhat.
