Digitális égi szekerek

A permeteződrónok használatának szabályozásáról

Az Európai Bizottság tavaly november végi drónstratégiája 2030-cal bezárólag előrevetíti, hogy az ágazat 145 ezer új munkahelyet teremthet, és 14,5 milliárd eurós értéket érhet el. Az idén nyári hírek szerint pedig a Magyarországi Drón Koalíció is beterjeszti a parlamentnek a magyar drónstratégiát, ráadásul jövőre, hazánk EU-s elnökségének idejére nemzetközi drónkonferenciát is terveznek.

Játék – nem játék

A KSH felmérése szerint a drónhasználat mégis jelentősen csökkent, elsősorban a kapcsolódó szabályozás szigorodása miatt. A magyar gazdák még csak részben használják ki a digitális lehetőségeket, bár az okos mezőgazdasági megoldások alkalmazása jelentősen hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, illetve az azokhoz való alkalmazkodáshoz.

Negyven évvel ezelőtt jelent meg Moldova György egyik klasszikus riportkötete, az Égi szekér, amely a Repülőgépes Növényvédő Szolgálat történetét és mindennapjait mutatta be az olvasóknak. Jól jellemzi az azóta végbement technológiai fejlődést, hogy egyrészt jelenleg több mint 5 éve folynak az elméleti és gyakorlati intenzív kutatások hazánkban a drónos növényvédelemmel kapcsolatban, amely technológia az 1470/2019. (VIII.1.) Korm. határozat nyomán a Digitális Agrár Stratégiának is részét képezi. Másrészt az Európai Bizottság drónstratégiája innovatív légi mobilitási szolgáltatásokkal (légi taxi szolgáltatás) vagy éppen a kisméretű küldemények drónos kézbesítésének lehetőségével számol 2030-ra. Mindez pedig annak is betudható, hogy a 2008 óta fennálló előírásokat 2018-ban felváltotta egy újabb, arányos és kockázatalapú szabályozás. A 2020-as évek elején hazánkban is hatályba lépett előírások az UA (unmanned aircraft, azaz pilóta nélküli légi jármű), valamint az UAS (unmanned air-raft system, vagyis pilóta nélküli légijármű-rendszer) fogalmának bevezetésén túl (ami együttesen utal a pilóta nélküli légi járműre, valamint az azt távolról vezérlő berendezésre) két kategóriát állítottak fel: játék – nem játék. Az Európai Unió 2019-es rendelete értelmében az UA, vagyis a drón minden olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel, vagy ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes.

A magyar szabályozás ezt kiegészítette a pilóta nélküli játék légi jármű fogalmával olyan eszközökre, amelyek a 120 g maximális felszálló tömeget nem érik el, adatrögzítő eszközzel nem felszereltek, és a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra nem tudnak eltávolodni. A „játékdrónok” felhasználása szabadabb, és a dróntulajdonosokra háruló kötelezettségek egy része sem terheli a tulajdonosukat.

Lehetőségek az agráriumban

Az agrárium ezzel egyidejűleg felismerte a dróntechnológia alkalmazásában rejlő előnyöket: a gombaölő készítmények kijuttatásán túl belvizes területeken a drónos technológia által egyrészt magas, zárt állományokat is tud kezelni, továbbá a drónokat használók részéről nemcsak a növényvédő szerek, hanem a szerves és szervetlen tápanyagok kijuttatására egyaránt igény mutatkozik. A drónos növényvédelem szempontjából elsősorban a különböző szerves lombtrágyák, növénykondicionálók, bioaktivátorok kijuttatása jöhet szóba. Ezeknek a készítményeknek az alkalmazásánál a drónos kezelések során használt kisebb cseppméret és az ezzel összefüggő kisebb permetezőrendszer-keresztmetszet szabhat mindösszesen határt, de a szántóföldi tapasztalatok alapján minden drónos kezeléssel 5% terméstöbbletet realizálható a kezeletlen területekhez képest. Ezzel szemben viszont a Központi Statisztikai Hivatal idei agrárcenzusa (mezőgazdasági összeírása) alapján a precíziós eszközök és technikák alkalmazásának terén átrendeződés ment végbe 2020 óta. A növényállapot-felmérést saját eszközzel végző vagy szolgáltatásként igénybe vevő gazdaságok aránya a 2020. évi 5,6-ről 2,2%-os értékre, míg a drónhasználat 1,4-ről 0,9%-os értékre csökkent, elsősorban a kapcsolódó szabályozások szigorodása miatt. Levonható a következtetés: hazánkban bár a gazdák érzékenyek ugyan az agrárinnovációra, de csak részben használják ki a digitalizációban rejlő lehetőségeket.

