Kína keményít: rekord gabonatermelés, de függés szójából

Kína vezetése továbbra is kiemelt stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdasági szuverenitást és az élelmezésbiztonságot. Ezért kiáll a gabonatermelés növelésére vonatkozó célkitűzéseiből.

+50 millió tonna gabona a cél

Kína kitartóan növeli mezőgazdasági kibocsátását a lakosság élelmezési biztonsága, az importfüggetlenség, a gazdák jövedelmi helyzetének javítása és az agrárárak ésszerű szinten tartása érdekében – hangoztatta Hszi Csin-ping elnök elvtárs a Központi Vidéki Munka Konferencián. A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország teljes gabonatermelése 2025-ben 1,2 százalékkal nőtt, és elérte a rekordnak számító 715 millió tonnát. Kínában néhány töredékszázalék is sokat jelent: a hasonló, 2023-as, 1 százalékos bővülés például 9 millió tonna gabonát hozott. A kormány ennél is ambiciózusabb célokat tűzött ki: 2030-ig további 50 millió tonnával kívánja növelni a gabonatermelési kapacitást. Ennek érdekében a termelési hatékonyság javítására helyezik a hangsúlyt, többek között a jó minőségű termőföldek, a korszerű vetőmagok, a gépesítés és a fejlett mezőgazdasági technológiák összehangolt alkalmazásával.

Akár GMO-kal is

Mindez természetesen nem sok jót jelent a globális exportpiacoknak. Kína az utóbbi évtizedekben hatalmas piacot jelentett – ez a torkos bendő mindinkább jóllakik hazai áruval. A stratégiai irányt már a génmódosított növénytermesztési technológiák alkalmazása is erősíti, ami jelentős fordulat egy olyan országban, ahol ez a megoldás korábban szigorúan tiltott volt. A lépés arra utal, hogy Peking kész új eszközökhöz nyúlni a hozamok növelése érdekében.

Miközben Kína kukorica-, búza- és rizstermelésben nagyrészt önellátó – ezekből a szükségletek több mint 90 százalékát belföldi termelés fedezi –, a szójabab továbbra is a legnagyobb gyenge pont. Bár a szójababtermelés az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt, és 2025-ben várhatóan eléri a rekordnak számító 21 millió tonnát, ez messze nem elegendő a belső igények kielégítésére.

A szójafüggés marad

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának előrejelzése szerint Kína a 2025–2026-os gazdasági évben minden eddiginél több, mintegy 112 millió tonna szójababot importálhat. Ennek döntő része Brazíliából érkezik, amely mára megelőzte az Egyesült Államokat Kína legfontosabb beszállítójaként. Az amerikai szójababimport felfüggesztése a korábbi kereskedelmi konfliktusok miatt tovább erősítette ezt az átrendeződést, még akkor is, ha Kína vállalta, hogy 2025 végéig legalább 12 millió tonna amerikai szójababot vásárol. A legfrissebb információk szerint ennek eddig csak körülbelül kétharmada teljesült.

A kínai agrárpolitika így egyszerre mutat stabilitást és ellentmondást: miközben a gabonatermelésben rekordokat dönt és hosszú távú kapacitásbővítést tervez, a fehérjenövények esetében továbbra is jelentős importfüggőséggel számol, ami a globális agrárpiacokra is érezhető hatást gyakorol.

Agrárágazat Tudástár: Élelmezésbiztonság és agrárszuverenitás Kínában – Kína agrárpolitikájának központi célja a stratégiai alapélelmiszerekből (búza, kukorica, rizs) való magas szintű önellátás, amelyet termelékenységnöveléssel, technológiai fejlesztésekkel és akár GMO-k alkalmazásával is erősít, miközben a fehérjenövényeknél – különösen a szójababnál – továbbra is jelentős importfüggőség marad fenn, ami tartósan befolyásolja a globális agrárpiacokat.