További milliárdok mennek a Homokhátság vízpótlására

A Duna–Tisza közi Homokhátság kiszáradása régóta az egyik legsúlyosabb hazai vízgazdálkodási és mezőgazdasági-ökológiai kihívás. Most jelentős forrás nyílik a helyzet javítására: az állam 26,4 milliárd forintot fordít a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítására és a bácskai területek vízpótlására, a KEHOP Plusz program keretéből. A projektet 2026 második negyedévére ütemezték.

A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint megemelték a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét. Az eredeti Operatív Program pénzügyi kerete terhére legfeljebb annak 129,2%-áig vállalható kötelezettség. A módosítások között kiemelt szerepet kap a vízkészlet-gazdálkodás és a vízháztartási szemléletű vízrendezés, amelyre a korábbi 43 milliárd forint helyett 74 milliárd forint állhat rendelkezésre.

A most bekerült, új tételként megjelenő Dél-Homokhátság-projekt célja a térség vízhiányos ökológiai állapotának javítása, helyreállítása. A fejlesztés megvalósulásával Császártöltés, Kéleshalom és Jánoshalma térségének vízháztartási viszonyai is érezhetően javulhatnak.

A tervek alapján a Mátételki-Kígyós-csatorna közvetlenül látja majd el ökológiai vízzel a Mátételki tározót, emellett a Kígyós-főcsatornán keresztül biztosítottá válhat a Bácsalmási tározó vízpótlása is. A projektnek természetvédelmi vetülete is van: a Kígyós-főcsatorna alsó szakaszán olyan, Natura 2000-es területeket érintő részek vízbiztosítását is megcélozzák, ahol a vízhiány nemcsak agrártermelési, hanem természetvédelmi kockázatokat is fokoz.

A KEHOP Plusz keretének átalakítása több más fejlesztést is érint: a Körösök mentén 7,7 milliárd forintot különítenek el holtág-revitalizációkra, Budapest XV. kerületében pedig egy környezeti kár felszámolására bő 4 milliárd forintot terveznek, amit további 1,56 milliárd forinttal egészítenének ki központi költségvetési forrásból. Emellett villamosenergia-hálózatfejlesztésre is jut pénz: a MAVIR Zrt. területén a megújuló energiatermelők hálózatra csatlakozását segítő beruházásokra 18 milliárd forint szerepel a tervek között.

A program finanszírozásáról a tájékoztatás szerint elmondható: a KEHOP Plusz forráskeretének 85%-a uniós támogatás (Kohéziós Alap, ERFA, Igazságos Átmenet Alap), míg 15%-a hazai forrás, a magyar költségvetés hozzájárulásával.

A Dél-Homokhátság vízpótlása szempontjából a mostani döntés azért különösen fontos, mert a vízhiány enyhítése nemcsak természetvédelmi kérdés: közvetlenül hat a térség mezőgazdasági lehetőségeire, a talajok vízháztartására, a helyi termelés kiszámíthatóságára és hosszabb távon a vidéki térségek megtartó erejére is. A következő hónapok egyik nagy kérdése az lesz, hogy a forrásból milyen ütemben indulhatnak el a konkrét munkák – és mennyire sikerül a vízpótlást úgy megvalósítani, hogy az a gazdálkodás és a természetes élőhelyek számára is tartós, mérhető előnyöket hozzon.

Kohout Zoltán (forrás: egov.hu)

Agrárágazat Tudástár: Homokhátság vízpótlása – A Duna–Tisza közi Homokhátság tartós kiszáradására adott állami vízgazdálkodási beavatkozás, amely csatornák, tározók és ökológiai vízpótlási rendszerek fejlesztésével javítja a talajok vízháztartását, a mezőgazdasági termelés biztonságát és a Natura 2000 területek ökológiai állapotát; a cél nem az öntözés, hanem a táj vízmegtartó képességének helyreállítása.