Nem minden adminisztráció regisztráció

2018 szeptemberében paradigmaváltás következett be a drónokkal kapcsolatos szabályozásban az Európai Unió viszonylatában. Már nemcsak a 150 kilogramm üzemi tömeg feletti pilóta nélküli járműveket, hanem az ez alattiakat is összeurópai szabályozási körbe vonták. Ezt követően 2019. július 1-től két olyan uniós szintű rendelet is hatályba lépett, amely mindenfajta forgalomba kerülő dróntípus vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. Az egyik a drónok gyártását, forgalmazását szabályozza, míg az utóbbi a drónokkal végzendő műveletekkel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. A rendeletek a drónokat pilóta nélküli légijármű-rendszerként kezelik, s méretük, képességeik és a velük végzett művelet alapján kategóriákra osztották, majd ezekhez a kategóriákhoz rendeltek az üzembentartók számára kötelezettségeket. E jogszabálycsomag azonban egyes területeket tagállami jogalkotó hatáskörbe utalt. A permetező- (és egyéb szolgáltatást végző) drónok megvásárlását követően az első lépés a felelősségbiztosítás megkötése. Kivételt ez alól a 250 gramm tömeget meg nem haladó rekreációs célú eszközök képeznek. A felelősségbiztosítással rendelkező UAS-t is és az üzembentartót is nyilvántartásba kell venni a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál az ügyfél kérelmére indult eljárásban. Pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartójának minősül az olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több pilóta nélküli légijármű-rendszert üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik. A polgári légügyi hatóságnál regisztrálandók azok a drónok, amelyek 1/4 kilogrammnál súlyosabbak, 68 km/h-nál gyorsabbak (és ütközéskor 80 joule energiánál többet képesek átadni), ráadásul kamerával is rendelkeznek. Ezek a légi járművek egyedi rendszámot kapnak, és a legalább 16 éves üzembentartóknak online kurzus, valamint vizsga letételét követően nyílik lehetősége a legális használatukra. Nemcsak a drónokat, hanem az üzembentartókat is regisztrálni kell. A regisztrációval kapcsolatos nyomtatványok mindegyike elérhető a következő webhelyről: kozlekedesihatosag.kormany.hu/hu/dokumentumtar?sort=modified-&q=UAS.

További tennivalók

A nyomtatványokat elektronikus és papíralapon kitöltve is el lehet juttatni a közlekedési hatóság, vagyis az Építési és Közlekedési Minisztérium számára. Fontos, hogy magyar lakosoknak a magyar hatóságok előtt kell nyilvántartásba vetetniük magukat, illetve az általuk üzemeltetett drónt. Hatósági díjakat 2021. március 8-tól kötelező fizetni mind a nyilvántartásba vételért, mind pedig a változásbejelentésért vagy éppen a törlésért. A nyilvántartásba vételről igazolás is kiadható kérelemre, további díjfizetés ellenében. Az üzemeltetőknek a nyílt kategóriánál komolyabb kompetenciakövetelményeknek kell megfelelniük, s a gép regisztrációján kívül nyilatkozatot is kell tenniük, amelyben voltaképpen kockázatelemzést végeznek. Mindemellett egy üzemeltetési szabályzatot is össze kell állítaniuk a hatóság számára. Az agrárcélú vagy más néven permeteződrónok használatával kapcsolatban azonban külön kitétel, hogy csak olyan drónt lehet alkalmazni, amely típusminősítési vizsgálaton átesett. A növényvédelmi jogszabályok további nyilvántartásba vételi feladatot rónak az üzembentartóra: a vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályhoz is be kell jelentkezni, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához is – amennyiben nemcsak saját célra kívánja használni a permeteződrónt, hanem növényvédelmi szolgáltatást is kíván végezni. A növényvédelmi drónpilóta akkor kezdheti meg ezt a tevékenységét, ha bejelentkezett a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásába. Következő lépés a műveleti engedély megszerzése (vagy a LUC – könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány), amely minden speciális kategóriába tartozó művelethez kötelező. A 4/2022 AM-rendelet szabályozza a növényvédő szerek drónos kijuttatásának feltételeit: az egyik, hogy Magyarországon jelenleg csakis olyan személy végezhet növényvédelmi kezelést, aki bekerült a Nébihnél elérhető növényvédelmi drónpilóták névsorába. A másik szerint a permetezési műveletet kizárólag típusminősített légi járművekkel lehet végezni. A harmadik szerint pedig jelenleg csak olyan növényvédő szerek juttathatók ki drónnal, melyeket erre külön engedélyeznek.

