Miközben a világpolitikai diskurzust vámháborúk, exportkvóták és új kereskedelmi szabályok uralják, a globális gabonapiaci szereplők a 2025/26-os gazdasági évben bőséges kínálattal, magas készletekkel és nyomott árszintekkel szembesülnek.
Kukorica
Az USA átmeneti kormányzati leállását követően megjelent USDA (United States Department of Agriculture) riport novemberi és az AMIS (Agricultural Market Information System) Market Monitor decemberi prognózisa egyaránt 1,29–1,3 milliárd tonna körüli globális kukoricaterméssel kalkulál. Az előző évi adatok tükrében körvonalazódó emelkedés hátterében elsősorban az amerikai kontinens áll: az USA 425 millió tonnás várható terméséhez Brazília (131 millió) és Argentína (53 millió) rekord, illetve rekordközeli volumene társul.
Amennyiben az árak alakulását vizsgáljuk, a fenti termésmennyiségekből fakadó kínálati nyomás vált domináns tényezővé. Bár az IGC (International Grains Council) kukorica árindexe novemberben 3 százalékkal erősödött, a szint továbbra is jelentősen elmaradt a 2022/23-as csúcsoktól. A CBOT (Chicago Board of Trade) fronthavi jegyzése az elmúlt hetekben 430–440 USDc/bushel sávban oldalazott.
Rövid távú „felpattanások” is megfigyelhetők az árazásokban, például a szójaárak hektikussága vagy az újból felfutó kínai vásárlások miatt. Ugyanakkor az amerikai kontinens robusztus exporttöbbletének ténye rendre visszahúzza az árakat a hosszú távú trendvonalak közelébe. A piac volatilitását tovább növeli a dollár árfolyama és a logisztikai költségek alakulása. Mindezekkel együtt úgy tűnik, hogy érdemi, tartós áremelkedéshez globális keresletnövekedésre lenne szükség – ami egyelőre hiányzik.
Az Európai Tanács november végi adatai szerint a közösség kukoricatermelése a 2025/26-os gazdasági évben 57,6 millió tonna lehet, ez az adat az előző évinél 2,7%-os, míg az 5 éves átlagnál 8%-os csökkenést jelent. Az EU kereslete várhatóan stagnálni fog, sem az ipari, sem a takarmánycélú felhasználás nem emelkedik. Az importkitettség változatlanul magas lesz, melyet esetlegesen a fordulókészletek csökkentésével lehet lejjebb korrigálni. Erre vélhetően lesz piaci szándék, hiszen a kukorica 180–190 eurós MATIF (párizsi árutőzsde) fronthavi jegyzései és a hasonló lejáratú búza árak közötti különbség (spread) kifejezetten alacsony. Következésképp akár mondhatjuk azt is, hogy a búzaárak tükrében a kukorica drága, és ez az árazási status quo érdemi hatást gyakorolhat a kukorica keresletre.
A fentiek ellenére november elejétől némi korrekciót láthattunk a MATIF árakban. Ennek hátterében az átmeneti fizikai áruhiányt találjuk, főként a csúszó ukrán és lengyel betakarítás miatt. Ez a rövid, kínálati oldalon jelentkező hiány december elejére jelentősen mérséklődött, jelenleg mind az északi (Gdansk-Gdynia), mind a fekete-tengeri kikötőkből folyamatosak a szállítások.
A betakarítás befejeztével több kérdés is megválaszolatlanul maradt a hazai kukorica termesztés rövid-, közép- és hosszú távú jövőjét illetően. Elsőként fontos tisztáznunk, hogy végül mekkora az a mennyiség, amely a tárolókba került. A piaci szereplők – többszöri, felfelé történő korrekciót követően – az idei termés mennyiségét 3,8–4,1 millió tonna közé teszik. Az alacsony termésmennyiség következményeként továbbra is érkezik import Magyarországra, azonban a várható volumen nehezen becsülhető: a kereslet függvényében a behozott kukorica mennyisége 300–700 ezer tonna között alakulhat.
A kedvezőtlen hírek ellenére a minőséggel kapcsolatos aggodalmak végül csak lokálisan igazolódtak. A hazai termés jelentős hányadában nem tapasztalható számottevő aflatoxin-fertőzöttség, és a többi minőségi paraméter is megfelel a vevői elvárásoknak.
