Európai gazdaságok sora tart ott, hogy a termesztés csökkentésével próbálják megőrizni a cukor árát. Ebben a feldolgozóipar is mintha partner lenne. A túltermelés e területen is erősödő probléma az európai és magyar mezőgazdaságban.
Németek: jó répahozam, rossz értékesítési környezet
Németországban a cukorrépa-kampány közben egyre inkább az látszik, hogy a termelési oldal önmagában nem “menti meg” a piacot: a vetésterület csökkenése mellett is kifejezetten erős hozamokat várnak, miközben az értékesítési kilátások romlanak. A helyzetet az európai ernyőszervezetek is válságként írják le. A CEFS (cukorgyártók) és a CIBE (cukorrépa-termelők) az EU cukorpiacának gyorsan mélyülő krízisére figyelmeztet, és az Európai Bizottságtól beavatkozást sürget. A javaslatok között kiemelten szerepel az „aktív feldolgozás” rendszeréhez kötött importszabályok szigorítása, szerintük ez az EU-n belüli árnyomást érdemben erősíti. A gyáripari félelmeket az is táplálja, hogy Európában idén több cukorgyár bezárását is bejelentették. Olyan üzem is van, amely a következő szezonban már nem tervez répát feldolgozni – vagyis a szűkülő feldolgozói kapacitás nem elméleti kockázat, hanem valós piaci alkalmazkodás.
Magyarországi piac: gyengülő külkereskedelem, jó termés, bizonytalanság
Magyarországon a képlet első ránézésre kedvezőbb. Az idei első félévben a cukorimport 80 ezer tonnára csökkent a tavalyi 144 ezer tonnáról. Az export is visszaesett 41 ezerről 22 ezer tonnára, tehát a külkereskedelmi aktivitás mérséklődött. Az AKI féléves jelentése szerint a cukor és cukoráruk külkereskedelmi aktívuma 13,8 millió euró volt, ami 4,8 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál; az export és az import értéke is csökkent (előbbi 16,4, utóbbi 11,6 millió euróval). Termelési oldalon ugyanakkor volt mozgástér: a hazai cukorrépa-terület 16 ezer hektár fölé nőtt, az össztermés pedig 856 ezer tonna lett (ez messze nem történelmi csúcs, de az utóbbi évekhez képest nem gyenge bázis). A gond az, hogy ha Európában túltermelési félelem és gyors áresés uralkodik el, az a magyar cukor- és répapiacra is „ráülhet”. Még akkor is, ha a hazai mérleg önmagában enyhülő importkitettséget mutat.
Globális piac: túlkínálat nyomja az árakat, a kereslet fékez
A globális cukorpiacon a túltermelés a fő sztori: a világpiaci ár 2025 őszén 5 éves mélypont környékére csúszott, a jegyzések pedig nagyjából 25–35%-kal alacsonyabb szinteken mozognak, mint egy évvel korábban (a szövegben idézett 14,4 amerikai cent/font körüli árszint ezt jelzi). A túlkínálatot több pólus egyszerre fújja: Indiában 2025/26-ra 35 millió tonnás termést várnak (a szöveg szerint +19%), és 2 millió tonna exportengedélyt javasolnak; Thaiföldön a termelés bővülhet, a cukorkibocsátás 11,5 millió tonnáig felmehet, miközben exportból 8–8,5 millió tonna várható. A kereslet időnként felvillan (például Kína egy hónapban 420 ezer tonna importtal, ami a szöveg szerint kiugró növekedés), de ez önmagában kevés a túlkínálat ellensúlyozására – így marad az árnyomás. Ebben a környezetben az európai gyárbezárási félelmek logikusak: ha a készletek magasak, az árak tartósan alacsonyak, és közben olcsó (vagy olcsón beengedett) import is érkezik, akkor a kevésbé versenyképes feldolgozói kapacitások kerülnek először célkeresztbe.
Agrárágazat Tudástár: Túltermelés a cukorpiacon – A cukorpiaci túltermelés olyan helyzetet jelent, amikor a cukorrépa- és cukorkibocsátás meghaladja a felvevőpiac igényeit, ami tartós árnyomást, romló jövedelmezőséget és feldolgozóipari alkalmazkodást – akár gyárbezárásokat – idéz elő, miközben a termelési döntéseket az importkitettség, a világpiaci árak és az uniós szabályozási környezet együttesen befolyásolják.
