Az őszi búza és az őszi árpa állományai összességében jobb kondícióban fordultak rá a tavaszra, mint tavaly: a vetések nagy része időben földbe került, a tél pedig végre valódi vízpótlást adott a talajnak. Ez azért különösen fontos, mert az alacsony felvásárlási árak mellett a kalászos-termesztés eredményességét most még inkább az dönti el, mennyire sikerül megvédeni a termésben rejlő potenciált. Mindez a BASF Szakmai Ártalom című, népszerű podcast-sorozatának friss adásában hangzott el, amelyben Forró Richárd Czakó Dávid és Ujvári Botond fejlesztőmérnökökkel beszélgetett a kalászosok szezon eleji helyzetéről, különösen a növényvédelmi döntések szempontjából.
Jó indulás – de korai hátradőlni!
A szakemberek szerint a kedvező indulás azonban nem jelent automatikus biztonságot. Már a szezon elején megjelentek az első figyelmeztető jelek: árpában hálózatos levélfoltosságot, törperozsdát és lisztharmatot is találtak, búzában pedig a szeptória korai tünetei bukkantak fel. Azt hangsúlyozták, hogy a kortani helyzetet a következő napok és hetek időjárása alapvetően meghatározza. Ha tartós levélnedvesség, párás mikroklíma és melegedő idő társul a mostani állapotokhoz, az gyorsan felerősítheti a fertőzési nyomást.
Kockázat a monokultúra, a sűrű vetés
Külön kockázatot jelenthet a monokultúra erősödése is. A BASF fejlesztőmérnökei arra hívták fel a figyelmet, hogy a búza búza után, illetve az árpa árpa után termesztése nemcsak talajhasználati, hanem komoly növényegészségügyi kérdés is. A fertőzött növényi maradványok és az árvakelések egyaránt fontos fertőzési források lehetnek, vagyis az idei állományok egészségi helyzetét részben már a tavalyi technológiai döntések is befolyásolják. Ehhez társulhatnak a túl sűrű vetések és a korai vetésidők, amelyek zárt, nehezen szellőző állományt hoznak létre, kedvezve a kórokozóknak.
T1-es kezelés időben, zsebre megy!
A beszélgetés egyik lényegi üzenete az volt, hogy a korai lombvédelem szerepe idén felértékelődhet. A szakértők úgy fogalmaztak: egy időben elvégzett T1-es fungicides kezelés nemcsak az aktuálisan jelen lévő fertőzéseket foghatja vissza. Egyben „letisztíthatja” az alsó levélemeleteket, és így kisebb eséllyel jutnak fel a kórokozók a legfontosabb termést adó levélszintekre. Ez különösen azért lényeges, mert a zászlós levél és az alatta lévő levél adja a termés döntő részét. Így ezek védelme nem egyszerűen növényvédelmi, hanem közvetlenül jövedelmezőségi kérdés.
Szárszilárdítás
A gazdáknak ugyanakkor nemcsak a gombabetegségekre kell figyelniük, hanem a szárszilárdításra is. A BASF szakemberei szerint különösen árpában tekinthető ez biztosítéknak, hiszen egy megdőlt állomány nemcsak több mázsás vagy akár tonnás termésveszteséget okozhat, hanem a növényvédelmi és betakarítási munkákat is jelentősen megnehezíti. A mostani piaci környezetben, amikor a felvásárlási árak nem kedvezőek, minden olyan beavatkozás felértékelődik, amely a magasabb és biztonságosabb termésszintet szolgálja.
A szép indulás még nem garancia!
A podcastban elhangzottak alapján nem árt emlékeztetni: az idei kalászos szezon első nagy tanulsága, hogy a szép indulás önmagában kevés. Aki a tavaszi növényvédelmi szempontból is fegyelmezetten figyeli az állományt, időben reagál a kortani jelekre, és nem spórolja el a kritikus beavatkozásokat, az többet menthet meg a terméspotenciálból. Az alacsony terményárak évében ez lehet az egyik legfontosabb versenyelőny a kalászosokat termesztő gazdák számára.
(Forrás: BASF)
Agrárágazat Tudástár: T1-es fungicides kezelés – A kalászosok korai lombvédelmi beavatkozása, amelyet a bokrosodás vége és a szárba indulás időszaka között alkalmaznak azért, hogy visszaszorítsa a korai levélbetegségeket, csökkentse a fertőzési forrást az alsó levélszinteken, és megvédje a később termést meghatározó levélemeleteket.