További, közép- és hosszú távon is meghatározó kérdés lehet a vetésterület alakulása. Egyelőre nem látható, hogy 2026-ban tovább csökken-e a kukorica vetésterülete, és ha igen, milyen mértékben.
Az eddig hallott információk és vélemények nem adnak okot túlzott optimizmusra. Úgy tűnik, Magyarország elveszítheti korábbi meghatározó pozícióját az európai kukoricatermelő országok között, sőt akár tartósan importra is berendezkedhetünk.
A belföldi kukoricaárak régiós összehasonlításban is magasnak számítanak: az aktuális MATIF-jegyzések felett tapasztalható 15–20 eurós piaci szintek gyakorlatilag ellehetetlenítik az exportot, megemelik a feldolgozók beszerzési árait, és teret nyitnak az importnak. Ebben az összefüggésben felmerül, hogy várható-e bármilyen korrekció az árakban, vagy hosszabb távon is fennmaradhat az európai és globális trendekkel szembemenő hazai árazás.
Búza
A globális búzapiacon továbbra is a kínálat határozza meg az árak alakulását. Az USDA szerint a 829 millió tonnás termés és a 819 millió tonnás felhasználás 271 millió tonnás zárókészletet eredményez. Emelkedést láthatunk Argentína, az USA, az EU, Kazahsztán és Ausztrália termésmennyiségeiben. A jelentés szerint a kereskedelem volumene is magasabb lehet, várhatóan eléri a 217 millió tonnát. A búza-kukorica ár-arány a búza takarmánycélú felhasználásának növekedését valószínűsíti.
A JRC MARS (Joint Research Centre – Monitoring Agricultural Resources) novemberi jelentése szerint Európában az előttünk álló szezon vetési körülményei némileg ellentmondásosak. Nyugat-Európában – különösen Franciaországban, a Benelux-államokban és Németországban – ideális talajnedvesség állapot és enyhe őszi időjárási jellemzők. Ezzel szemben Délkelet-Európában, így Magyarországon és Romániában is, a nyári aszály utóhatásai miatt a mélyebb talajrétegek vízutánpótlása csak részben történt meg. Az enyhe ősz fokozhatja a fagykár kockázatát, különösen a későn vetett állományokban. A JRC adatai szerint az európai őszi búza összességében jó állapotban van, míg Törökországban szárazság, Ukrajnában csapadékhiány okoz problémát. A globális túlkínálat és a fekete-tengeri árverseny következtében az árak az elmúlt időszakban 4–5 éves mélypontokat értek el, és – a kukorica piacához hasonlóan – itt sem körvonalazódik semmilyen trendszerű fordulat.
Összességében a 2025/26-os gabonapiac fundamentumai lefelé mutató kockázati profilt rajzolnak ki. A magas termés- és készletszintek mellett a kereslet felfutása jelentős részben a geopolitikai helyzettől és az időjárástól függ.
Egyelőre csak becsülni tudjuk az őszi kalászosok hazai vetésterületét: az előzetes prognózisok alapján az idei évben a tavalyinál biztosan nagyobb területen vetettünk búzát. Az állományok kedvező képet mutatnak, ami a többé-kevésbé optimális vetési körülményeknek és a késő őszi esőzéseknek köszönhető.
A hazai piacra továbbra is alacsony aktivitás jellemző: a malmok és takarmányipari felhasználók már megvásárolták az általuk szükségesnek ítélt készleteket, míg a termelők kivárnak egy esetleges áremelkedés reményében. Látva a globális trendeket és az utoljára 2024 januárjában látott erős forint árfolyamot, egyelőre rövid távon kevésbé látszik egy markáns áremelkedés lehetősége.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár: Agrárgazdasági elemzések – Az agrárgazdasági elemzések a mezőgazdasági piacok (gabona, olajos magvak, takarmányok) termelési, készlet-, ár- és kereskedelmi folyamatait vizsgálják nemzetközi és hazai szinten, különös tekintettel a kereslet–kínálat egyensúlyára, a készletszintekre, az árutőzsdei jegyzésekre (CBOT, MATIF) és a geopolitikai, időjárási, logisztikai hatásokra. Céljuk, hogy segítsék a termelői és kereskedelmi döntéseket a vetésszerkezet, az értékesítési időzítés és a kockázatkezelés terén.
