Majdnem másfél évtizedes visszaesést szenved el a hazai kalászos-termesztés. A júniusi optimista termésbecslésekhez képest néhány hét alatt drámai fordulatot vett az idei búzahelyzet. Míg nyár elején még 5,2 millió tonnás terméssel számoltak a szakértők, az aratás végére világossá vált: csak mintegy 4 millió tonna búza került a magtárakba.
Az aszály és a hőhullámok egyetlen hónap alatt gyakorlatilag eltüntettek egymillió tonna termést, az ország pedig ismét a 2022-es történelmi aszály évének eredményeihez közelített. Ilyen kevés, ilyen rossz átlaghozam mellett legutóbb 2012-ben termett, és természetesen messze – harmadával! – elmarad a 2004-es történelmi rekordtól, amikor 6 millió tonna búzát aratott az ország.
(Fotó: Horizont Média)
A júniusi reményeket elvitte a hőség
Év elejétől az Expana szűk 1 millió hektáros termőterülettel, majd és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) egyaránt 5,2 millió tonna körüli búzaterméssel számolt. Az állományok akkor még sok térségben biztató képet mutattak, ám a hónap végén érkező tartós hőhullámok és a légköri aszály néhány hét alatt átírták a várakozásokat.
A 30 Celsius-fok feletti nappali hőmérsékletek, a csapadék teljes hiánya és a kényszerérés miatt a szemek nem tudtak megfelelően kitelni. Számos táblában aszott, apró szemű termés alakult ki, miközben a korábbi tavaszi csapadékhiány miatt eleve gyengébben fejlett gyökérzetű növények nem tudtak elegendő vizet és tápanyagot felvenni.
Az Agrárminisztérium és a MAGOSZ előzetes összesítése szerint az idei országos búzatermés végül 3,9–4,1 millió tonna között alakulhat.
Másfél millió tonna tűnt el egyetlen év alatt
Nemcsak a júniusi előrejelzések bizonyultak túl optimistának, hanem a tavalyi évhez képest is jelentős a visszaesés. Míg 2025-ben még 5,3–5,4 millió tonna búza termett, addig idén hozzávetőleg 1,3–1,5 millió tonnával kevesebb került a raktárakba.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország búzatermése néhány év alatt ismét a 2022-es, történelmi aszály sújtotta szezon szintjére esett vissza. Akkor mintegy 4,2 millió tonna termett, most pedig ennél is valamivel kevesebb lehet a végleges eredmény.
Hektáronként is látványos a visszaesés
A terméscsökkenés nem elsősorban a vetésterület zsugorodásából fakad. Bár a búza betakarított területe idén mintegy 900 ezer hektárra mérséklődött, a döntő különbséget a hozamok romlása okozta. Az országos átlagtermés idén 4,4 tonna hektáronként, vagyis 44,4 mázsa hektáronként alakult. Ez több mint egy tonnával marad el az előző két év átlagától. A számok jól mutatják a visszaesést:
2022: 4,2 millió tonna, 980 ezer hektár (4,45 t/ha átlaghozam);
2023: 5,9 millió tonna, 1,05 millió hektár (5,6 t/ha átlaghozam);
2024: 5,3 millió tonna, 922 ezer hektár (5,7 t/ha átlaghozam);
2025: 5,3–5,4 millió tonna, mintegy 1,05 millió hektár (5,5 t/ átlaghozam ha);
2026: mintegy 4 millió tonna, körülbelül 900 ezer hektár (4,4 t/ha átlaghozam).
A különbségek ugyanakkor országon belül is rendkívül nagyok. Nyugat-Magyarország kedvezőbb csapadékviszonyú térségeiben sok gazdaságban 6–8 tonnás hektárhozamokat is betakarítottak, míg az Alföld legsúlyosabban aszályos részein 2–3 tonna, sőt ennél is gyengébb eredmények születtek.
Jó minőség, kevés mennyiség
A gazdálkodók számára némi vigaszt jelenthet, hogy ahol a növények átvészelték a hőséget, ott a minőség összességében kedvezően alakult. Sok helyen megfelelő fehérje- és sikértartalmú malmi búza termett, azonban ez nem tudta ellensúlyozni a jelentős mennyiségi veszteséget.
Az idei szezon ismét rámutatott arra, hogy a magyar búzatermesztés eredményességét egyre inkább a szélsőséges időjárási események határozzák meg. A június végi hőhullám néhány hét alatt akkora veszteséget okozott, amelyet korábban legfeljebb egy teljes vegetációs időszak alatt lehetett tapasztalni.
Lásd még ezt a cikkünket: Sok sebből vérzik, veszélyben a magyar búza exportpozíciója
Agrárágazat Tudástár: átlaghozam – Az átlaghozam azt mutatja meg, hogy egy hektár termőterületről átlagosan mennyi termény kerül betakarításra, általában tonnában vagy mázsában kifejezve. A mutató a termesztés eredményességének egyik legfontosabb mérőszáma, amelyet jelentősen befolyásolnak az időjárási viszonyok, a talajadottságok, a termesztéstechnológia és a növények egészségi állapota.