A kereskedők felelőssége a minősítés kérdése

A minősítési eljárást a gyártó és/vagy forgalmazó köteles kezdeményezni. Többek között az 5 dm³-nél nagyobb névleges térfogatú permetlétartállyal felszerelt permeteződrónok típusminősítésének feltétel- és követelményrendszere elérhető a kereskedők számára (is) az uni-mate.hu/egyetemi-laborkozpont linken. A permeteződrónok típusminősítési eljárásainak megindítását a gyártó és/vagy forgalmazó vállalatoknak kell kezdeményezniük a MATE-nál. Pozitív eredménnyel zárult típusminősítési eljárást követően a permeteződrón-típusok forgalomba hozatali engedélyt kapnak, és bekerülnek a MATE által vezetett kapcsolódó nyilvántartásba. Az érvényes engedély meglétének igazolására a növényvédelmi gépre – feltűnő helyre – a MATE által kiadott matricát kell felragasztani. A Nébih 2022. május 1-jét követően – a jogszabályban foglalt kivételek figyelembevételével – a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező eszközök forgalmazóival szemben hatósági eljárást indít.

A pilóták képzési szabályai

A drónpilóták képzéséről kiadott 6/2021. (II. 5.) ITM-rendelet alapján tanfolyamokat kizárólag csak a légi közlekedési hatóság honlapján elérhető, engedéllyel rendelkező szervezetek közül válasszunk, például lásd: kozltovabbkepzes.hu/site/hu/WebRegszaktanfolyami?azonosito=NyabPJ1QrUG0uNQQ72afUQ. A más európai uniós tagállamban megszerzett képesítések, vizsgák elfogadhatók. A legtöbb drónpilóta (hobbiból vagy üzleti célból reptető) az úgynevezett nyílt kategóriába tartozik, amelyen belül A1, A2, A3 alkategóriákat különböztethetünk meg. Az A1/A3 a legalapvetőbb képzés. A Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet honlapján ingyenesen elérhető a tananyag (kti.hu/dron/jelentkezes-https://www.kti.hu/dron/jelentkezes-kepzesre/kepzesre). Ez a képzés a belépő a következő lépcsőfokhoz, az A2 képzéshez, amelyet van lehetőség online, videokurzus formában is elvégezni, például itt: oktatas.legter.hu/products/course/a2-vizsgafelkeszito-csomag. A pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány megszerzésére irányuló tanfolyamra jelentkezés feltétele az A2 kompetenciatanúsítvány megléte, és egyben ez a bemeneti feltétel a növényvédelmi drónpilóta képzéséhez is. A növényvédelmi drónok üzemeltetéséhez előírt képzési rendszer utolsó eleme a növényvédelmi drónpilóta megnevezésű szakképesítő tanfolyam (oktatas.legter.hu/products/course/novenyvedelmi-dronpilota-kepzes). Az oktatást nem a Nébih végzi, hanem az általa nyilvántartásba vett intézmények. Ha már megvan az A1/A3, az A2 és a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány is, akkor lehet jelentkezni rá. A tananyag itt is elméleti és gyakorlati részből áll, független vizsgaközpontban letett vizsgával befejezve. A sikeresen elvégzett képzés után már csak egy feladata maradt a növényvédelmi drónpilótának, be kell jelentkeznie a Nébih „növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásába”.

A drónos szolgáltatók felelősségi kérdései

Hazánkban augusztusban kapta meg az első növényvédő szer a drónos kijuttatáshoz szükséges kiterjesztett engedélyt a Nébih-től. A folyamat az Európai Unió előírása alapján működik, az engedélyokiratok bővítéséről beszélünk, tehát csak olyan szer kaphat engedélyt drónos kijuttatásra, amelynek szántóföldi kultúrában már van engedélye. A légi növényvédelemhez minden esetben szükséges növényvédelmi szakirányító közreműködése és felügyelete, függetlenül az alkalmazott növényvédő szer forgalmazási kategóriájától. Légi permetezés kijuttatási terv alapján lehetséges. A kijuttatási tervet a tervezett első légi permetezés megkezdése előtt minimum 30 nappal a vármegyei kormányhivatalnak kell benyújtani. A permetezést legkésőbb az azt megelőző munkanapon délelőtt 9 óráig be kell jelenteni a kormányhivatalnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a pilóta nélküli légi jármű üzembentartó Pilóta Nélküli Légijármű Tanúsítvány vagy a műveleti engedélyének számát is.

Csegődi Tibor László