Az orosz mezőgazdaság húsipara egyre látványosabb versenyhátrányba kerül a kínai importtal szemben, miközben a két ország közötti baromfikereskedelem szerkezete erősen aszimmetrikus.

Csirkeláb vs minőségi filé
Oroszország főleg alacsonyabb feldolgozottságú (és sokszor vitatható módszerekkel, minőségben előállított) termékeket (csirkelábat és melléktermékeket) exportál Kínába. A korszerűbb kínai ipar magasabb hozzáadott értékű termékekkel, például csirkemellel és filékkel jelenik meg az orosz piacon. Ez nemcsak piaci, hanem technológiai és minőségi különbségekre is rámutat.
3 év alatt 600%-os növekedés
A kínai export növekedése ráadásul rendkívüli ütemű. 2025-ben több mint 118 ezer tonna baromfihús érkezett Oroszországba, ami 56 százalékos éves növekedést jelent, és több mint 600 százalékkal haladja meg a 2023-as szintet. A havi szállítások egy év alatt akár ötszörösükre nőttek, és a jelenlegi trendek alapján 2026-ban már 200–250 ezer tonna kínai baromfitermék is megjelenhet az orosz piacon. Ez a volumen már önmagában is komoly árnyomást jelent.
A kínai áru harmadával olcsóbb is
A versenyelőnyt nemcsak a volumen, hanem az ár is biztosítja: a kínai baromfihús akár 30 százalékkal olcsóbb az orosz termékeknél, még az importköltségek figyelembevételével is. Eközben az orosz baromfiipar több ponton is lemaradásban van, különösen a minőség és az állatjóléti feltételek terén, ami hosszabb távon tovább rontja a versenyképességet.
Már az orosz sertésipar is érzi
A hatás már túlmutat a baromfiágazaton. Az orosz húsipar egyre inkább kínai baromfihússal helyettesíti a sertéshúst a feldolgozott termékekben, ami közvetlenül nyomja le a sertésárakat. Az adatok szerint a sonka ára 23 százalékkal, a lapockáé 27 százalékkal csökkent éves alapon. A sertéstartók szerint az olcsó import baromfi miatt a termelés sok esetben veszteségessé vált.
Agrárágazat Tudástár: Hozzáadott érték – Hozzáadott értéknek azt nevezzük, amikor egy élelmiszeripari termék a feldolgozottsága, minősége és piaci pozíciója révén nagyobb értéket képvisel, mint az alacsonyabban feldolgozott alapanyagok vagy melléktermékek; a húsiparban ez azért kulcskérdés, mert a filézett, készre feldolgozott termékek versenyelőnyt adhatnak azokkal a szereplőkkel szemben, akik főként olcsóbb, gyengébben feldolgozott árut exportálnak.


