Az orosz húsipar egyre erőteljesebben jelzi aggodalmát a Kínából érkező baromfiimport meredek növekedése miatt. Bár Oroszország továbbra is nettó baromfiexportőr Kínába, a kétirányú kereskedelmi kapcsolat a hazai mezőgazdasági piac számára kedvezőtlen irányba mozdult el.
Kína nagy lendülettel tör előre az orosz piacon
2025-ben Oroszország összesen bő 327 ezer tonna baromfihúst importált, ami 4,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a kínai import különösen gyorsan bővült: mintegy 110 ezer tonna érkezett Kínából. hatalmas a növekedési dinamika is: év végére a havi szállítmányok csaknem ötszörösére nőttek 2024-hez képest. Az ágazati becslések szerint, ha a jelenlegi dinamika fennmarad, 2026-ban akár 200–250 ezer tonna sovány baromfifilé is beáramolhat az orosz piacra. A növekvő import közvetlen árnyomást gyakorol a brojler- és sertéshús piacára. Az iparági szereplők szerint 2026-ban 10–15%-os árcsökkenés sem kizárt, ami komoly jövedelmezőségi problémát okozhat a hazai termelőknek. A folyamat mögött elsősorban a rubel 2025-ös, közel 40%-os felértékelődése áll, amely olcsóbbá és versenyképesebbé tette a külföldi – elsősorban kínai – termékeket.
Bajban az orosz baromfiágazat
A helyzet különösen érzékeny, mivel az orosz baromfiágazat már most is túlkínálati jeleket mutat, ami lefelé nyomja az árakat. Az import további bővülése így kettős nyomás alá helyezi az ágazatot. Egyrészt közvetlen árverseny, másrészt a haszonkulcsok csökkenése érvényesül.
A kép ugyanakkor árnyalt. Oroszország 2025-ben 445,6 millió dollár értékben exportált baromfitermékeket Kínába, ami 3,6%-os növekedést jelentett. Ezek jellemzően olyan termékek – például baromfiláb és egyes melléktermékek –, amelyek a kínai piacon keresettek, de a belföldi orosz fogyasztásban kevésbé népszerűek. A kétirányú kereskedelem tehát strukturálisan eltérő termékkörökre épül.
Az iparág vezetői szerint a jelenlegi dinamika még nem válságos, de szoros figyelmet igényel. Amennyiben az import tovább gyorsul, és a rubel erős marad, az orosz baromfi- és sertésszektor 2026-ban érdemi árkorrekcióval és fokozódó piaci versennyel szembesülhet.
Brazília is berúgta az ajtót a globális tojáspiacon
A globális piacok másik nagy, idevágó híre, hogy Brazília 2025-ben történelmi rekordot ért el a tojásexportban (ABPA): a kivitel több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest. Az exportmennyiség elérte a 41 ezer tonnát, ami 121,4%-os bővülés 2024-hez viszonyítva. Az eredmény azért is jelentős, mert a tojás külpiaci értékesítése korábban marginális szerepet játszott a brazil baromfiágazatban. A kivitel immár meghaladja a teljes nemzeti tojástermelés 1%-át, miközben a hazai piac továbbra is a kibocsátás mintegy 99%-át veszi fel. Az ágazati szereplők szerint ez mérföldkő a szektor nemzetköziesedésében: a tojótyúktenyésztés egyre tudatosabban épít exportorientált stratégiára, és kilépett abból a korábbi helyzetből, amikor csak néhány célpiacra koncentrált.
Agrárágazat Tudástár: Nettó exportőr – Nettó exportőrnek azt az országot nevezzük, amely adott termékből többet exportál, mint amennyit importál. A nettó exportőri pozíció azonban nem jelenti azt, hogy a belföldi piac védett az importáruk árnyomásától: ha az import gyorsabban nő vagy olcsóbb termék érkezik, az lefelé befolyásolhatja a hazai árakat és jövedelmezőséget. A kétirányú kereskedelem gyakran eltérő termékkörökre épül.
