Újabb járvány fenyegeti az európai mezőgazdaságban az állattartást. Az íreknél decemberben hirtelen megugrott a gyanús, majd a regisztrált esetek száma; itthon a nyugati megyék szerepelnek a Nébih jelentéseiben.
Az időjárástól is függ a kockázat
Észak-Írországban hetek óta forró téma a kéknyelv-betegség: december elején több mint 40 gyanús esetet regisztráltak, mind BTV-3 szerotípussal összefüggésben. A Daera minisztérium már két térségben kijelölt egy-egy 20 kilométeres ideiglenes ellenőrzési zónát. A hatóságok szerint ez alapvető lépés a betegség feltartóztatására. Egyben jelzés a gazdák felé: folyamatosan figyelni kell az állományok klinikai tüneteit, az állatmozgatási előírások pedig nem lehetnek „ajánlások”, azokat be kell tartani.
A kéknyelv szúnyogokkal terjed, így a betegség kockázata szorosan függ az időjárástól és a széljárástól. A régióban áprilistól novemberig tart a legintenzívebb szúnyogaktivitás, de enyhe telek esetén a veszélyzóna gyakorlatilag kitolódik. A mostani észak-ír esetek azért keltenek különös figyelmet, mert jól mutatják, milyen gyorsan képes egy szerotípus behúzódni új területekre – akár viszonylag rövid idő alatt, a légáramlatok segítségével.
Tavaly egyébként már több nyugat-európai ország is intézkedéseket vezetett be a járvány megfékezése érdekében.
Mentesség után veszélyeztetettség itthon
Magyarország 2021-ben még kéknyelv-mentes státuszt kapott az Európai Uniótól. Korábban, a 2015-ös, szarvasmarha- és juhállományt érintő járvány után évekig szigorú szállítási feltételek (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) mellett lehetett csak élő állatot kivinni az országból. A magyar állategészségügyi hatóságok következetes védekezése és a Nébih által benyújtott vizsgálati eredmények végül lehetővé tették, hogy 2021-ben feloldják a korlátozásokat. Ez a státusz a külpiacokhoz való hozzáférés és a tenyésztői bizalom szempontjából kulcsfontosságú volt.
2025-ben azonban újra figyelmeztető jelek érkeztek – nem véletlenül nyugat felől. Szeptemberben Somogy vármegyében, egy nagylétszámú szarvasmarha-állományban igazolták a kéknyelv visszatérését. A laboratóriumi vizsgálatok BTV-3 szerotípust mutattak ki, a telepre azonnali megfigyelési zárlatot rendeltek el. Az állományban általános vírusfertőzésre utaló tünetek – bágyadtság, magas láz, orrfolyás – is jelentkeztek, így a jogszabályok szerint hivatalos kitörésről beszélünk. Egy hónap múltán Zala vármegyében, legelőn tartott, kis létszámú szarvasmarha-állomány vált érintetté. A Nébih szerint itt már nem a korábban ismert BTV-3, hanem egy új kórokozó-változat, a BTV-8 szerotípus jelent meg. Ez állategészségügyi szempontból fordulópont: a különböző szerotípusok között nincs keresztvédettség, ezért a vakcinázási stratégiát mindig az aktuálisan jelen lévő típushoz kell igazítani. A 8-as szerotípus ellen ugyan több, uniós engedéllyel rendelkező vakcina is rendelkezésre áll, de ezek célzott beszerzése, alkalmazása és az állomány szintű oltás időzítése új szervezési feladatokat ró a termelőkre és az állatorvosokra.
Nem lezárt ügy
A két magyarországi eset – Somogy és Zala – valamint az ír szigeten tapasztalt BTV-3 terjedés egy irányba mutat: a kéknyelv továbbra sem „lezárt fejezet” Európában. A légáramlatokkal mozgó vektorok, a klímaváltozás okozta enyhébb telek és a folyamatos állatmozgások együtt olyan hálót rajzolnak a kontinensre, amelyben Magyarország a nyugati irányból érkező kórokozó-hullámok frontvonalába kerülhet. Ezért kiemelten fontos a gyors diagnosztika, a bejelentési kötelezettség komolyan vétele, a zárlati intézkedések elfogadása, valamint az a tény, hogy a kéknyelv elleni védekezés már nem képzelhető el szerotípus-specifikus vakcinastratégia nélkül.
Agrárágazat Tudástár: Kéknyelv-betegség – A szúnyogok terjesztette vírus időjárásfüggő, gyorsan képes új térségekbe behúzódni, ezért a nyugat-európai BTV-3 terjedés és a hazai BTV-3 és BTV-8 kitörések jelzik: a szerotípus-specifikus védekezés, a gyors diagnosztika és a zárlati intézkedések betartása továbbra is kulcsfontosságú.
