Egyelőre nem lélegezhet fel a Kárpát-medence mezőgazdasága. Folytatódik a márciusi aszály, sőt, várható, hogy kisugárzó fagyok ellen kell védekezni a következő napokban. A szárazság éppen a repce- és kalászoskultúrák hozamvárakozásait fenyegeti.
Áprilisig nem kapnak elég vizet a kultúrák
A Copernicus Climate Change Service szezonális előrejelzései alapján a Kárpát-medence térségében március utolsó tíz napjára vonatkozó csapadékjel gyenge. A modellek alapján a sokéves átlaghoz hasonló, annál kissé szárazabb forgatókönyv valószínű. Ez a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából már önmagában is figyelmeztető. Ilyen helyzetekben a csapadék nem tartósan, hanem szakaszosan, frontokhoz kötődve érkezik, és ez a jelenlegi talajállapotok mellett különösen kedvezőtlen, mert nem biztosít elegendő utánpótlást a növények számára. A European Centre for Medium-Range Weather Forecasts szezonális modelljei is azt támasztják alá, hogy tartós ciklontevékenység nem valószínű. A csapadék rövid epizódokra korlátozódhat, amelyek után gyorsan visszatér a száraz idő. Ez a mintázat már most is megfigyelhető a hazai talajnedvesség-viszonyokban, amit az agrometeorológiai elemzések is megerősítenek.
Rendkívül gyorsan száradnak a talajaink a repce és a kalászosok alatt
A HungaroMet Zrt. mellékelt térképei (alább) jól szemléltetik, hogy milyen gyorsan romlik a helyzet: március 11-én még döntően aszálymentes vagy csak enyhén száraz állapot volt jellemző, míg március 17-re az ország jelentős részén már közepes aszály jelent meg, különösen a középső országrészben és az Alföldön. Ez rendkívül gyors romlás, ami azt mutatja, hogy a felső talajréteg vízkészletei rövid idő alatt kimerülnek, ha nem érkezik számottevő csapadék. A felszín közeli réteg kiszáradása mellett a 20–50 cm-es rétegben is egyre erősebb a nedvességvesztés, ami már közvetlenül érinti a kalászosok és a repce fejlődését. Különösen aggasztó, hogy több térségben a tél során sem töltődtek fel megfelelően a talajok, így a vegetáció indulása eleve vízhiányos környezetben történt.
A március végi időszakban várható csapadékszegény időjárás ezt a folyamatot tovább erősíti. Bár elszórt záporok előfordulhatnak, ezek térben és időben egyenetlenek lesznek, így nem képesek megállítani a talajok száradását. A jelenlegi trend alapján a legtöbb gazdálkodónak azzal kell számolnia, hogy a talaj felső rétege tovább veszít nedvességéből, ami különösen a sekélyebb gyökérzetű állományokat érinti érzékenyen. A középső és keleti országrészekben már most is jelentős, 40–80 mm közötti nedvességhiány mutatkozik a felső egy méteres rétegben, ami a következő napokban tovább nőhet.
Nagy hőingás, fagyok várhatók
A csapadékhiány mellett a másik meghatározó kockázati tényező a kisugárzási fagyok megjelenése. A száraz, derült és szélcsendes éjszakák kedveznek a gyors lehűlésnek, és ez a jelenlegi anticiklonális mintázat mellett gyakran előfordulhat. A nappali enyhe idő és az éjszakai lehűlés közötti nagy hőingás különösen veszélyes a fejlődő növényállományokra. A fagyveszély nem egyenletesen jelentkezik, hanem elsősorban fagyzugos területeken, völgyekben és mélyebb fekvésű táblákon lehet erősebb, ahol a hideg levegő megül. A gyenge fagyok több napon is előfordulhatnak, de egyes helyeken a közepes erősségű fagy sem zárható ki.
A Severe Weather Europe elemzései szerint a térségben kialakuló anticiklonális blokkoló helyzetek tavasszal gyakran vezetnek ilyen kombinált helyzethez, ahol a csapadékhiány és a kisugárzási fagy egyszerre van jelen. Ez agronómiai szempontból különösen kedvezőtlen, mert miközben a talaj nedvességtartalma csökken, a növények hidegstressznek is ki vannak téve. A kalászosok és a repce fejlődése ebben az időszakban érzékeny a vízhiányra és a hőmérsékleti ingadozásokra, így a kettős stressz terméskiesést okozhat.
Víz- és fagyvédelem kell a következő napokban
A gazdálkodóknak ezért a következő tíz napban elsősorban a vízmegőrzésre és a fagy elleni védekezésre kell fókuszálniuk. A talajművelési beavatkozásokat érdemes minimalizálni, hogy ne fokozzuk a párolgási veszteséget, és ahol lehetséges, a talajfelszín takarása segíthet a nedvesség megőrzésében. A fagyveszélyes területeken különösen fontos a mikroklíma figyelemmel kísérése, mert a lokális viszonyok jelentősen eltérhetnek a regionális előrejelzésektől. A március végi időszak tehát nem hoz jelentős enyhülést a talajnedvesség szempontjából, miközben a hajnali lehűlések továbbra is kockázatot jelentenek.
A cikkben is érintett folyamatok, a klímaválság kibontakozása a földárakban is tükröződik, lásd erről legutóbbi cikkünket: A víz az új arany, átírja a termőföldárakat a klímaválság
Agrárágazat Tudástár: Kisugárzó fagy – Kisugárzó fagynak azt nevezzük, amikor derült, szélcsendes éjszakán a talaj és a növényállomány gyorsan hőt veszít, ezért a felszín közelében a levegő fagypont alá hűlhet még akkor is, ha nappal enyhe az idő; ez főként a fagyzugos területeken veszélyes, és tavasszal különösen nagy kockázatot jelent a fejlődésnek indult repce és kalászosok számára.
