Nem elég, hogy 7 Balaton víztömegének megfelelő mennyiség hiányzik a hazai termőtalajok egy jó részéből, most még a kártétel is erősödhet a mezőgazdaság e szegmensében.
(Fotó: Shutterstock)
Érdemben romlott a kalászosok állapota
A kikalászolás után vált igazán láthatóvá, hogy a 2026-os kalászos szezon több térségben komoly kockázatokkal fordul rá a termésképzés időszakára. A búzatáblák egy részében ritkulás, levélszáradás, levélperzselődés, részleges kalászelhalás és fejlődési rendellenességek figyelhetők meg. A kalászvégek elhalását nem minden esetben kórokozó okozza: sokszor a kalászképződés időszakában jelentkező stresszhatások állnak a háttérben. Ilyen lehetett a vízhiány, a tavaszi fagy, illetve a nagy napi hőingadozás. A tünetek különösen a gyengébb vízgazdálkodású, tömörödött, dombtetőn fekvő vagy lazább talajszerkezetű táblarészeken erősek, ami arra utal, hogy a tavaszi aszály már most érdemben rontotta az állományok kondícióját. Több helyen az is látható, hogy a kalász nem tudott megfelelően kibújni a zászlóslevél fölé, ami a virágzást, a megtermékenyülést, a szemképződést és végső soron a hozamot is ronthatja. A ritka állományok problémája ugyanakkor nem most kezdődött: a gyenge bokrosodás, a mellékhajtások elégtelen fejlődése és a korábbi stresszhatások együtt vezettek oda, hogy sok táblában már korlátozott a terméspotenciál.
2,5-6 tonna körül lesznek a megyei átlagok
A szakmai várakozások alapján a kalászosok idei termése jelenleg közepes vagy gyenge-közepes szint felé mutat. A napokban egy Csongrád megyei gazdaság vezetője lapunknak azt mondta: 2,5-3 tonnánál nem számíthat többre már akkor sem, ha jelentősebb eső érkezik. Egy Bács-Kiskun megyei gazdaság vezetője bízik benne, hogy aratásig – legjobb esetben három héten belül még – esni fog 40-50 milliméter eső: ez esetben 6 tonna körüli hozamra számít.
A búzánál a május végi és júniusi időjárás lesz a döntő tényező: országosan 30–60 milliméter csapadékra lenne szükség, lehetőleg tartós hőhullám nélkül. A jelenlegi becslések szerint a magyar búzatermés 2026-ban 4,5–5,6 millió tonna között alakulhat, hektáronként 4,8–5,6 tonna körüli átlaggal, de persze ez még gyorsan változhat. Az Alföldön nagyobb a terméskockázat, mert több körzetben már most jelentős a talajnedvesség-hiány, míg a Dunántúlon egyelőre kedvezőbb képet mutatnak az állományok. Az őszi árpa valamivel jobb helyzetben lehet, mivel fejlettsége előrébb tart, így részben elkerülheti a nyári hőstressz legkritikusabb időszakát. A durum és a rozs szárazságtűrése kedvezőbb, de sekély termőrétegű, gyenge vízgazdálkodású területeken ezeknél is termésveszteség várható. Ha mérsékelt csapadék érkezik, a még egészséges állományrészek sokat menthetnek a helyzeten; ha viszont száraz, meleg, szeles idő jön, a szemkitelítődés lerövidülhet, és a termésveszteség tovább nőhet.
Nemcsak táblaszintű gond: vízgazdálkodási fordulat kellene
A kalászosok idei állapota nem választható el az ország egyre súlyosabb vízgazdálkodási problémáitól. A dabasi aszályfórumon elhangzottak szerint 2021 óta hét Balatonnak megfelelő vízmennyiség tűnt el a magyar talajokból, miközben a Kárpát-medence vízmérlege felborult, és a korábbi vízgazdálkodási módszerek már nem tudnak hatékony választ adni a klímaváltozásra. A szakértők szerint a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, de ehhez a vízmegtartásnak nagyobb szerepet kell kapnia az agrárszabályozásban és a támogatási rendszerben is. A 26 ezer kilométeres hazai csatornarendszer egy része vízpótlásra is alkalmassá tehető lenne, például a folyók többletvizének visszatartásával és lassabb elvezetésével. Az öntözés fontos eszköz lehet, de megfelelő vízkészlet nélkül önmagában nem jelent tartós megoldást.
Közben a szántóföldeken más veszélyek is jelen vannak, és nemcsak a kalászos, hanem kapásnövény-kultúrákban is. A katicabogarak felszaporodása sokszor a levéltetvek megjelenését jelzi, emlékeztet az Agrometry. A védekezést azonban nem érdemes elkapkodni, mert a természetes ellenségek gyakran kordában tartják a kártevőt. Ha mégis szükséges a beavatkozás, célszerű kerülni a széles hatásspektrumú piretroidokat, és a hasznos élő szervezeteket kímélőbb megoldást választani.
Agrárágazat Tudástár: szemkitelítődés – A szemkitelítődés a kalászos gabonák termésképzésének az a szakasza, amikor a megtermékenyült szemek keményítővel és fehérjével telítődnek. Ebben az időszakban a csapadékhiány, a hőstressz és a szél gyorsíthatja az érést, így kisebb ezerszemtömeg és alacsonyabb termés alakulhat ki. A jó vízellátottság ezért döntő a búza végső hozama szempontjából.
