Videóajánló: Az „Egy talaj élete” címmel indít videósorozatot az OrganicLife Kft., melynek első epizódja betekintést nyújt egy feljavított csernozjom szelvény részletes talajvizsgálatába, és az OrganicLife alkalmazott technológiáinak kutatási és tapasztalati eredményeibe, bebizonyítva, hogy nem csak remény, hanem már van út a gyors talajjavításhoz, ami elengedhetetlen a talaj jó vízháztartásához is. A szakértői kommentárral ellátott terepi felvétel nemcsak a talajrétegek szerkezetét és tulajdonságait mutatja be, de rávilágít a szántásmentes művelés, a szerves tápanyagutánpótlás hosszú távú hatásaira is.
A helyszín Hajdúszovát térsége, ahol augusztusban, az aszályos időszak kellős közepén egy gyönyörű csernozjom szelvényt tártak fel a szakemberek. A szelvény különlegessége, hogy a területet az utóbbi három évben csak aminosav alapú szerves tápanyagokkal, baktériumokkal, hasznos gombákkal gazdagítják, valamint nem szántották. Legutóbb búza volt rajta, és jelenleg búzatarló borítja.
Rétegről rétegre: mit mesél a talaj?
A felső 10 centiméteres réteg tárcsázott, rögös szerkezetű, szármaradványokkal teli vályog, amely még mindig nedves. Ez alatt következik az eketalpréteg, amely a talaj mikrobiomjának utat adó szerves tápanyag-gazdálkodás és szántásmentes időszak hatására látványosan lazult: gyökerek hatoltak át rajta, a nagyrögös szerkezet apróbb, poliéderes elemekké kezdett esni, és egyre átjárhatóbbá vált. A színváltozás is árulkodó: az eketalp sötétebb árnyalatú, ami a kevesebb oxidációval és a magasabb szervesanyag-tartalommal hozható összefüggésbe.
A 30–60 cm közötti szakasz humuszos A-szintként jellemezhető, vályog fizikai féleséggel és jól fejlett morzsás szerkezettel. Az alatta elhelyezkedő B-szintben fokozatosan megváltozik a textúra: megjelennek a homokosabb frakciók, barnás-feketés keveredések utalnak az évek óta támogatott intenzív talajéletre, amelynek köszönhetően a szerves anyag a mélyebb szintekbe is lejut.
80 cm mélységtől a lösz eredetű anyag dominál: iszapos, finomszemcsés, keményebb réteg, amely meszes gócokat, csigaház-maradványokat is tartalmaz. Ezek az áthalmozott löszrétegek valószínűleg korábbi talajképző folyamatok nyomai, és egy másik, elpusztult talajból származhatnak.
Tudomány a gyakorlatban
A vizsgálat során minden talajszintből mintát vettek, melyeket laboratóriumi elemzésnek vetnek alá. Így néhány héten vagy hónapon belül részletes képet kaphatunk a szelvény fizikai és kémiai tulajdonságairól, biológiai aktivitásáról – ez pedig elengedhetetlen a további talajhasználati és -művelési döntésekhez.
Tekintsd meg a videót, és kísérd végig Félegyházi Fruzsina előadásában egy talaj életének történetét rétegről rétegre!
